bélyegkép|175px|jobbra|Ellinger Ede műtermében készült fénykép hátoldala

Ellinger Ede (Pohořelice,Születési helye testvérével, Illéssel együtt: Pohrlitz a korabeli helyesírással.Budapesti Közlöny, 1888. március 20. 67. szám 9. oldalEllinger Illés halotti anyakönyvi bejegyzése a Budai izraelita hitközség halotti anyakönyvében, 85. folyószám, 1888. aug. 14. Felesége Eibensütz Hermina volt. 1846 körül – Siófok, 1915. május 30.) csehországi származású magyar császári és királyi udvari fényképész, portréfotós. A Magyar Fényképészek Egyletének alapító tagja.

Munkássága Csehországi zsidó családból származott. Műterme 1870 és 1885 között Pesten, az Úri utca és Korona utca sarkán működött.Ma Petőfi Sándor utca és Régi posta utca. Siófokon is, ahol villatulajdonos volt, rendelkezett egy műteremmel. A Balaton mellett nyaralókról, az épületekről, a módosabb polgárokról készített fényképeket. A siófoki műterme nyáron működött, egészen késő őszig.

A 19. század utolsó harmadának legkeresettebb portréfotósaként több jeles személyt is megörökített: többek között Deák Ferencet, Rippl-Rónai Józsefet, Arany Jánost, Jókai Mórt, Erkel Ferencet, Kossuth Lajost, Karinthy Frigyest. Alapító tagja volt a Magyar Fényképészek Egyletének.

1915. február 5-én a Budapesti Közlöny arról számolt be, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter többekkel együtt őt nevezte ki a Budapesten alakított szerzői jogi szakértői bizottság egyik tagjává, majd ugyanezen lap szeptember 2-án már arról adott hírt, hogy az elhunyt Ellinger Ede helyére Hollenzer Lászlót nevezte ki a miniszter.

1915. május 30-án hunyt el a siófoki fürdőtelepen.

Családja Ellinger Mózes és Rebeka fia. 1868. június 21-én Pesten házasságot kötött Kurzweil Júliával.A pesti neológ izr. hitközség házassági anyakönyve, 134/1868. folyószám.

Kurzweil Júlia (Pest, 1846. április 13. – Budapest, 1916. november 20.) testvére volt Kurzweil Frigyesnek (Pest, 1861. április 22.Geni3 – Budapest, 1924. április 7.Füredi História. Helytörténeti folyóirat, 2015. 4. szám. 25. oldal), a kor szintén neves fényképészének, akinek műhelye a Budapesti Cím- és lakjegyzékekben 1888-ban fordul elő először az V. kerület Dorottya utca 11. szám alatt és 1902/1903 között utoljára.1888 és 1902/1903 közötti Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1903 és 1908 között budapesti lakcíme (VI. kerület, Teréz körút 25. szám) szerepel, foglalkozásaként fényképész megadva.Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1902-1903 (14. évf.) 9. rész - Lakás-jegyzék K Itt is volt labor és műterem berendezve, mert 1905-től a Budapesti cím- és lakjegyzékben a "Fényképész iparosok" között is felsorolták (Kurczweil névformában), s egy 1908-ból származó felvétel is erre utal.Blaha Lujza férje, báró Splényi Ödön társaságában, 1908. Műterem: Budapest és Balaton-Füred Önálló hirdetést budapesti fényképész műterméről 1909-ben tett közzé e címen.„Kurzweil Frigyes fényképészeti laboratóriuma. Budapest, VI. ker., Teréz-körút 25. szám. Készít, mint különlegességeket, diapozitivusokat egyszerü és művészies kivitelben mérsékelt árakon. – Több tudományos intézet szállítója.” In: Földrajzi közlemények 1909.V. Társasági ügyek. 1909. dec. 16. Sógorához, Ellinger Edéhez hasonlóan nyaranta ő is a Balaton mellett tartott fenn nyári műhelyt. Így például a balatonfüredi, haláláig, utána pedig özvegye által továbbvitt fényképész pavilonjáról több forrás is szól.Füredi História. Helytörténeti folyóirat, 2015. 4. szám. 25. és 30. oldal Ugyancsak található felvétel, melynek verzóján a budapesti műhely mellett Siófok és Losonc is "fiókműteremként" szerepel.Rosszul datált felvétel, 1903 előtti lehet.

Ellingerék 20. századot megért fiai (Zsigmond, Béla, Károly és Emil) közül az alábbiak adatai azonosíthatók.

Ellinger Emil (1872–1907) festőművésszé képezte magát, 1889–1892 között a budapesti mintarajziskolában tanult.Budapest, Képzőművészeti Akadémia adatbázis A Képzőművészeti Társulat kiállításain több művével szerepelt, így a Műcsarnokban is.Műcsarnok, 1898. június 23. 8. szám Fiatalon, 35 évesen halt meg.Ellinger Ede udvari fényképész fia, Emil, meghalt életének 35-ik évében: Pesti Hírlap, 1907. január 27., 24. szám

Ellinger Bélának (1876–1916) festékgyári vállalkozása volt. Ellinger Béla, czégb. Ellinger Béla, festék és lakk festőeszközök és ecsetek és festékek keverési üzlettulajdonos, Bp., VI, Lázár-u. 13. In: Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1909, 6. rész Már apaként, 8 évi házasságbanEllinger Béla festékgyáros, Ellinger Ede cs. és kir. udv. fényképész fia eljegyezte Czoniczer Margitot, Czoniczer Márton dr. fővárosi orvos leányát. Az Ujság, 1908. szeptember 13./220. szám, 11. p. 40 évesen halt meg, közel egy évvel neves édesapja elhunyta után.Gyászhíre: Pesti Hírlap, 1916. augusztus 6. 217. szám

Képgaléria

Jegyzetek

Források Édes Anyanyelvünk, 2017. április, 2. oldal Ellinger Ede - Siófok Könyvtár Helytörténet Geni 1 Geni 2 Geni 3

További információk Ellinger Ede fényképei a Digitális Képarchívumban (218 fotó) Ellinger Ede különböző időszakban készített fényképei és azok verzói a vállalkozásának adataival. Borda Márton Áron antikvárius honlapja

Kategória:Az 1840-es években született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar fotográfusok Kategória:Pestiek Kategória:Cseh származású magyarok