A Dahlia az X Japan japán heavymetal-együttes ötödik lemeze, melyet az Atlantic Records adott ki 1996. november 4-én. Ez az együttes utolsó nagylemeze, melyet 1997-es feloszlásuk előtt adtak ki. Hét kislemez jelent meg róla, melyek jól teljesítettek a slágerlistákon, a lemez maga is első helyezett volt az Oriconon.
Háttér Az Art of Life megjelenését követően az együttes tagjai szólóprojektjeikkel voltak elfoglalva, 1994-ben az X Japan csak négy koncertet adott. Az első kettő a The Great Music Experience nevű nagy szabású koncertsorozat keretében volt májusban, ahol japán és nyugati zenészek egymás dalait adták elő a Tódaidzsi templomban. A másik kettő az év végi Tokyo Dome-fellépés volt, és címmel.
1995 novemberében indultak következő turnéjukra, Dahlia címmel. Erre az időszakra már a kevésbé harsány külső volt a jellemző. Bár a Dahlia album maga csak 1996. november 4-én jelent meg, a kislemezeket már jóval előbb kiadták. A lemezt teljes egészében Yoshiki Los Angeles-i stúdiójában vették fel, az albumborítón használt fotót a Broadwayen készítették New Yorkban és Yoshiki látható rajta, amint dáliákon ül az utca közepén.
A turnénak 1996. március 31-én kellett volna véget érnie, azonban hamarabb be kellett fejezniük, mert a március 13-i fellépés után Yoshikit nyaki gerincsérvvel diagnosztizálták. Év végén azért megtartották a szokásos Tokyo Dome-koncertsorozatot, és címmel.
Az X Japan 1997. december 31-én tartotta utolsó koncertjét a Tokyo Dome-ban, The Last Live: Last Night címmel, miután Toshi bejelentette, hogy kilép az együttesből. A legutolsó közös fellépésük a Kóhaku uta gasszen című televíziós műsorban volt ugyanaz nap, ahol a Forever Love című dalukat adták elő.
Dalszerzés A Dahlia album megjelenése előtt hat dal jelent meg kislemezen. A dalok nagy része ballada, csak a Scars, a Dahlia és a Rusty Nail íródott az együttes jellegzetes, keményebb stílusában. A Dahlia című dal Yoshiki egyik utolsó jellegzetes, a speed metalt szimfonikus metallal ötvöző szerzeménye. A Tears című dalt édesapjának írta, aki öngyilkos lett, mikor Yoshiki tízéves volt. Az albumborítón a dalszöveget Yoshiki egyik álneve, Siratori Hitomi szerzeményeként tüntette fel. Az albumra hide két dalt írt, a Scarst és a Draint, melyek indusztriális rock stílusúak. Az instrumentális Wriggle-t Heath és Pata írta.
Slágerlista-helyezések A lemez első helyet ért el az Oricon heti listáján, eladott példánnyal és platinalemez lett. 15 hétig szerepelt a listán, amely az együttes történetében a legrövidebb intervallum volt.
A hét kislemezből öt platina vagy dupla platina (minimum -es eladás) lett, a Crucify My Love pedig aranylemez (minimum -es eladás). A legkorábban, még 1993-ban kiadott Tears második volt a slágerlistán, 1994-ben pedig 16 hétig volt a listán, mintegy példányos eladással. Ezt a Rusty Nail követte, mely első helyezett volt, mely két hétig vezette a slágerlistát, és összesen 20 hétig szerepelt rajta.
1995-ben a Longing című dalnak két változata jelent meg. Az első, a , mely a nagylemezre is felkerült, első helyet ért el az Oriconon eladott példánnyal, és 11 hétig szerepelt a slágerlistán. A változat decemberben jelent meg és 5. helyen végzett.
1996-ban három újabb kislemez jött ki az album megjelenése előtt, a Dahlia, a Forever Love és a Crucify My Love. A Dahlia első helyen debütált eladott példánnyal és nyolc hétig maradt a listán. Az ötödik kislemez, a Forever Love többször is megjelent. Az eredeti kiadás első helyen szerepelt a slágerlistán példányszámú eladással. 1997-ben egy remixverzió látott napvilágot, mely 13. helyezett volt, az 1998-ban újra kiadott eredeti verzió 18., a 2001-ben kiadott, előző verziókat tartalmazó változat pedig 19. helyezett volt. A Crucify My Love második helyezett lett eladott darabszámmal. A következő hetekben a top 15-ben maradt a dal, de összességében az év végén nem sikerült a 100 legnépszerűbb kislemez köré kerülnie.
Az utolsó kislemez, a Scars az album megjelenését követően került a boltokba, és az egyetlen olyan X Japan-kislemez, melynek szerzője nem Yoshiki, hanem hide. Az első héten 15. helyen végzett a slágerlistán eladott példánnyal. Hide halálát követően, 1998-ban újra kiadták.
Utóélete A Rusty Nail a című, 1994-es televíziós sorozat betétdala is volt, a Dragonland metalegyüttes pedig feldolgozta a dalt 2004-es Starfall című albumuk japán kiadására. Hide Zilch együttese a Drain című dalt dolgozta fel 3.2.1. című albumukra What's Up Mr. Jones? címen.
A Forever Love a Clamp nevű mangarajzoló csapat X című mangája alapján készített animációs film betétdala volt 1996-ban. Japán korábbi miniszterelnökéről, Koizumi Dzsunicsiróról köztudott, hogy elkötelezett rajongója az X Japannek, pártja, a Liberális Demokrata Párt 2001-ben több reklámfilmjében is felhasználta a Forever Love-ot.
A Tears című dal 2004-ben a dél-koreai Windstruck című film betétdalaként volt hallható, majd a Trax együttes is feldolgozta koreai nyelven. A Crucify My love megjelent a spanyol Gothic Dolls gothicmetal-együttes The Last Breath című albumán feldolgozásként.
Számlista
Közreműködők X Japan vokál: Toshi gitár: hide gitár: Pata basszusgitár: Heath dobok, zongora: Yoshiki
Közreműködők hegedű: Gilles Apap cselló: Ron Leonard zenekari hangszerelés: Dick Marx, Shelly Berg partitúra: Tom Halm
További közreműködők társproducer: X Japan mérnök: Rich Breen, Mike Ging, Rob Jacobs, Macumoto Motonari, Tanaka Sinicsi mérnökasszisztens: C.J. DeVillar, Paul J. Falcone, Brad Haehnel, Cappy Japngie, Richard Landers, Tal Miller, Carl Nappa, Mike Stock mérnök, keverés: Stan Katayama keverés: Mike Shipley, Szugijama Judzsi, Eric Westfall programozás: Geoff Grace maszterelés: Chris Bellman, Stephen Marcussen fényképész: Hideo Canno Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1996 nagylemezei Kategória:X Japan-albumok Kategória:Progresszív metal-albumok