Tapalpa egy kisváros Mexikó Jalisco államának középső részén. 2010-ben lakossága meghaladta az 5700 főt. Turisztikai értékei miatt a mexikói turisztikai ügynökségtől megkapta a Pueblo Mágico kitüntető címet.
Földrajz Fekvése A település nyugat-Mexikóban, Jalisco állam középpontjától kicsit délre helyezkedik el egy, a Vulkáni-kereszthegység hegyei között fekvő medencében, a tenger szintje felett valamivel több mint 2000 méter magasságban. Belterületén nagy magasságkülönbségek nincsenek, bár a terület északkelet felé emelkedik, körülötte pedig már több száz méteres relatív magasságú hegyek találhatók. A települést övező vidékeket szinte teljes egészében a mezőgazdaság hasznosítja, a hegyeket többnyire erdők, kisebb részben rétek, legelők borítják.
Éghajlat A város éghajlata meleg, de nem forró, nyáron és ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 28 °C-os hőséget, de a rekord csak a 37 °C-ot érte el. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,0 és a májusi 18,9 fok között váltakoznak, novembertől márciusig gyenge fagyok előfordulhatnak. Az évi átlagosan 904 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól októberig tartó 5 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség mintegy 80%-a.
Népesség A település népessége a közelmúltban hol csökkent, hol nőtt: ÉvLakosság1990447119955590200055662005530120105782
Története Eredeti neve, a Tlapálpan a navatl nyelvből származik, és „színes föld”-et jelent.
A spanyol gyarmatosítás előtt Tapalpa a Cuantoma által kormányzott tzaollani (sayulai) uradalomhoz tartozott, lakói otomi indiánok voltak. Fő istenük a karvaly formájában elképzelt vízisten, Atlquiahuitl volt. 1510-ben részt vettek a II. Tangoaxán által vezetett purepecsák ellen vívott salétromháborúban, amikor azok megpróbálták elfoglalni a zacoalcói uradalomhoz tartozó salétromos partokat. Acatláni vereségük után Cuantoma már megadásra készült, ám ekkor megjelent a colimai uralkodó egy erős sereggel, és kivívta a győzelmet, sőt, Cuantomát is igájába hajtotta, így Tapalpa a Colimai Királyság részévé vált.
A spanyolok 1523 táján érkeztek meg a területre idősebb Alonso de Ávalos Saavedra vezetésével. A mai Tapalpától 3 km-re egy Atlacco nevű indián falut találtak, amelynek lakói harc nélkül megadták magukat. 1531–1532 táján kezdődött el a keresztény hittérítés, amelynek vezetői ferences atyák voltak, név szerint Martín de Jesús, Juan de Padilla, Miguel de Bolonia és Andrés de Córdoba. A tapalpai Páduai Szent Antal-templomot és a kolostort 1650-ben alapították. 1825-ben már önkormányzattal rendelkező falunak írták le, ettől az évtől kezdve közigazgatásilag Ataceóval és Apangóval együtt a 4. sayulai kantonhoz tartozott. Egy 1869. május 25-i rendelet már mint község említette Tapalpát, 1878. május 11-én pedig az 529. számú rendelet Villa rangra emelte a települést.
Turizmus, látnivalók, kultúra jobbra|bélyegkép|Utcakép A környék szépsége (például a Valle de Enigmas nevű völgy) mellett több régi építészeti emlék is található a településen, például a 17. századi Szent Antal-templom és egy 19. századi papírgyár, amely a maga nemében az első volt egész Latin-Amerikában. A település régi házai fehér falúak, vörös nyeregtetősek. Külön figyelmet érdemelnek a régi vízkutak (pilák), amelyeknek régi neveik mind a mai napig megmaradtak: létezik például kígyók kútja, bagoly kútja és kutya kútja is.
A legjelentősebb rendezvények a márciusban vagy áprilisban tartott karnevál, valamint a december 4. és 12. között tartott Guadalupei Szűzanya-ünnep. A helyi kézművesek fő termékei a szőtt gyapjúruhák, takarók, sarapék, zsákok, huarache szandálok, fafaragások, bútorok és agyagtárgyak. A legnépszerűbb italok a rompope, a gyümölcsös puncs és a pulque.
Jegyzetek
Kategória:Jalisco települései Kategória:Jalisco turizmusa