Prožurska Luka () falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik.
Fekvése Dubrovnik városától légvonalban 37 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re keletre, Mljet szigetének keleti részén Prožurától keletre, a sziget északi partján található.
Története Prožura a szlávok betelepülésekor Vrhmljeće és Babino Polje településekkel egyidejűleg keletkezett. Írásos forrásban 1345-ben, a veliki jezeroi Szűz Mária kolostor apátjának egyik oklevelében említik először Progsuri alakban. 1410-től a szigettel együtt az a vidék is a Raguzai Köztársaság része lett. Lukács pap mljeti kancellár 1447. november 30-án kelt végrendeletében mljeti birtokait beleértve a prožurai Szentháromság templomot a lokrumi bencés apátságra hagyta, mely így újra birtokos lett a szigeten. A templom és a kolostor körül alakult ki ma is látható település. A település mellett építették fel a négyszögletes védőtornyot, mely a kalóztámadások ellen védelmezte, egyúttal menedékül szolgált a lakosság számára. Így volt ez akkor is, amikor a kalózok a közeli Okuklja lerombolása után Prožurát is megtámadták.
1806-ban Dalmáciával együtt a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. Prožurának 1857-ben 155, 1910-ben 184 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Maga Prožurska Luka az 1980-as években Prožura kikötőjeként alakult ki, amikor az ottani halászok szerszámaik, hálóik őrzésére, csónakjaik, hajóik javítására kisebb tárolóépületeket kezdtek építeni. Később a turizmus fejlődésének hatására a falu lakói közül többen le is költöztek a tengerpartra. 2011-ben Prožurska Lukának 40 állandó lakosa volt. Lakói főként turizmussal, vendéglátással, halászattal foglalkoznak.
Népesség Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 15 14 40
Gazdaság Lakói korábban mezőgazdaságból és halászatból éltek, áruikat Dubrovnikban értékesítették. A 20. század második felében létrejött a közvetlen hajóforgalom Dubrovnikkal, de mivel nem volt jövedelmező idővel megszüntették. Ma a helyi gazdaság alapját a halászat, a vendéglátás és a turizmus képezi.
Jegyzetek
Források Mljet község turisztikai irodájának honlapja A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Antuna opata Maranovići Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017.
További információk Mljet község hivatalos oldala Utazasvideo.com:Mljet-sziget
Fordítás
Kategória:Dubrovnik-Neretva megye települései