A nukleáris vagy radioaktív baleset a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség definíciója szerint „olyan esemény, mely jelentős következményekkel jár az emberek, a környezet vagy az infrastruktúrára tekintettel. Ide tartozik többek között minden sugárbetegség, a környezetbe kijutott magas ionizáló sugárzás vagy a reaktor védőburkának megolvadása.” Elsődleges példák közé olyanok tartoznak, mikor a reaktormag megolvad, és jelentős radioaktív szennyezőanyag kerül a környezetbe. Ilyen volt az 1986-os csernobili atomkatasztrófa.
A nukleáris balesetek hatásáról az első atomreaktor 1954-es üzembe helyezése óta viták folynak, és fontos szerepet játszanak a közvéleményben a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos félelmek kialakulásában.M.V. Ramana. Nuclear Power: Economic, Safety, Health, and Environmental Issues of Near-Term Technologies, Annual Review of Environment and Resources, 2009, 34, p. 136. Időközben olyan mérési technikát vezettek be, melyekkel csökkenteni lehet a balesetek esélyét, vagy minimalizálhatóak az ilyen katasztrófák során kikerülő radioaktív szennyezések mértéke. Az emberi hibafaktorral azonban mindig számolni kell, „balesetből pedig sokféle volt, eltérő hatással, köztük majdnem eltűnésekkel és katasztrófákkal.” 2014-ig az atomerőművekben több mint 100 komoly atombaleset volt. Csernobil óta 57 baleset volt, az összes atomenergiával kapcsolatos baleset több mint 60%-ára pedig az USA-ban került sor.Benjamin K. Sovacool. A Critical Evaluation of Nuclear Power and Renewable Electricity in Asia Journal of Contemporary Asia, Vol. 40, No. 3, August 2010, pp. 393–400. komoly nukleáris balesetek közé tartozik a 2011-es fukusimai baleset, a csernobili katasztrófa, az 1979-es Three Mile-szigeti atomkatasztrófa és az 1961-es SL–1 baleset. Az atomerőmű-balesetekben az életveszteségeken kívül olyan veszteségek is keletkezhetnek, melyek helyreállítása nagy anyagi áldozatokat emészt fel.Gralla, Fabienne, Abson, David J., and Muller, Anders, P. et al. "Nuclear accidents call for transidsciplinary energy research", Sustainability Science, January 2015.
Az atommeghajtású tengeralattjárók magtúlmelegedései és egyéb balesetei közé tartoznak a következők is: K–19 1961-ben, K–11 1965-ben, K–27 (1968)-ban, K–140 1968-ban, K–429 1970-bnen, K–222 1980-ban és K–431 1985-ben. Súlyos radioaktív incidensnek számít a Kistim-katasztrófa, az angliai Windscale-tűz (az erőmű 1-es reaktoránál kigyulladt a grafit a túlforrósodott reaktorban), a Costa Rica-i atombaleset, a zaragozai radioterápiás baleset,Strengthening the Safety of Radiation Sources p. 15. a marokkói radiációs baleset, a goiâniai baleset,The Radiological Accident in Goiania p. 2. a mexióvárosi sugárbaleset, és egy thaiföldi radioterápiás egység balesete.Pallava Bagla. "Radiation Accident a 'Wake-Up Call' For India's Scientific Community" Science, Vol. 328, 7 May 2010, p. 679.
Az IAEA üzemeltet egy olyan oldalt, melyen szerepelnek a legújabb balesetek.
Kapcsolódó szócikkek
Csernobili atomerőmű-baleset Fukusimai atomerőmű-baleset
Jegyzetek
További információk Teendők jelentős radioaktív anyag kibocsátásával járó esemény során (Aszódi Attila cikke, 2022. március 8.)