Szákfy József, névváltozatok: Szákfi, Szákffy (Arad, 1798 – Debrecen, 1886. június 3.)Debreceni római katolikus halotti anyakönyv, 124/1886. folyószám. színész és színigazgató.
Életútja
1817-ben Gyöngyösön kezdte színészi pályáját, 1821-ben Cegléden szerepelt. Vándortársulatokban, majd 1828 és 1831 között Kassán szerepelt. 1833–34-ben a Dunántúli Színjátszó Társaság tagja volt, 1836-ban Miskolcon, ezután Debrecenben lépett fel. 1834-ben Fáncsy Lajossal, László Józseffel és Csabay Pállal együtt nyitották meg Debrecenben a Nánássy-féle színházat. Ez volt az országban az első színigazgatás, mely a személyeknek megszabott havi díjat adott. Addig osztalékra játszottak mindenütt.Fővárosi Lapok 1879. február 27. / 48. szám, 231. old. 1841-ben a Nemzeti Színházban is szerepelt, majd 1843-tól az intézmény tagja volt 1848-ig. 1834-től színigazgatóként is működött, 1843-ban Győrött működött e minőségben. Játszott nála 1836-ban Arany János és 1844-ben Petőfi Sándor is.Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889) Utószó 19. old. 1848-ban vejével Feleky Miklóssal 1848-ban a kolozsvári színházat vette át és 1859-ben lépett le a színpadról. Az 1860-as évektől Debrecenben és Nagyváradon, majd élete utolsó évtizedeiben Debrecenben működött, 50 éves színészi jubileumát is itt ünnepelte 1870. szeptember 29-én. Ezen alkalomból „A cigány“ és „Paraszt mint dús“ töredékeit s közben a „Garibaldi“ című bohózatot adták elő, nagyszámú közönség előtt. A tiszta bevétel 329 forint 50 krajcár volt.Fővárosi Lapok 1870. október 4. / 218. szám, 948. old. 1879-ben búcsúzott a színpadtól, februári fellépéséről így ír a Fővárosi Lapok: "Debrecenben az öreg Szákfy József vén színész, (a ki most kaszinói könyvtárnok,) pénteken föllépett a »Paraszt mint dús« cimü tüneményes vígjáték harmadik felvonásában, mely szerepet hatvan év előtt is játszott Debrecenben. Még oly jó erőben van, hogy a falragasz »ifj. Szákfy Jóska« fölléptét hirdeté. Volt taps és éljen, úgyhogy az öreg alig bírt szóhoz jutni. Szerepét elég friseséggel játszotta s dalolt alkalmi énekeket is, egyikben bevallva, hogy már túl jár a nyolcvanon."
Könyvtárnoka volt a debreceni kaszinónak. Kezdetben hősszerelmeseket alakított, majd idősebb hősöket formált meg, de énekes szerepekben is feltűnt.
Felesége Láng Karolin, nevelt lánya Szákfy-Szabó Amália színésznő.
Fontosabb szerepei
Farkas (Hirschfeld: Tündérkastély Magyarországon) Phoebus (Hugo–Birch–Pfeiffer: A Notre-dame toronyőre) Beaumarchais (Goethe: Clavigo) Mátyás király (Kisfaludy Károly: A hűség próbája) Tanár (Vörösmarty Mihály: Vérnász) Wurzel Fortunatus (Drechsler–Raimund: Paraszt, mint dúsgazdag)
Könyve
Egy agg színész naplójából (Hortobágy, 1866. márc. 25.–máj. 13.).
Jegyzetek
Források
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994 Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete,
További információk Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:1798-ban született személyek Kategória:1886-ban elhunyt személyek Kategória:Aradiak