Conrad Schumann (Zschochau, 1942. március 28. – Kipfenberg, 1998. június 20.) kelet-német katona, akiről Peter Leibing híres felvételét készítette, amint a szögesdrótot átugorva szökött meg Kelet-Berlinből.
Élete Schumann a szászországi Zschochau-ban született. 18 évesen jelentkezett a kelet-német Készenléti rendőrséghez (Bereitschaftspolizei). A drezdai kiképzés után Potsdamba vezényelték. Később áthelyezését kérte Berlinbe.
Szökése Kelet-Berlinből A második világháborút követően Berlin a nyugati hatalmak és a Szovjetunió hatalmi harcának színterévé vált. A várost 1961-ben fallal választották ketté. A berlini fal néven elhíresült határvonal 1989-ig, annak lebontásáig Berlin és Európa kettéosztottságának jelképévé, és az elnyomás szimbólumává vált. A határvonal felhúzását 1961. augusztus 13-án kezdték meg: először ideiglenesen szögesdrótból készült akadályokat helyeztek a nyugati és a szovjet szektor közé. A szögesdrótokat két nappal később, augusztus 15-én éjjel kezdték elbontani, hogy helyére betonfalat emelhessenek. bélyegkép|jobbra|200px|Berlinben látható Florian és Michael Brauer valamint Edward Anders Falugró (Mauerspringer) című szobra, mely Leibing felvétele alapján készült Az építés felügyeletére az ország különböző pontjairól vezényeltek katonákat. A 19 éves Conrad Schumann szolgálati helyének a Ruppiner Straße és a Bernauer Straße sarkát jelölték ki. Itt tartózkodott a szintén 19 éves Peter Leibing német fotóriporter is, hogy megörökítse a berlini fal építését. Leibing hamar felfigyelt a fiatal katonára, aki idegesen járkált fel s alá, közben egyik cigarettáról a másikra gyújtott. Látszott rajta, hogy erőt gyűjt. A nyugati oldalon többen is biztatták. „Gyere át!” – kiáltozták. Egy idősebb járókelő, aki Leibing mellett állt annyit mondott: „ugrani fog”. Délután négy órakor Schumann elérkezettnek látta az időt merész tettéhez: a szögesdrótok felé fordult és megfelelő pillanatban ugrott. Leibing mindössze egyetlen képkockát készített Schumann ugrásáról. A felvétel másnap a Bild magazinban jelent meg. A fénykép rövid idő alatt a hidegháború jelképévé vált. De nem csak Leibing volt jelen Schumann ugrásakor, egy másik újságíró kamerájával filmre vette a fiatal katona szökését. A rendőrség egyik alkalmazottja pedig az ugrás előtti pillanatot örökítette meg.
„Órák teltek el. Éreztem, hogy valami történni fog, ezért lecövekeltem a szögesdrótnál. Nem lehetett nem észrevenni, hogy Conrad Schumann nagyon izgatott volt. Sejtettük: ugrani akar. Ahogy a többi határőr hátat fordított neki, Schumann villámgyorsan megfordult és ugrott” – emlékezett vissza Leibing. A nyugati oldalon egy rendőrautó várakozott, melybe egyes források szerint Schumann beszállt, más források szerint betuszkolták. Egy rendőrőrsre vitték, ahol kihallgatták. Később hivatalosan is engedélyt kapott arra, hogy elhagyja Kelet-Németországot. Schumann Bajorországba költözött.
Schumann volt az első dezertáló kelet-német katona. Bár új életet kezdhetett, a történtek nem hagyták nyugodni, annak ellenére sem, hogy tette sok kelet-berlininek adott reményt és biztatást. Kényelmetlenül érezte magát amiatt, hogy tette ekkora nyilvánosságot kapott. Saját bevallása szerint egészen a fal leomlásáig, 1989 november 9-ig nem érezte magát teljesen szabadnak. Gyötörte a bűntudat dezertálása és bajtársai cserbenhagyása miatt. Schumann depresszióval küzdött. 1998-ban önkezével vetett véget életének.
Jegyzetek
Források
További információk Filmfelvétel az ugrásról a YouTube oldalán
Kategória:20. századi német katonák Kategória:1942-ben született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek Kategória:Öngyilkos katonák