thumb|jobbra|263px|Új-Amszterdam, 1656
New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város. Az ország legnépesebb, Amerika szuperkontinens negyedik legnépesebb települése, központja a New York-i agglomerációnak, amely a szuperkontinens legnagyobb várostömörülése, a világon pedig a tizenkettedik. A Föld egyik vezető világvárosa, az Egyesült Államok első számú üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási központja, egyik első számú kutatási-fejlesztési, technológiai, média- és szórakoztatóipari csomópontja, turizmusának elsődleges célpontja. Itt található az ENSZ és több, világszinten is jelentős multinacionális vállalat székhelye, valamint a világ egyik legnagyobb tőzsdéje, ezért a Föld legjelentősebb gazdasági-politikai centrumai közé tartozik. Messze a legdrágább bérleti díjak is itt vannak az országban.
Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km², lakossága az agglomeráció nélkül csaknem 8,4 millió fő,U.S. Census Bureau, Population Division, Table 5. Annual Estimates of the Resident Population for Minor Civil Divisions in New York, Listed Alphabetically Within County: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-05-36) and Table 1. Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places Over 100,000, Ranked by July 1, 2009 Population: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-01) , Release Date: June 2010, Hozzáférés ideje: July 31, 2010American Fact Finder (U.S. Census Bureau): New York by County - Table GCT-PH1. Population, Housing Units, Area, and Density: 2000 Data Set: Census 2000 Summary File 1 (SF 1) 100-Percent Data , Hozzáférés ideje: February 6, 2009 míg a teljes statisztikai terület meghaladja a 20 millió főt. New York a legális bevándorlás legfőbb pontja az országban, a világ legnagyobb külföldi születésű lakossággal rendelkező nagyvárosi területe, közel 6 millió fővel. Több mint 800 nyelvet beszélnek a város lakosai. Itt lakik a világ legtöbb milliárdosa és milliomosa.
1624-ben alapították holland telepesek Nieuw Amsterdam, vagyis Új-Amszterdam néven, majd 1664-ben angol fennhatóság alá került, ezután kapta a máig hivatalos New York, azaz Új-York nevet a későbbi II. Jakab angol király tiszteletére, aki ekkor még York hercege volt. Rövid ideig, 1786-tól 1790-ig a frissen alakult Egyesült Államok fővárosa volt. Az ország legnagyobb városa 1790-től. Öt nagy városrésze van: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island (Richmond megye), ezek egyben New York állam megyéi is.
Története
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeken a lenape (más néven delaware) indiánok különböző csoportjai éltek. (Manahattoes, canarsies és raritan.)"Gotham Center for New York City History" Timeline 1500–1700 1524-ben Giovanni da Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. Őt Henry Hudson brit felfedező követte 1609-ben.
A város „anyakönyvi kivonata”
bélyegkép|balra|New Amsterdam 1664-ben, angol fennhatósága miatt ma New Yorkként ismerjük A területet 1524-ben fedezte fel és nyilvánította francia területté egy francia zászló alatt hajózó olasz felfedező, Giovanni da Verrazzano. Az új területnek – leginkább csak névleges birtoknak – I. Ferenc francia király tiszteletére a Nouvelle Angoulême nevet adta, mivel a király egyúttal Angoulême grófja is volt.
Henry Hudson 1609 szeptemberében hajózott fel a később róla elnevezett folyón a Holland Kelet-indiai Társaság hajóján. Az Ázsiába vezető átjárót kereste, de ezen a környéken ilyen nincs. A partvidéken rengeteg hódra figyelt fel, amiért a hollandok 1626-ban szőrmekereskedő állomást alapítottak Manhattan szigetén, Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) néven; magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták. Ehhez Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkin indiánoktól néhány árucikkért.Pieter Schaghen Letter 1626: "[...]hebben t'eylant Manhattes van de wilde gekocht, voor de waerde van 60 gulden: is groot 11000 morgen.[...]" "[...]They have purchased the Island Manhattes from the Indians for the value of 60 guilders. It is 11,000 morgens in size[...](about $1000 in 2006) A vásárlásról szóló irományt, amelyet gyakran neveznek „New York anyakönyvi kivonatának”, a holland Nemzeti Levéltárban őrzik.Kisalföld, 2009. április 7. 20. o. A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak. A szőrmekereskedő állomás idővel városkává fejlődött; emiatt szerepelnek ma hódok New York városának hivatalos zászlaján és pecsétjén. Az 1600-as évek első felében a főleg vadászok és kereskedők lakta kisvárosnak 1500–2000 lakosa lehetett, akik gyakran keveredtek csetepatéba hol az indiánokkal, hol más európai telepesekkel. A várost kisebb erődítmény védte a sziget déli csúcsán. Az egykori városfalra ma a Wall Street neve utal, a partvédő ütegek lőállásaira pedig a Battery park. 1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, amit az angolok a második angol-holland háború végéig meg is tartottak, majd a háborút lezáró bredai egyezményben (1667) elcserélték a hollandoktól az előző háborúban elvett Run-szigetre.Telex: Manhattan úgy lett az angoloké, hogy elcserélték egy isten háta mögötti indonéz szigetre
A várost az angliai York hercege, Jakab (James) a tiszteletére Új Yorkra nevezték át — Jakab II. Károly király öccse és a háború elején az angol flotta főparancsnoka volt. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett. A holland alapítók emlékét ma már csak pár városrész neve őrzi; a két nevezetes a hollandiai Haarlem után elnevezett Harlem és a Breukelen nevét tükröző Brooklyn.
thumb|jobbra|265px|Az olasz bevándorlók lakta Mulberry Street a New York-i Manhattanben, 1900 körül (színezett fénykép) Az amerikai függetlenségi háborúban, a brooklyni (vagy Long Island-i) csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783. november 25-ig. Ezen a napon tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Egyesült Államok területéről (Evacuation Day). Április 30-án a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt, itt ülésezett a Kontinentális Kongresszus.
19. század A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult.Ira Rosenwaike (1972)."Population history of New York City". p.55. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét (Commissioners' Plan of 1811), melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették az Erie-csatornát, ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok és Kanada agrárvidékei felől.; Lankevich (1998), pp. 67–68. 1835-re, Philadelphiát megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa. A helyi politikusok a Tammany Hall uralma alá kerültek, ami egy politikai gépezet, és az ír bevándorlók támogatásával működött. Számos irodalmár élt a városban az 1830-as és az 1840-es évek között, úgymint William Cullen Bryant, Washington Irving, Herman Melville, Rufus Wilmot Griswold, John Keese, Nathaniel Parker Willis, és Edgar Allan Poe. Az idős városi arisztokrácia kereskedőkből álló rétege lobbizta ki magának a Central Park alapítását, ami 1857-ben az USA első telepített városi parkja lett. Egy jelentősnek mondható szabad fekete lakosság létezett ebben az időben Manhattanben, és Brooklynban is. Számos rabszolgát tartottak fogva az 1830-as évekig New Yorkban, viszont később a rabszolga-felszabadítást szorgalmazók központjává vált. A város fekete lakossága 1840-ben meghaladta a 16 000-et."African-Americans in New York City, 1626–1863 by Leslie M. Harris" . Department of History at Emory University. Az íreket sújtó Nagy Éhezés hatására hatalmas mértékben áramlottak a városba ír bevándorlók. Több mint 200 000 bevándorló után, átlagban négy New York-iból egy ír volt."Cholera in Nineteenth Century New York" . VNY, City University of New York.
bélyegkép|balra|Manhattan madártávlatból, 1873-ban Az amerikai polgárháború során (1861–1865), bár az állam az Unióhoz tartozott, a város lakosai közül sokan a Konföderációval szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az 1863-as évben Unió-ellenes lázadást szült, amely legalább ezerkétszáz halálos áldozatot követelt.
right|300px|thumb|New York Williamsburg felől, 1848-ban (litográfia) right|300px|thumb|Manhattan déli része (1931 körül) right|300px|thumb|Lower Manhattan napjainkban
A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.
1874-ben, illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg Nagy-New York (Greater New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel. 1914-ben Bronxból önálló megye jött létre.
20. század A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt: 1904. június 15-én a General Slocum nevű gőzhajó gyulladt ki az East Riveren, több mint ezer ember (1021) – főként német bevándorlók – haltak meg; 1911. március 25-én a Greenwich Village-ben lévő Triangle gyár égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára.
A nem fehér lakosság száma 1895-ben 36 620 volt.Ira Rosenwaike (1972)."Population history of New York City". p.78. Az 1920-as években New York elsődleges célállomása volt az Amerika déli részéről elvándorló afroamerikaiak körében, a Nagy Vándorlás idején. 1916-ra a város adott otthont Észak-Amerika legnagyobb diaszpórájának. A harlemi reneszánsz fénykorának idején, gazdasági robbanás hatására kezdődött a felhőkarcolók építése a városban. A második ipari forradalom idején, a 20. század első évtizedeiben a város világviszonylatban is meghatározó ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az 1904-ben megindult New York-i metró segítette az új kerületek összeköttetését. Az első metrótársaság, az Interborough Rapid Transit ekkor jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az 1930-as években épült fel számos, a város arculatát napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó sokemeletes toronyház.
Az 1920-as évekre New York a világ legsűrűbben lakott városává nőtte ki magát, megelőzve Londont, ezzel kiérdemelve a világ első óriásvárosa címet. A nagy gazdasági világválság meghozta a változást a városba, ugyanis a nyolcvan éven át vezető pozíciót betöltő Tammany Hall helyett a reformer Fiorello La Guardia kezébe került a város vezetése.
A második világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. 1951-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi Flushing Meadows Parkból Manhattan szigetének keleti oldalára.
1969-ben a Stonewall-lázadás a LMBT-közösség tüntetéssorozata volt a városban egy rendőrségi razziát követően, amely a Stonewall Inn kocsma vendégei ellen történt Greenwich Village-ben. A modern meleg-, és általános LMBTQ jogok egyik legfontosabb pillanatának tekintik, a transznemű közösség tagjai és a drag queen-ek jelentős szerepet játszottak az egyenlőségért való küzdelemben.