Molnár József (Söpte, 1819. június 9. – Olad, 1874. december 8.) római katolikus plébános.
Életútja
A szombathelyi püspökmegyében lett pap; 1847 szeptemberében pappá szentelték és ezután Oladon volt 1849 márciusától káplán, majd augusztustól ugyanitt plébános, egészen haláláig. A Magyar Sion szerint a költészet szorgalmas művelője volt. Tóth József (sz. 1927) szombathelyi helytörténész Molnár Józsefet a 19. század közepének legjelentősebb vasi írójáként jellemzi, szerinte neve azért merülhetett feledésbe, mert álnéven írt, „nem nevét, hanem elvét, annak szellemét kívánta örökül hagyni".
Munkái
Egyházi énekek a római kath. szentegyház istentiszteletének minden ágára. Kiadta Réfy Lajos. Zalaegerszeg, 1864. Harmincz évem irodalmai termékei. Szombathely, 1873. (Költemények, beszélyek, életrajzok és vegyes cikkek.)
Források
Magyar Sion 1893. 853. old.
Tilcsikné Pásztor Ágnes: "A múlt példa legyen a jelennek" - beszélgetés Tóth Józseffel. Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993) 16. old.
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:1819-ben született személyek Kategória:1874-ben elhunyt személyek