Kis-Lengyelország (lengyelül: Małopolska, latinul: Polonia Minor) Lengyelország egyik történelmi régiója az ország déli részén. A Kis-Lengyelország (Małopolska) név a XIV-XV. században alakult ki, mintegy Nagy-Lengyelország ellentéteképpen.
Ez a terület hegyes, fennsíkos (Kárpátok, kis-lengyelországi felföld, Świętokrzyskie hegyek, Sandomerzi völgy, Lublini felföld)
Történelem röviden 240px|bélyegkép|balra|Kis-Lengyelország tartománya a Lengyel–Litvánia nemesi köztársaságban a legnagyobb terjeszkedés idején, 1618-ban
IX. század – viszlánok és más kisebb szláv törzsek állama – lengyánok. X. század vége – hozzácsatolják az államhoz a krakkói és sandomierzi részeket 1040 körül – a Piastok Lengyelországának Krakkó a fővárosa 1138 – az ország feudális széttagoltsága idején krakkói és sandomierzi hercegség XIII-XV. század – Kis-Lengyelország Nagy-Lengyelországtól függetlenedni törekszik XV. század – kis szejm Nowy Korczynban 1340. sanoki és lwówi földeket Lengyelországhoz csatolják XVI. század – orosz földek (egészen Kijevig) kis-lengyelországi fennhatóság alatt 1545 – az orosz vajdaság kis szejmje Sądowa Wisznián Lengyelország felosztásának ideje: Galícia, Krakkó szabad város 1918 – vissza Lengyelországba Második világháború – Generalgouvernement (főkormányzóság) a mai Kis-lengyelországi vajdaság a történelmi vidéknek csak egy részét foglalja magába
Fontosabb városok A legemlítésreméltóbb városok: Krakkó továbbiak: Rzeszów Częstochowa Lublin Dąbrowa Górnicza Jaworzno Będzin Nowy Targ Kielce Sandomierz Sosnowiec Tarnów Krosno Nowy Sącz Tarnobrzeg Sanok Wieliczka Bochnia Radom Zakopane Bielsko-Biała Łuków Siedlce
További információk Stanisław A. Sroka: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal; ford. Tapolcai László; MTA BTK TTI, Bp., 2016 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
Kategória:Lengyelország történelmi régiói