Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens, és a vallások sokfélesége található meg itt. Ez a kontinens volt a bölcsője a fő világvallásoknak, úgymint az iszlámnak, a kereszténységnek, a hinduizmusnak, a buddhizmusnak, a konfucianizmusnak, a taoizmusnak, a dzsainizmusnak, a szikhizmusnak, a zoroasztrizmusnak, de az összes jelentősebb vallás megtalálható itt.

Az ázsiai ember lelke fogékony a vallási értékek iránt. Általános és jellemző a tisztelet megnyilvánulása a vallási élettel, liturgiával, meditációval, aszkézissel, zarándoklással, szerzetességgel kapcsolatban. Az ázsiai vallásokat lehetetlen elválasztani Ázsia kulturális hátterétől, attól, amelyben eredetileg kialakultak.

Ázsia ősi népeinek vallásai: a samanizmus (főleg Észak-Ázsiában), az animizmus (szellemhit) és a totemizmus. Ezeket viszont már csaknem kiszorították a nagy világvallások: Közép- és Észak-Ázsiában a 16. századtól az iszlám, a 17. századtól a kereszténység, a 18. századtól a buddhizmus, továbbá a 20. században a marxista ateizmus. Dél- és Kelet-Ázsia területén: a hinduizmus, a buddhizmus, a kínai vallások és a sintoizmus.

Vallások Iszlám

thumb|275px|Iszlám hívők a lakosság százalékában Az iszlám a 7. században Mohamed által alapított egyistenhívő, fatalizmust hirdető, erőteljesen terjeszkedő világvallás. Hívei szerint Mohamed próféta nem alkotott új vallást, hanem a legmagasabb rendű és végleges formát adta az Ádám kora óta létező ősvallásnak.

Az iszlám egyik további alaptétele így hangzik: Isten minden korban prófétákat küldött az emberiségnek azért, hogy megtanítsa őket minden próféta és minden szent könyv igazságára. Így hangsúlyozza az iszlám a hit egyetemességét.

Egy muszlim hisz Istenben és az angyalaiban, a szent könyvekben és prófétákban, a végítélet napjában, a halottak feltámadásában, az isteni elrendelésben, a jóban és rosszban, a paradicsomban és a pokolban, Mohamed isteni sugalmazásában, a Korán isteni sugalmazottságában. Az iszlám a béke vallása, de ugyanakkor kész vallási háborúba lépni, ha nézetük szerint Isten azt elrendeli.

Ma világszerte kb. 1,6 milliárd híve van, Ázsiában kb. 1 milliárd. Ázsiában ma Indonézia a legtöbb hívőt adó muzulmán ország, és Pakisztánnal, Indiával és Bangladessel együtt az ázsiai muszlim népesség több mint felét adja.https://web.archive.org/web/20110209094904/http://www.pewforum.org/The-Future-of-the-Global-Muslim-Population.aspx

Az iszlám történeti fejlődése során három markánsan elkülöníthető áramlatra tagolódott, amelyek bár elismerik egymás létezését, tagjainak muszlim mivoltát, ám örökös ideológiai harcban állnak egymással: szunnita, síita, háridzsita és egyéb irányzatok.

Az iszlám szunnita (többségi) irányzatával szemben a síiták főleg Iránban, Azerbajdzsánban és Dél-Irak térségében vannak túlsúlyban.

A vahhábizmus fő gondolata az iszlám eszméinek megtisztítása a vallásra rárakódott idegen elemektől, ez az irányzat Szaúd-Arábia hivatalos vallása.

Afganisztán, Irán, Irak, Jemen szinte teljes egészében iszlám vallású, de a muszlimok aránya Törökországban, Szaúd-Arábiában, Palesztinában, Pakisztánban, Azerbajdzsánban, Tadzsikisztánban és Üzbegisztánban is meghaladja a lakosság 96%-át. (A többi öböl menti országban csak a nagyszámú bevándorló miatt alacsonyabb.)

Napjainkban az iszlám határozott előretörésének lehetünk tanúi. Iránból kiindulva Pakisztánon át egészen Indonéziáig nagy vitalitást mutat. Az iszlám fundamentalizmus fanatizmusával ugyanakkor veszélyt is jelent, megnehezítve a velük való együttélést. Egyes iszlám országokban megtagadják az alapvető emberi jogokat a vallási kisebbségektől.

Bahái Az iszlámból kivált bahái önálló, szinkretista világvallás, mely gyorsan terjed Ázsiában és világszerte. Pár millió követőt tudhat maga mögött.

A bahái egyistenhívő vallás, de mivel Istent lényege szerint teljesen transzcendensnek és megismerhetetlennek tartja, tanításai középpontjában Isten megnyilvánulásai (mazáhiri iláhí) állnak. Hitük szerint ugyanaz az Isten küldte a nagy vallások alapítóit, hogy elősegítsék az emberiség lelki fejlődését. Mózes, Zarathusztra, Buddha, Jézus, Mohamed, Báb és mások erkölcsi tanításai ugyanazok, míg társadalmi tanításai az adott kor szükségleteinek és az emberek felfogóképességének feleltek meg.

A bahái vallási élet középpontjában a személyes áhítat különböző formái állnak (napi kötelező imák, lelkiismeret-vizsgálat, évenként 19 napos böjt), valamint egy közösségi ünnep, amelyet minden 19. napon tartanak.

Kereszténység

A keresztény vallás a judaizmusból származik. Jézus soha nem állította, hogy a zsidó vallást el kellene törölni, s nem is akart új vallást alapítani. Azt mondta: Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni.Mt 5,17

A kereszténység dogmái vagy metafizikai tételei megegyeznek a zsidó valláséival, ám erkölcsi tanításai magasztosabbak és kifinomultabbak. Ugyanakkor Jézus nem tanított dogmákat. Az ő tanítása főképp erkölcsi útmutatásokból állt, mint a hegyi beszéd és olyan példabeszédek testesítették meg a tanítását, amelyek megmutatják a helyes utat.

A kereszténység az elő-ázsiai térségben, Palesztinában keletkezett az 1. században. Bizonyíthatóan eljutott Indiába már a 4. században. A nesztoriánus keresztények a 7. században már Kínában is végeztek úttörő munkát és lefordították a keresztény Szentírást kínai nyelvre. Az iszlám terjeszkedése a 7-8. században megtörte a kereszténység behatolását Ázsiába, egészen a portugál és spanyol gyarmatosítás (16-17. század) koráig. A kereszténység idegen vallásként – a kolonizációval szoros összefüggésben – jelent meg és terjedt évszázadokon keresztül Ázsiában. A Fülöp-szigetek kivételével azonban egyetlen ázsiai országban sem ért el néhány százaléknál nagyobb hívőarányt. A protestáns misszió már a 17. században megkezdődött (Indonéziában és Indiában), de csak a 19. század közepétől vált erőteljessé és terjedt ki mindenfelé. Ma az Ázsiában élő keresztények a népesség kb. 5%-át teszik csak ki.

Keresztények a legnagyobb arányban ezen ázsiai országokban élnek (2010 körüli felmérés):Ország A keresztényeka lakosság százalékában Összlakosság Keresztény lakosságmillió vagy ezer főben Domináns vallás 98,7%3,299,0003,25 Mörmény ortodox, 94-95%98%1,109,0001,1 Mrómai katolikus, 97%85-93% 100,998,00085-93 Mrómai katolikus, 82%88,5%4,636,0004,1 Mgrúz ortodox, 83,9%79%793,000628 ezerortodox, 70%41%-77% http://www.pewforum.org/2011/12/19/global-christianity-exec/ Pewhttp://wciom.ru/index.php?id=268&uid=13365 VTSIOMhttp://www.fgi-tbff.org/sites/default/files/elfinder/FGIImages/Research/fromresearchtopolicy/ipsos_mori_briefing_pack.pdf#page=40 Ipsos MORIhttp://fom.ru/obshchestvo/10953 Public Opinion Foundation142,200,000 teljes lakosság, európai és ázsiai részen59 M - 120 Mhttp://www.levada.ru/17-12-2012/v-rossii-74-pravoslavnykh-i-7-musulman Levada Center európai és ázsiai részen együttorosz ortodox41%4,200,0001,8 Miszlám29%49,233,00014,4 Mvallástalan, 46,5%25%16,536,0004,1 Miszlám, 69% - 70%18%4,608,000829 ezerbuddhista 33,3%11-17%5,587,000600-950 ezeriszlám, 86,3%10%245,000,00025 Miszlám, 87-88% </div>

lásd még: Kereszténység Indiában Kereszténység Kínában Kereszténység Japánban Fülöp-szigeteki kereszténység

Hinduizmus

A hinduizmus egy összefoglaló megnevezés India vallásaira, ahol különböző vallásos hitek, az imádat, a szertartások és hagyományok különböző fajtái foglalnak helyet egymás mellett. A személytelen, mindent átható Brahman mellett sok személyes Istent (Ísvara) is tisztelnek. Az örök körforgást (szanszára), lélekvándorlást és a karma törvényét, valamint a kasztrendszer szükségességét vallják. A hinduizmus nem alakított ki olyan dogmatikai rendszert, mint a többi világvallás. Ez a vallás valamennyi közül a legegyetemesebb, amely más vallások értékeit is megbecsüli és mindazt, amit a többiben igaznak lát, bekebelezi.

A hinduizmus minden idők legrégibb, ma is élő vallása, amelynek nincs alapítója. Olyan vallásrendszer, amely teljes szabadságot enged a racionális gondolkodásnak, és nem várja el a gondolat, az érzelem és az akarat szabadságának korlátozását. Nem kényszerít senkit arra, hogy egy bizonyos dogmát vagy az imádat egy bizonyos formáját elfogadja. Más vallásoktól eltérően nem jelenti ki, hogy a végső megszabadulás (vagy üdvözülés) csakis egy úton érhető el. A hinduizmus vallási nyitottsága közismert; messzemenőig toleráns és liberális.

A hindu védánta mesterek nagy hangsúlyt fektetnek az önmegtartóztatásra és önfegyelemre, a lemondásra, és a gyakorlati szádhanára (spirituális tevékenység), valamint arra, hogy a törekvő felfedje a benne levő istenséget, és elérje az önmegvalósítást.

A hinduk létszáma meghaladja az 1 milliárd főt, akiknek mintegy 94%-a Indiában él.http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-hindu/ A további legtöbb hindut adó ország Nepál és Banglades, de követői minden földrészen megtalálhatók. Korábban elterjedt vallás volt Hátsó-Indián és Srí Lankán, Nepálban, Malajziában is.

Buddhizmus

A buddhizmus a világtörvényen (dharma) és a négy nemes igazságon alapuló, önmegváltást hirdető vallás, Krisztus előtt, Indiában keletkezett. A buddhizmus közvetlenül a hinduizmusból nőtt ki. Buddha soha nem gondolt új vallás alapítására, nem fedezett fel semmi újat, a vallásnak csupán a hinduk között korábban uralkodó ősi és letisztult formáját hirdette. Buddha korában a Védák és Upanisadok tiszta és nemes vallása halott formalitássá, értelmetlen rítusokká és szertartásokká alacsonyodott.

Buddha azért jött a világra, hogy megmutassa a tisztesség ösvényét, megsemmisítse az eltévelyedés ösvényét, és felszámolja a nyomorúságot. Az általa hirdetett négy alapelv a következő: a világ tele van szenvedéssel; a szenvedés oka a vágy; a vágy kioltása elvezet a szenvedés megszűnéséhez; a vágy kioltásához pedig a nemes nyolcrétű ösvény vezet el.

Buddha vallása a nirvána üdvösségéhez vezető ösvény. Ez egy út, nem pedig hitvallás. A lelki fejlődés útja, nem pedig tanok összessége. Buddha úgy gondolta, hogy bölcsebb dolog a követőinek gyakorlati utat mutatni, mintsem egy hitvallást adni.

A buddhizmus nem ateizmus és nem nihilizmus. Buddha nem tagadta meg Istent, csupán kijelentette: Ne törődj olyan kérdésekkel, mint hogy létezik-e Isten? Ne vesztegesd az időd és energiád fölösleges vitákra! Gyakorlatban légy vallásos! Tisztítsd meg a szíved! Uralkodj elméd felett! Élj erkölcsös életet! Így elnyered a nirvánát, a megszabadulást vagy az örök boldogságot. Buddha arra kérte a követőit, hogy ne foglalkozzanak transzcendens kérdésekkel. Minden olyan dolgot félretett, ami nem segítette a cél elérését.

Soha egyetlen vércsepp sem hullott a buddhizmus nevében. Ez a vallás együtt érző szellemiségének köszönheti elterjedését. Története során nem találkozunk egyetlen olyan háborúval sem, amelyet a nevében indítottak volna, sem olyan néppel, amelyet a buddhizmus nevében igáztak volna le. Tanításai mindig kizárólag békés úton terjedtek. A buddhista hitet a tolerancia és a nyugalom jellemzi.

Bár a történelem folyamán a buddhizmus Indiából kiszorult, Ázsia népeinek történetében jelentős szerepet játszott, és tölt be ma is. Srí Lankától Japánig terjedt el.

A buddhizmus három fő ága a hínajána ("kis út” vagy "kis szekér"), a mahájána ("nagy út” vagy "nagy szekér") és a vadzsrajána („gyémánt út”).

A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában.

A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága.

Kínai vallás A kínaiak túlnyomó része az univerzizmus híve, amely a taoizmus, konfucianizmus és a mahájána buddhizmus sajátos (szinkretista) összefonódását jelenti. Az univerzista vallás követőinek száma meghaladja a 800 millió főt Ázsiában.