Samuel Eto'o vagy Samuel Eto'o Fils (Douala, 1981. március 10. –) kameruni válogatott labdarúgó, csatár. 2021 decemberétől a Kameruni labdarúgó-szövetség elnöke.

2003-ban, 2004-ben és 2005-ben az év afrikai játékosának választották, így első labdarúgóként egymást követő három alkalommal nyerte el az Afrikai Labdarúgó-szövetség elismerését. 2004-es Barcelonába igazolása előtt megfordult a Mallorca és a Real Madrid csapatában is. A Real Madridtól botrányos körülmények között vált el. 6 éves szerződése alatt 3 bajnoki mérkőzésen kapott szerepet. 1999-ben került a Mallorcához, ahol először kölcsönben, majd a Real Madriddal való 50-50%-os tulajdonjoggal szerepelt. Legnagyobb sikere a Baleár-szigeteki csapattal egy Spanyol Királykupa-győzelem volt 2003-ban, amikor a Huelva csapatát győzték le.

Pályafutása

Real Madrid Miután a kameruni Kadji Sportakadémián nevelkedett, 1997-ben csatlakozott a Real Madrid ifjúsági akadémiájához, de csak a Real Madrid B-vel edzhetett, mivel még kiskorú volt. A Real Madrid B az évad megkezdése előtt kiesett a harmadosztályba, a Segunda División B-be, ahová a szabályok értelmében nem léphettek pályára EU-n kívüli játékosok, és ennek eredményeként az 1997–1998-as szezonra kölcsönadták a másodosztályú Leganés csapatának. 1999 januárjában kölcsönadták az Espanyolnak, viszont csak egyszer lépett pályára a klub színeiben, a Real Valladolid ellen a Király-kupában.

Mallorca Az új évezredben, a 2000-es téli átigazolási időszakban kölcsönbe került egy La Liga csapathoz, a Mallorcához, ahol 19 meccsen 6 gólt szerzett. A szezon végén Eto'o elhagyta a Real Madridot, és állandó szerződést írt alá Mallorcával klubrekordot jelentő 4,4 millió font értékben. A klub elnöke, Mateo Alemany többször is elismerően nyilatkozott a teljesítményéről. A szurkolóknak is segített, mivel 30 000 eurót adományozott étkezésre az utazásra, hogy a legtöbben élőben követhessék figyelemmel a Recreativo de Huelva elleni 2003-as Királykupa-döntőt. A Mallorca 3–0-ra nyerte meg a meccset, Eto'o pedig két gólt szerzett.

Barcelona 2004 nyarán végül vitás körülmények között írt alá a Barcelonához. Florentino Pérez, a Real Madrid akkori elnöke nem kívánta különösebben kommentálni az eseményeket. Azt gondolta, hogy náluk játszik a Liga két legjobb csatára (Ronaldo és Raúl), valamint, hogy nincs hely a csapatban EU-n kívüli játékosoknak. A Barcelonának 24 millió eurót kellett fizetnie érte, amely összeg felét a Mallorca kapta meg.

A Real Madrid vezetősége rosszul döntött, ugyanis Eto’o bebizonyította, hogy nagyon magas szinten is megállja a helyét. 2004. augusztus 19-én debütált egy Racing Santander elleni találkozón. Hozzásegítette a Barcelonát a 2004–05-ös bajnokság megnyeréséhez. A szezon során 24 gólt szerzett; az utolsó fordulóig vezette a góllövőlistát, azonban Diego Forlán beérte. Végül harmadik helyet ért el a 2005-ös FIFA Év Játékosa szavazáson, ahol csapattársa, Ronaldinho és a Chelsea középpályása, Frank Lampard előzte meg.

2006. május 17-én a Bajnokok Ligája döntőjében az Arsenal egy gólos vezetésénél Eto’ót szabálytalanul buktatta az angolok kapusa, Lehmann, amiért a német kapust kiállították. Ezt követően Eto’o saját maga kiegyenlített, majd a Barcelona Belletti góljával szerezte meg a 2–1-es győzelmet. A mérkőzés után a Bajnokok Ligája-döntő Meccs Legjobbja díjat egyhangúlag neki ítélték az újságírók és szakemberek.

2006-ban megnyerte a gólkirályi címet is a spanyol első osztályban. Május 20-án, a Bilbao elleni utolsó fordulóbeli mérkőzésen szerezte meg azt a gólt, amellyel a góllövőlistán megelőzte a Valencia csatárát, David Villát. A kameruni először és utoljára nyerte el a Pichichi-díjat (spanyol gólkirályi cím).

Internazionale 2009 nyarán az olasz Internazionáléba szerződött öt évre. Az évi alapfizetését, ami évi 10,5 millió euróban határozták meg, így ő lett az olasz liga legjobban fizetett játékosa.

Legelső meccsén, a Lazio elleni 2009-es olasz szuperkupában megszerezte első gólját az Inter színeiben a 2–1-es vereség során. Első bajnoki mérkőzésén tizenegyesből szerzett gólt, így 1–1-re módosította az eredményt az AS Bari ellen.

2010. május 22-én a Bajnokok Ligája döntőben a német Bayern München ellen 0–2-re diadalmaskodtak. A sorozat megnyerésével ő lett az első és egyetlen játékos, aki megvédte a tripláját (amely a bajnokságból, a nemzeti kupából és az európai kupából áll), igaz, két különböző országban. Ugyanezen év augusztusában megnyerte csapatával a 2010-es nemzeti szuperkupát is, ezúttal az AS Roma elleni 3–1-es győzelem során.

A 2010–11-es Bajnokok Ligája-szezon második csoportmeccsén mesterhármast ért el a Werder Bremen elleni 4–0-s győzelem során. 2010 novemberében a Chievo elleni 2–1-es vereségkor szándékosan megfejelte az ellenfél egyik védőjét, Bostjan Cesart, amiért 30 ezer eurós pénzbírságot és hárommeccses eltiltást szabtak ki rá. Csapata emiatt később fellebbezett, de azt elutasították.

2010 decemberében megnyerte a FIFA-klubvilágbajnokságot a kongói dk-s TP Mazembe ellen 3–0-ra a döntőben. Az ezt követő díjátadón a torna legjobb játékosának választották meg.

2011. május 29-én az Inter sikeresen megvédte az előző évben megnyert olasz kupa címét. Itt a döntőben 3–1-re legyőzték a Palermót. Eto'o szerezte az alakulat első két gólját. Az Internél töltött második szezonjában összesen 37 gólt szerzett 53 mérkőzésen, amely egyéni csúcsot jelentett számára. Antonio Angelillo 1958–59-es szezonban elért 38 gólja után, ő lett az Inter legtöbbször betaláló játékosa egy szezonon belül.

Összesen bajnokságot, kupát és Bajnokok Ligáját is nyert a csapattal.

Anzsi Mahacskala Eto'o futballtörténelmi lépést tett, amikor 2011. augusztus 24-én az orosz Anzsi Mahacskalához szerződött három évre. Három nappal később csereként lépett először pályára a Rosztov elleni bajnokin, a meccs a 80. percben szerzett góljával 1–1-es döntetlennel zárult.

A 2012–2013-as évad végén Eto'o az első számú jobb csatárrá vált és bekerült a szezon legjobb 33 játékosa közé. Az Anzsi milliárdos tulajdonosa, Szulejmán Kerimov később olyan bejelentést tett, ami mindenkit meglepett. 2013 augusztusában úgy döntött, hogy lecsökkenti a klub ambícióit és drasztikusan csökkenti a költségeket, valamint teljesen megreformálja az anyagi döntések kivitelezését. Ennek köszönhetően szinte az összes sztárjátékos, aki korábban a klubot komolyan ismertté tette, köztük Eto'o is elérhető volt az átigazolási piacon.

Chelsea

2013. augusztus 29-én egyéves szerződést írt alá az angol Chelsea csapatával. Első gólját 2013. október 19-én szerezte a Cardiff City ellen. 2014. január 20-án megszerezte első Premier League-mesterhármasát is, így a "londoni kékek" 3–1-es győzelmet arattak a Manchester United ellen a Stamford Bridge-en. Március 8-án gólt szerzett a Tottenham Hotspur ellen, ami profi karrierje 300. gólja volt egyben.

A Chelsea Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő második meccsén a török Galatasaray ellen a szezonbeli tizedik góljával hamar vezetést szerzett, amely meccs lefújáskor 2–0-ra nyertek. Eto'o március 22-én ismét hamar betalált az Arsenal ellen.

Everton

2014. augusztus 26-án átigazolt az liverpooli Evertonhoz, ahol kétéves megállapodást regisztráltak. Négy nappal később debütált pont a Chelsea elleni, hazai 3–6-os vereség során és fejesből egy gólt szerzett.

Eto'o az Evertonban töltött első szezonjának felénél távozott, 20 meccsel és 4 gólos mérleggel a háta mögött.

Sampdoria 2015. január 27-én visszatért az olasz Serie A-ba, és két és fél éves szerződést kötött a Sampdoria egyesülettel. Innen csupán 18 mérkőzés után távozott.

Antalyaspor 2015. június 25-én a török Antalyasporhoz igazolt három évre. 2015. augusztus 15-én debütált az İstanbul Başakşehir elleni bajnokin. Két gólt szerzett, és 3–2-re segítette az Antalyaspor győzelmét. Az előző edző, Yusuf Şimşek december 7-i menesztése után, érdekes módon még aktív játékosként őt nevezték ki a csapat ideiglenes játékos-menedzserének. Ezt a pozícióját egészen 2016. január 6-án birtokolta.

Összesen 3 szezonon keresztül játszott és még az első 15 meccsén 13 gólt szerzett.

Konyaspor 2018. január 31-én, miután közös megegyezéssel elhagyta az Antalyasport, majd két és fél évre a rivális Konyaspor játékosa lett.

Katar SC 2018 augusztusában a Katar SC-hez szerződött, majd 2019. szeptember 7-én visszavonult a profi labdarúgástól 38 évesen.

A válogatottban Eto’o egy nappal 16. születésnapja előtt, 1997. március 9-én lépett először pályára Costa Rica ellen egy 5–0-ra elvesztett barátságos mérkőzésen. 17 évesen az 1998-as világbajnokság legfiatalabb játékosa volt, amikor Kamerun Olaszország ellen játszott. Játszott később a 2002-es világbajnokságon is. Három fontosabb tornát is nyert a válogatottal: 2000-ben és 2002-ben Afrikai Nemzetek Kupáját, illetve 2000-ben a kameruni csapattal megszerezte a Nyári Olimpiai Játékok aranyérmét.

2006-ban Eto’o sorsdöntő tizenegyest hibázott Elefántcsontpart ellen az Afrikai Nemzetek Kupája negyeddöntőjében, amikor a 24. lövést elvégezte a tizenegyespárbajban. Sok bírálatot kapott a kihagyott büntetőért, másrészről viszont ő lett a torna gólkirálya 5 góllal.

Ugyanezen évben bejelentették, hogy Eto’o szerződést írt alá a szaúdi ál-Ittiháddal, ahol nyáron Ázsiai Bajnokok Ligája kampányban vesz részt. A klub és a játékos együttműködése értelmében labdarúgó akadémiát hoznak létre a későbbiekben Kamerunban, amelynek Eto’o és az ál-Ittihád lesz a névadója.

Statisztika Klubcsapatokban KlubSzezonLigaKupaEurópaEgyébÖsszesenBajnokságGólMérk.GólMérk.GólMérk.GólMérk.Gól Leganés(kölcsönben) 1997–98Segunda División2832100—304Összesen2832100—304 Real Madrid 1998–99La Liga100000—10 1999–20002000301060Összesen3000301070 Espanyol(kölcsönben) 1998–99La Liga001000—10Összesen001000—10 Mallorca 1999–2000(kölcsön)La Liga13600——136 2000–01281152——3313 2001–023061193—4010 2002–0330146500—3619 2003–0432172074214322Összesen133541481672116570 Barcelona 2004–05 La Liga37251074—4529 2005–06342600116224734 2006–0719112131302713 2007–0818163171—2818 2008–09363040126—5236Összesen144108102401852199130 Internazionale 2009–10 Serie A321221132114816 2010–11352145108435337 2011–120000001010Összesen67336623106410253 Anzsi Mahacskala 2011–12 RussianPremier League22131000—2313 2012–13251032169—4421 2013–14620000—62Összesen532542169—7336 Chelsea 2013–14Premier League2193093203512Összesen2193093203512 Everton 2014–15Premier League143104110204Összesen143104110204 Sampdoria 2014–15Serie A182———182Összesen182———182 Antalyaspor 2015–16 Süper Lig312010——3220 2016–17301800——3018 2017–1815600——156Összesen764410——7744 Konyaspor 2017–18Süper Lig13610——186Összesen13610——186 Katar SC 2018–19 QSL17633—312310Összesen17633—312310Karrier összesen587293462211148208764371

A válogatottban NemzetÉvMérkőzésGól Kamerun1997301998501999102000952001922002135200372200494200561200655200731200811112009852010128201194201220201342201431Összesen11856

Sikerei, díjai

Klubcsapatokban Real Madrid Bajnokok Ligája: 1999–2000 Mallorca

Spanyol kupa: 2002–03

Barcelona

Spanyol bajnok: 2004–05, 2005–06, 2008–09 Spanyol kupa: 2008–09 Spanyol szuperkupa: 2005, 2006 Bajnokok Ligája: 2005–06, 2008–09

Internazionale

Olasz bajnok: 2009–10 Olasz kupa: 2009–10, 2010–11 Olasz szuperkupa: 2010 Bajnokok Ligája: 2009–10 FIFA-klubvilágbajnokság: 2010

A válogatottban Kamerun

Afrikai Nemzetek kupája: 2000, 2002 Olimpia aranyérmes: 2000

Egyéni elismerések Az év afrikai fiatal játékosa (2001) Az év afrikai labdarúgója (2003, 2004, 2005, 2010) Afrikai Nemzetek kupája gólkirály (2006) Spanyol gólkirály (2006)

Egyéb Anekdota