bélyegkép|jobbra|200px|A Lenz család címere bélyegkép|200px|Lenz János Nepomuk (1843–1913) nagykereskedő, a Lenz testvérek cég társtulajdonosa, a Ferenc József-rend lovagja bélyegkép|jobbra|200px|Lenz Gyula (1848-1910), nagykereskedő, a Lenz testvérek déligyümölcs kereskedő cég társtulajdonosa, bérház tulajdonos bélyegkép|jobbra|200px|Lenz Gyuláné Gömöry Anna Mária Etelka (1874-1946), Lenz József édesanyja. Férje halála után hosszú évekig a Lenz Testvérek cégvezetője volt bélyegkép|jobbra|200px|Vitéz Lenz József (1922–1942), tüzér zászlós bélyegkép|jobbra|200px|A Lenz család legelső budapesti bérháza. A Petőfi tér 4-es számú 3 szintes épület a Régi posta utca sarkán látható az orosz ortodox templom bal oldalán. bélyeg|200px|A budapesti Régi posta utca 6. szám alatti „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég egykori székhelye és egyben a Lenz család bérháza bélyeg|200px|A budapesti Lónyay utca 24-es szám alatti bérházat 1927-ben Lenz József megrendelésére építették át. A „Lenz Testvérek”t déligyümölcs kereskedő cég bérháza és a vállalat központja is volt bélyeg|200px|A budapesti Belgrád rakpart (régen Ferenc József rakpart) 2-es számú „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérháza, és egyben Lenz József szülőháza is bélyeg|200px|A budapesti Belgrád rakpart (régen Ferenc József rakpart) 2-es számú „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérház ovális lépcsőháza. A belgrád rakpart 2-es szám alatti Lenz család bérházat 1938-ban Möller Károly építész Lenz József nagykereskedő megrendelésére tervezte át bélyeg|200px|A budapesti Németvölgyi út 6-os számú „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérháza bélyeg|200px|Lenz Testvérek cég reklámja Az Est hármaskönyvéből (1926) bélyeg|200px|A budapesti Városmajor utca 22-es számú „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérháza, amelyben született és lakott Lenz Klára gobelinművész. A bérház jelenlegi kinézete a II. világháború utáni átépítésének az eredménye, amelyet a Lenz család hajtott végre az államosítása előtt bélyeg|200px|A nyékládházi római katolikus templom, amelyet Lenz József építtetett és adományozott a városnak bélyegkép|200px|Nyékládháza római katolikus temploma A Lenz család egy jómódú magyar nagypolgári származású család, amelynek tagjai először a 18. és a 19. század második felében Pozsonyban, majd a 19. század második felétől és 20. század első felében Budapesten éltek. Az előkelő pesti római katolikus patricius család ismeretes volt a szerepe miatt a déligyümölcsök, fűszer és gyarmatárú nagykereskedésben, valamint a karitatív szerepe miatt is. Az 1935. évi téli adókivetések szerint, özvegy Lenz Gyuláné Gömöry Anna (1874–1946), a cég tulajdonosa, a „mammutjövedelmüek” közé tartozott, méghozzá a 6. legvagyonosabb budapesti személy volt; a második világháború végére még magasabb helyre került a listán. Az 1943-ban felszentelt nyékládházi római katolikus neogótikus templomot, a mélyen vallásos katolikus Lenz József kereskedelmi tanácsos építtette, és adományozta a településnek.

A család története A család felemelkedése A Lenz család egy ősi előkelő római katolikus polgári származású család volt, amely a családi legendárium szerint a svájci Lenzburgból vándorolt ki a középkor végén, majd Wojtaszycéből, Pomerániából elszegényedve került át Magyarországra a 18. század elején. Habár Magyarországon nem nemesi származású, a lenzburgi Lenz család családi címert használt, amely már a 16. században használatban volt német ajkú területeken, ahol a nemesi ranggal bíró elődei virágoztak. Ahogy több más régi germán patricius családnál is előfordult, Lenz József feleségének a családja, a Topits család, szintén címerrel bírt, valamint az ő anyai ági felmenői is, a pék foglalkozású pesti Prückler család; ezek a régi címerek a képük alapján ítélve nem céhekhez való tartozásukra, hanem patrícius kondíciójukra utalnak és keletkezésük ideje ismeretlen.

Lenz Mihály (1751–1825), pozsonyi polgár, vincellér, a 18. század során Pozsonyban lakott szerényebb kispolgári körülmények között. Első neje, Prunner Anna Mária volt; a második felesége, Orschavits Catharina volt, akit 1790. január 10-én vett el a római katolikus pozsony-virágvölgyi plébánián. Lenz Mihálynak a második házasságából született fia, Lenz Ferenc (1791–1826), aki apja szakmáját folytatta. Lenz Ferenc elvette Kollman Katalint, aki több gyerekkel áldotta meg őt; közülük csak Lenz József (1819–1863), pozsonyi kőfaragó mester, vitte tovább a családot. Lenz Józsefet 1819. február 19-én keresztelték meg a pozsonyi római katolikus virágvölgyi plébánián.

Lenz József (1819–1863), pozsonyi kőfaragó mester (Steinmetz, magister lapicida), a Grössling utca 121-es számú házban lakott Pozsonyban; ő volt aki a család vagyonát kezdte megalapozni a kőfaragói szakmájával. 1842. június 29-én, a pozsonyi római katolikus szent mártoni plébánián elvette Skoff Jozefát (1824–1898), Skoff Jakab osztrák cipészmester és Lenner Anna lányát. Lenz József és Skoff Jozefa házasságából három fiú- és egy leány gyermek született: Lenz Gyula (1848–1910), Lenz Ferenc (1851–1926), kereskedelmi tanácsos, és Lenz János Nepomuk (1843–1913) a Ferenc József-rend lovagja, akik a kiegyezés táján Pozsonyból Pestre költöztek át, ahol letelepedtek és gyümölcs és fűszer kereskedő vállalatot alapítottak. Leánytestvérük, az erzsébetfalvai lakó Lenz Lujza (1855-?), aki először a budapesti belvárosi plébánián 1877. január 22-én Szedmák József (1849–1878) kereskedőnek a házastársa lett. Férje halála után Lenz Lujza a budapesti belvárosi plébánián 1892. február 2-án, férjhez ment Pósa Károly (1843–1917) magyar királyi honvédszázadoshoz.

A „Lenz Testvérek” gyümölcskereskedő cég kezdete A „Lenz Testvérek” nevű cég déligyümölcs, fűszer és élelmiszer (Südfrüchte Händler) kereskedő vállalat, amelynek az üzemét 1864-ben hozták létre; hivatalosan a „Brüder Lenz” nevű vállalat 1877. október elsején közkereseti társaságként vette kezdetét a Lenz János Nepomuk (1843–1913) és Lenz Ferenc (1851–1926) által létrejött Budapesten.Központi Értesítő, 1877 (2. évfolyam). 1877-11-07 / 104. szám 1880-ban, a IV. kerületben levő Petőfi tér 4-es szám alatt már található az élelmiszer boltja a család által birtokolt többemeletes bérházban.Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1880-1881 (1. évfolyam) • 3. rész – Ipar és kereskedelmi czímjegyzék (334. o.) 1890-ben a Lenz Testvérek cég, még két épülettel rendelkezett, a háromemeletes Régi posta u. 6.Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1890 (6. évfolyam) • 2. rész – Házjegyzék • A) BELTERÜLET • IV. Kerület. (49. o.) és a Ferenc József rakpart 2-es (manapság Belgrád rakpart 2-es)Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1890 (6. évfolyam) • 2. rész – Házjegyzék • A) BELTERÜLET • IV. Kerület. (46. o.) szám alatti bérpaloták kerültek a családi vagyonba. Lenz Ferenc nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos 1888. április 12-én feleségül vette Aradon Masirevich Ilkát (1863–1928), Masirevich György és Georgievics Krisztina lányát.Fővárosi Lapok 1888. április (92-120. szám). 1. 1888-04-13 / 103. szám A násznagyok báró Vogel és Halmay Andor aradi műépítész voltak; nyoszolyóasszonyok báró Vogelné és Halmay Andorné, nyoszolyóleány Steinitzer Irma voltak. Lenz Ferenc és Masirevich Ilona házasságából nem született gyermek. Lenz Ferencné Masirevich Ilona öccse Masirevich György (1865–1941), a Zürichi E. T. H. okl. mérnöke, m. kir. kormány-főtanácsos, akinek nejétől lipniki és ákosi Tóthfalussy Ilonától született fia, ifjabb Masirevich György (1905–1989), építészmérnök. Lenz Ferenc kereskedelmi tanácsos a „Magyar áru-forgalmi statisztikai állandó értékmegállapító bizottság” tagja volt.MAGYAR STATISZTIKAI -KÖZLEMÉNYEK. VII KÖTET. A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1893. 1896-ra füge, mazsola, aprószőlő a „Lenz testvérek” cég neve alatt érkezett nagyobb mennyiségekben Magyarországra. Ekkor szintén, különféle zöldséget Batsik A., Almásy A., Horty P., Schopper L., Zank Józsefné, Egréder, Lenz testvérek és Fejes kereskedők mintegy 16,800 q-t hozatnak évente Abony, Tót-Megyer, Pozsony, Vág- Sellye, Jász-Monostor, Zsolna, Znaim, Biesenz stb. vasút állomásokról.Edvi Illés Sándor: A magyar királyi államvasutak és az üzemükben levő helyi érdekü vasutak áruforgalmi viszonyai 1. (Budapest, 1896)Budapest székesfőváros vasúti hálózataX. Kereskedelem. 35. o.

1905. február 8-án az uralkodó Személye körüli magyar miniszter előterjesztése folytán Lenz János Nepomuk budapesti gyarmatárú-kereskedőnek, a kereskedelmi téren szerzett érdemei elismeréséül, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta Ferenc József magyar király; Lenz János Nepomuk élete végéig nőtlen maradt.Budapesti Közlöny, 1905. február (39. évfolyam, 26-48. szám)1905-02-18 / 40. szám 1905. februárjában, dr. Falk Miksa, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének az elnöke levelet kapott Lenz Jánostól, a „Lenz Testvérek” déligyümölcs nagykereskedői kiviteli és behozatali cég beltagjától, amely szerint a Ferenc József-rend lovagkeresztjével történt kitüntetése alkalmából 500 koronát adott adományként a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete javára.Magyarország, 1905. február (12. évfolyam, 29-54. szám)1905-02-16 / 44. szám Az 1909-ben zajlott dél olaszországi földrengésben károsultak számára a Magyar Általános Takarékpénztár részvénytársaság ma a kereskedelemügyi minisztérium utján, több előkelő személyiség mellett, a „Lenz Testvérek” cég szintén adományt küldött: 100 koronát.Az Ujság, 1909. január/1 (7. évfolyam, 1-12. szám)1909-01-13 / 10. szám

Lenz Gyula, a középső testvér, 1894-ben már szerepelt mint az I. kerületi Városmajor utca 22-es számú villának tulajdonosa; a háznak 1912-re már saját telefonszáma is volt (166-27).A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1912. szeptember (Budapest). 293.o. A Petőfi téri üzlet, a székhely már 1906-ra saját telefonszámmal (11-44) is rendelkezett.Távbeszélő hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1906. november (Budapest) (236. o.) A 20. század elejére, a jómódú Lenz család nagy hírnevet szerzett a budapesti gyümölcs- és fűszer kereskedő világban. A Lenz Testvérek a 19. század végére kiterjedt nagykereskedői hálózatot épített, és számos ingatlannal rendelkezett Budapesten azonban a már 30 év feletti három fivér nőtlen volt és egyiknek sem volt gyermeke. A kereskedői cégük és a család ingatlanjai sorsát féltve, leánytestvérének, Pósa Károlyné Lenz Hildának az első férjétől, Szedmák Józseftől származó fiát, Szedmák Antalt (1874–1897) 1886. február 25-én minisztériumi engedéllyel Lenz János Nepomuk (1843–1913) örökökbe fogadta; a gyermek a „Lenz Antal” nevet vette fel és a „Lenz Testvérek” esetleges örökösének szánták, azonban 1897-ben váratlanul hunyt el 22 évesen szívszélhűdésben.

Lenz Gyula nagykereskedő végül volt, aki tovább vitte a családot a késői házasságával; a IV. kerületi Ferenc József rakpart 2-es szám alatt lakott a családja egyik bérházában és 1896. május 9-én vette el Budapesten a IX. kerületben az evangélikus vallású dobsinai eredetű polgári származású Gömöry családból való Gömöry Anna Mária Etelkát (1874–1946), akinek a szülei a dobsinai kispolgári származású ágostai hitvallású Gömöry Gottlieb (1838–1908), vadászhadnagy, pesti kereskedő, és a római katolikus Stranszky Hermina (1847–1939) voltak. Lenz Gyuláné Gömöry Annának az anyai nagynénje Stranszky Irma, az adai római katolikus nőegylet társelnöke, akinek a férje Senk Antal (1839–1904), adai nagybirtokos, városi képviselő volt. Lenz Gyula és Gömöry Anna házasságkötéskor Lenz János Nepomuk nagykereskedő, a vőlegény fivére, és Gömöry Gottlieb kiskereskedő, a menyasszony apja voltak a tanúk.