Admont osztrák mezőváros Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 5049 lakosa volt. Admont közel ezer éves bencés apátságáról híres, amelyben a világ legnagyobb kolostori könyvtára található.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Admont a Liezeni járásban 170px|bélyegkép|balra|Az apátság és neogótikus temploma 170px|bélyegkép|balra|A Röthelstein-kastély Admont Felső-Stájerország északi részén fekszik, az Enns mentén. Területe az Ennstali-Alpokhoz tartozó Gesäuse-hegységre esik, ahol a Gesäuse Nemzeti Park található. A településtől délre fekszik a Kaiserau fennsíkja, kiépített sípályáival. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Admont (2167 lakos), Aigen (221), Gstatterboden (44), Hall (1734), Johnsbach (153), Krumau (182) és Weng im Gesäuse (548).
A környező önkormányzatok: északra Sankt Gallen, északkeletre Landl, keletre Radmer, délkeletre Wald am Schoberpaß, délre Gaishorn am See, délnyugatra Rottenmann és Trieben, nyugatra Ardning és Selzthal, északnyugatra Rosenau am Hengstpaß (Felső-Ausztria).
Története Admont Stájerország egyik legrégebbi települése, először 859-ben említik "Ademundi vallis"-ként. Benedekrendi apátságát 1074-ben alapította Gebhard salzburgi érsek. 1146-tól 1161-es haláláig itt élt Zsófia magyar hercegnő, II. Béla lánya, miután megalázóan bántak vele III. Konrád udvarában. 1292-ben a kolostort elfoglalta és kifosztotta az I. Albert herceg ellen fellázadó nemesség, de a herceg a felkelés leverése után kompenzálta az apátságot.
1443-ban III. Frigyes császár uralkodása alatt a kolostor törvényszéki és vásártartási jogot kapott. Később mindkettő a kolostor melletti településre szállt át, ami gyakorlatilag mezővárosi jogokat jelentett.
1865-ben egy tűzvészben 22 ház pusztult el és heten odavesztek. A kolostorból csak a könyvtár maradt épen. Az épületeket rendbehozták és ekkor építették át az apátsági templomot, amely az ország első jelentősebb neogótikus, vallási jellegű építménye.
A második világháborúban a városban állomásozott a Brandenburg különleges felderítő- és kémalakulat 802-es egysége. A háború után Admont - Stájerországgal együtt - a brit megszállási zónába tartozott. A megszálló hatóságok a volt katonai táborban menekülttábort rendeztek be, ahol kétezer zsidó menekültet helyeztek el.
1949-ben az addig önálló Aigen és Krumau községeket Admonthoz csatolták. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Hall, Johnsbach és Weng im Gesäuse községek is a mezőváros önkormányzata alá kerültek, amely így a tartomány második (Mariazell után) és az ország negyedik legnagyobb területű önkormányzatává vált.
Lakosság Az admonti önkormányzat területén 2017 januárjában 5049 fő élt. 2015-ben a helybeliek 93,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 85,9%-a római katolikusnak, 6,2% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 5,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók bélyegkép|260px|A kaiseraui kastély és környezete az admonti apátság könyvtárával, múzeumával, neogótikus székesegyházával az 1736-ban épített városháza a 850 körül alapított régi plébániatemplom (Amanduskirche) az 1930-ban épült evangélikus templom Hall Szent kereszt-plébániatemploma Johnsbach Szt. Egyed-plébániatemploma és temetője Weng Szt. Kozma és Damján-plébániatemploma az 1657-ben épült kora barokk Röthelstein-kastély, az admonti apátok volt nyári rezidenciája és vadászkastélya a Kaiserau-kastély 1778-ban épült a szerzetesek számára. Ma az apátság tulajdonában lévő kis síközpont látogatóit szállásolják ide. a Gesäuse Nemzeti park Enns-vízesése
Híres admontiak Marlies Schild (1981-) olimpiai ezüstérmes alpesi síző Jegyzetek
Fordítás
Források Wolfgang Mielke: Admont – Anmutigste Reinheit. In: Perinique. Nr.19, Oktober 2014, ISSN 1869-9952 A település honlapja 61253 – Admont. Statistik Austria
Kategória:Stájerország települései