A Das Erste (teljes neve: Erstes Deutsches Fernsehen) § 28 Absatz 1 Medienstaatsvertrag vom 14./28. April 2025 (abgerufen am 26. Oktober 2025). egy közszolgálati televíziós műsor, amelyet az ARD Németországban sugároz, és hagyományosan kiváltságos helyzetben van, mint a televíziós televíziós készülékek alapértelmezett első számú csatornája.
A televíziós műsor az ARD állami műsorszolgáltató vállalatok közös produkciója, amelyek az 1960-as évek közepe óta harmadik félként is sugározzák saját műsoraikat, mint független műsorszolgáltatók.
Egy kétéves tesztszakasz után az állomás hivatalosan 1952. december 25-én indult NWDR televízióként, és kezdetben az akkori NWDR vezetése alatt működött.50 Jahre Erstes Deutsches Fernsehen – Symposium und Sondersendungen zum ARD-Jubiläum. ARD-Pressemitteilung, Presseportal.de, 17. September 2002. 1954. november 1-jétől az állomás végül az állami műsorszolgáltatók közös műsorjaként működött Deutsches Fernsehen néven. 1963-tól kezdve a "Das Erste" név kezdetben informális határként is működött az akkor indult ZDF csatornával. 1984-ben az állomást hivatalosan átnevezték Das Erste Fernsehen-re. Azóta a teljes állomásnevet minden fő Tagesschau (Híradás) előtt hirdetik, és minden Tagesschau után azonosítóként jelenik meg. 1996. április 1-jén vált a csatorna hivatalos rövidített neve és márkája Das Erste néven, ezt megelőzően az állomást ARD-ként is említették a műsorbemutatókban. Ennek eredményeként ma az "Erste-n" sugárzott műsorokról beszélünk, és magát az állomást köznyelven "Erstes Program"-nak is nevezik, vagy egyszerűen metonymikus módon "ARD"-nek.
Szervezet A Das Erste, amelyet az Első Német Televízió Programigazgatósága képvisel, egy közös műsor, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság Közszolgálati Műsorszolgáltató Társaságainak (ARD) Munkacsoportjában egyesítenek, és a müncheni Bayerischer Rundfunkban található. 2008-tól 2021 áprilisának végéig Volker Herres volt a programigazgató. A jogi alap többek között az ARD Állami Szerződés és az Állami Műsorszolgáltatók ARD Televíziós Szerződése, amely az ARD műsorigazgatójának feladatát is meghatározza. Legalább két évre választják, az állami műsorszolgáltatók kétharmadú többségével az ARD-ben egyesülve. A programigazgató feladata, hogy együttműködjön az állami műsorszolgáltató vállalatok igazgatóival az ARD műsorkínálatának fejlesztésében, valamint koordinálja az egyes állami műsorszolgáltató társaságok műsorszolgáltatását.
1972-ig: Mohr államtitkár koordinátora után Lothar Hartmann lépett előre első programigazgatóként 1973–1978: Hans Abich 1978–1992: Dietrich Schwarzkopf 1992–2008: Günter Struve 2008–2021: Volker Herres 2021. május 1-je óta: Christine Strobl
A programigazgatót az ARD programtanácsadó testülete segíti, mint tanácsadó testület. Paul Siebertz 2013 áprilisa óta a program tanácsadó testületének elnöke.
Az ARD programigazgatósága a Bayerischer Rundfunk felhőépületében található Münchenben.
Az ARD éves közgyűlésének 1956. február 10-i televíziós szerződésének módosítása óta az "Első német televízió programtanácsadó testülete" figyeli a műsort a Das Erste-n. A Program Tanácsadó Testület először 1956. március 26-án ülést tartott. A Land műsorszolgáltató testületek minden műsorszóró tanácsából egy-egy képviselőből áll, és tagjai közül választ elnököt. Az ARD Programtanácsadó Testület feladatait utoljára 2006 szeptemberében módosították a televíziós szerződés módosításával: "A Programtanácsadó Bizottság tanácsai és megfigyelései közé tartoznak a programtervezés és struktúra kérdései, különösen az 'ARD Közös Programjának Erstes Deutsches Fernsehen és más közösségi programok együttműködésének elvei (Megjegyzés: az ARTE, PHOENIX, 3sat, és KiKA televíziós társaságok) műsorainak betartásával kapcsolatban, beleértve azokat is, amelyek megfelelnek a kiskorúak védelmének is.
A műsort az egyes állami műsorszolgáltatók kínálják a saját méretük szerint. 1953-ban öt állami műsorszolgáltató vett részt a közös programban; a fókusz az NWDR-re irányult, amelyből 1956-ban az NDR és a WDR alakult ki (lásd még NWRV). 1954-ben csatlakozott az SFB-hez, 1961-ben a Radio Bremenhez, 1963-ban az SR-hez, 1992-ben pedig MDR-hez és ORB-hez, így maximum 11 beszállító lehetett. 1998-ban az SWF és az SDR egyesült, létrehozva az SWR-t, majd 2003-ban az SFB és az ORB egyesült, hogy megalapítsák az RBB-t.
Az ARD televíziós szerződés szerinti műsorszolgáltatók kötelező részesedései kiválasztott években. (százalékos szám. A már nem létező műsorszolgáltatók dőlt betűkkel jelölve).Daten für 1953 bis 1979 auch bei Hans Bausch: Rundfunkpolitik nach 1945. Erster Teil = Rundfunk in Deutschland. Band 3. 1980, S. 282–284.
Állami Műsorszolgáltató Társaság 1953 1964 1979 1992 2017 Logo Nordwestdeutscher Rundfunk (NWDR) 50 – – – – 20px|NWDR-Logo Westdeutscher Rundfunk (WDR) – 25 25 22,00 21,00 70px|WDR-Logo Norddeutscher Rundfunk (NDR) – 20 19 16,25 17,50 40px|NDR-Logo Bayerischer Rundfunk (BR) 20 17 17 14,50 16,25 35px|BR-Logo Südwestrundfunk (SWR) – – – – 18,10 70px|SWR-Logo Südwestfunk (SWF) 10 8 9 9,25 – 90px|SWF-Logo Süddeutscher Rundfunk (SDR) 10 8 8 7,50 – 60px|SDR-Logo Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) – – – 11,50 10,60 65px|MDR-Logo Hessischer Rundfunk (hr) 10 8 8 7,00 7,45 40px|HR-Logo Rundfunk Berlin-Brandenburg (rbb) – – – – 7,10 60px|RBB-Logo Sender Freies Berlin (SFB) – 8 8 4,25 – 20px|SFB-Logo Ostdeutscher Rundfunk Brandenburg (ORB) – – – 2,75 – Saarländischer Rundfunk (SR) – 3 3 2,50 1,25 35px|SR-Logo Radio Bremen – 3 3 2,50 0,75 100px|RB-Logo
Története A kezdetek
bélyegkép|280px|jobbra|A Hamburg Heiligengeistfeldjén található még mindig létező magas épület bunker (G-torony). Az első tesztszállítmányok a mai Budapester Straße irányítótoronyából (L-torony) érkeztek, amelyet 1973/74-ben bontottak le
A televíziót Németországban 1944 őszén szüntették meg a háború miatt. Több mint öt évvel az európai háború vége után a hamburgi Nordwestdeutscher Rundfunk (NWDR) megkezdte első kísérleti adásait. Mint az első televíziós filmet Németországban a második világháború után, egy tesztképet sugárzott az "NWDR televízió" 1950. július 12-én. 1950. augusztus 5-én tartották az ARD alkotmányozó gyűlését. Tagjai a hat állami műsorszolgáltató vállalat volt: az NWDR, Radio Bremen, Hessischer Rundfunk (hr), Südwestfunk (SWF), Süddeutscher Rundfunk (SDR) és Bayerischer Rundfunk (BR).
1950. november 27-én indult el a kísérleti adás, amelyet heti három alkalommal sugároztak. Az első előadásokat, híradásokat és sportközvetítéseket sugározták. 1952. január 4-én kezdődött a televíziós filmjelentés, amelyet a Neue Deutsche Wochenschau hozzájárulásaiból állítottak össze. Más információk szerint a nevet 1952 augusztusában vagy novemberében változtatták Tagesschau-ra. 1952. október 26-án letették az új televíziós épület alapkövét Hamburg-Lokstedtben. Egy kazettát töltötték le NWDR televízió logójával ellátott tanúsítványokkal.
Rendszeres működés
1952. december 25-én hivatalosan is megkezdődött a rendszeres adás az NWDR televízióban. Addigra már 5000 televíziókészüléket adtak el az országban. A csatorna naponta 20 és 22 óra között sugározott. A műsor kezdetben csak Északnyugat-Németországra és Berlinre korlátozódott. A programot a akkor még a Nordwestdeutscher Rundfunk állította össze. A hamburgi Heiligengeistfeld két bunkeréből sugározták. A hivatalos adás december 25-én 20:00-kor kezdődött, külön műsorokkal északi, nyugati és Berlini területre. A hamburgi programot a Nordwestdeutscher Rundfunk igazgatója, Werner Pleister beszédével nyitotta meg. Beszédében az alábbi mondatok szerepeltek: "A televízió hidat épít személy között. Népektől népekig. Szóval valószínűleg ez a megfelelő ajándék, főleg karácsonyra is. Mert csak akkor válik teljessé a lehetőségei, amikor összehozza az embereket, és így hozzájárul az emberiség örök reményéhez: a békéhez a földön. Ebben a reményben kezdjük most mi is a programunkat." és "Elkezdjük. Mi, tisztelt nézőim, ez a Nordwestdeutscher Rundfunk televíziós részlege minden alkalmazottjával." Ezt 118 percnyi műsorvezetés követte. Irene Koss bejelentése után a "Csendes éjszaka, szent éjszaka" című tévéjáték követte a híres dal eredetéről szóló történetet. Később a "Max és Moritz" című táncdarabot az NWDR rádiózenekarral közvetítették. December 25-én a West műsorban beszámolók jelentek meg, valamint Berlin híreit és két filmet is bemutattak.
1952. december 26-án hivatalosan is elindult a Tagesschau hírműsora.Im NWDR-Versuchsprogramm lief die Tagesschau zuvor schon ab dem 4. Januar 1952 zunächst unter dem Namen Fernseh-Filmbericht und ab 1. November als Tagesschau Angabe der Tagesschau selbst (nach NDR-Angabe ab August Die Welt kommt ins Wohnzimmer: Die Geburt der Tagesschau.) Délután sugározták az első hivatalos élő futballközvetítést a DFB Kupa mérkőzéséről az FC St. Pauli és a Hamborn 07 között, és december 26-án este az első televíziós műsort Eine nette Beschurung címmel.Zuvor wurde im Versuchsprogramm am 24. August 1952 schon die Partie Hamburger SV gegen Altona 93 übertragen. Fernsehen 1952. December 26-án élőben közvetítették a nyugati műsorban egy futballmérkőzést: az 1 FC Cologne és az FK Red Star Belgrád közötti mérkőzést.Eine nette Bescherung unter anderem mit Peter Frankenfeld, Cornelia Froboess, Ilse Werner, Friedel Hensch und den Cyprys, Helmut Zacharias Das Eröffnungsprogramm des NWDR-Fernsehen. (PDF; 1,6 MB).siehe dazu auch: Peter Frankenfeld, Abschnitt „Fernsehsendungen“ December 27-én a berlini programot vette át Észak-Németországban a Stachelschweine első kabaréelőadásával; másnap először volt közös műsor mindhárom műsorszóró területen, és az első ismétlés (december 26-i televíziós műsor). 1952 szilveszterén először sugározták az újévi beszédet is, ami a műsor megalapozott hagyományának része. A Theodor Heuss szövetségi elnök tartotta a választást, aki többek között a következő szavakat mondta: "[...] még a legbonyolultabb találmányokban is a németek ismét úton vannak, és most a televízió nehezen érthető varázslata is tudatunkba kerül. […]“. 1953. február 20-án indult el az első televíziós főzőműsor Clemens Wilmenroddal. A műsor az egyik legismertebb formátummá fejlődött. Annak érdekében, hogy elérjék a Német Szövetségi Köztársaság más részeit, fokozatosan új televíziós csatornákat építettek. Már 1952 szeptemberében működött az NWDR langenbergi adója. 1953-ban a 10 kW-os televíziós adó a Feldbergen a Taunusban indult, és négymillió ember élt a lefedettségi területén. Németország délnyugati részén ugyanabban az évben üzembe helyezték a Südwestfunk (SWF) Weinbiet adóját Neustadt an der Weinstraße közelében. Az első jelentős események közvetítése volt II. Erzsébet brit királynő koronázása 1953. június 2-án, valamint az 1954-es labdarúgó-világbajnokság.
1953. október 23-án az NWDR televízió átköltözött az új stúdióba Hamburg-Lokstedtbe. 1954 pútvasárnapján először sugározták az Eurovíziós fellépést. A regisztrált televíziós előfizetők száma 1953 nyarán 3 000-ről 1954 augusztusára már 40 000-re nőtt. 1954. november 1-jétől a műsort közösen készítették a Német Szövetségi Köztársaság teljes területén működő műsorszolgáltatók közösen. Az állomások először sugározták az ARD közös műsorát, így "Német Televízió" lett. A Saarländischer Rundfunk, amely később csatlakozott az ARD-hez, szintén részt vett a közös programban. Az egyik első televíziós esemény, amelyet az egész sugárzó területen követni lehetett, a sarki útvonalon történő repülés volt a SAS-on keresztül.
A televízió kezdetektől fogva a televízióban kijelentett célcsoport az NDK népe volt, amelyet akkoriban még "szovjet megszállási zónaként" emlegettek. Az Ochsenkopfon (Bayerischen Rundfunk) vagy a Harz-hegységben (az NDR Torfhaus adója) sugárzó "Nyugati Televízió" a vasfüggöny túloldalán is elérhető volt.