Irina Fjodorovna Godunova (1557 – Moszkva, 1603. október 29./november 8.A Julianus naptár szerinti dátum, ahogy az oroszok számolták az időt 1918-ig/17.A Gergely-naptár szerinti dátum, ahogy az akkori Európa nagy részén számolták az időt 1582-től.), kolostori neve: Alekszandra, , , a házassága révén orosz cárné. Borisz Godunov orosz cár húga.
Élete Apja Fjodor Ivanovics Godunov „Krivoj” (a Görbe), édesanyja Sztyepanyida Ivanovna. Bátyja Borisz Godunov orosz cár. A családja feltehetőleg tatár felmenőkkel (is) rendelkezett.
1580-ban feleségül ment Fjodor Ivanovics orosz nagyherceghez, aki 1582-ben a bátyja, Iván Ivanovics nagyherceg halála után lépett elő trónörökössé. Apósa, IV. (Rettegett) Iván gyilkolta meg a saját fiát egy családi vita hevében. Férje az apja halála (1584) után lett orosz cár I. Fjodor néven. Házasságuk sokáig gyermektelen maradt, amiért a korban általánosan a feleséget, azaz Irina cárnét tették felelőssé. Főleg akkor vált égető kérdéssé a trónöröklés kérdése, amikor rejtélyes körülmények között meghalt a sógora, I. Fjodor nyolcéves öccse, Dmitrij cárevics 1591. május 25 (május 15)-én. Irina cárnéra elég nagy nyomás nehezedett ekkor, hiszen a Rurik-dinasztia moszkvai ágának a sorsa függött a cárné termékenységén, ugyanis ha a férje gyermek hátrahagyása nélkül halna meg, az uralkodóház feje, valamint a trón várható örököse ezáltal a sujszkiji ágból származó (IV.) Vaszilij, Sujszkij hercege lenne.Vaszilij Sujszkij herceg 1606-ban I. Ál-Dmitrij orosz cár meggyilkolása után mint a Rurik-ház feje el is foglalta az orosz trónt, de 1610-ben lemondásra kényszerült. Ő volt az utolsó orosz uralkodó a Rurik-házból.
A cárné végül Dmitrij halálát követően megfogant, és a következő évben világra hozta a Rurik-ház új reménységét, és bár a várva-várt fiú helyett lány született, de így is nagy öröm volt a nagyhercegnő születése. Feodoszija 1592. június 8. (május 29)-én született meg. Az utódlást azonban csak rövid ideig sikerült megoldani, mert a cárevna 1594. február 4 (január 25)-én elhunyt. Irina több gyermeket nem szült, így amikor a férje 1598. január 17 (január 7)-én meghalt, a trónöröklést rendezetlenül hagyta. A férje halála után Irina rögtön átvette az uralkodói jogok gyakorlását, de az orosz duma nem hagyta ezt jóvá, és új cár megválasztása céljából első alkalommal összehívott országos gyűlés, a zemszkij szobor a Rurik-dinasztia mellékágainak mellőzésével az elhunyt I. Fjodor cár sógorát és az özvegy cárné bátyját, Borisz Godunovot választotta cárrá. Irina ekkor a Novogyevicsij-kolostorba vonult be, és felvette az Alekszandra nevet. A családja bukását már nem érte meg, mert 1603. október 29./november 8.-án elhunyt.
Földi maradványait a moszkvai Kreml Voznyeszenszkij- (Mennybemenetel-) kolostorában temették el 1603-ban, majd azokat a bolsevikok az Arhangelszkij-székesegyházba szállították, többek között a lánya, Feodoszija cárevna csontjaival együtt 1929-ben.
Gyermeke Férjétől, I. Fjodor (1557–1598) orosz cártól, 1 leaány: Feodoszija (1592–1594) orosz és moszkvai nagyhercegnő, prezumptív (feltételezett) trónörökösnő Családfa
Ivan Grigorjevics Godunov Agrippina N. Ivan N. ? Fjodor Ivanovics Godunov Sztyepanida Ivanovna N.
Irina* 1557† 1603. X. 29./XI. 8. I. Fjodor orosz cár* 1557. V. 31.† 1598. I. 7. OO 1580 Feodoszija* 1592. V. 29./VI. 8.† 1594. I. 25./II. 4. Ősei
Jegyzetek
Források Seremetyev, Szergej Dmitrijevics: Carevna Feodoszija Fjodorovna (Царевна Феодосия Феодоровна) 1592–1594, Szentpétervár, 1902
További információk
Kategória:Rurik-ház Kategória:Godunov-ház Kategória:1557-ben született személyek Kategória:1603-ban elhunyt személyek Kategória:Orosz cárnék Kategória:Tatár nők Kategória:Régensnők