Mészáros Giza, született: Schultz Katalin,Lánya, Mészáros Paula 1897-es nagyváradi születési bejegyzése alapján. névváltozat: Schultz GizellaLánya, Mészáros Paula 1933. augusztus 17-én Ricardo Jossuával Csobánkán kötött házasságkötési bejegyezése alapján. (Újpest, 1877. november 15.Újpesti ortodox izraelita hitközség születési anyakönyve, 12/1877. folyószám.A Párizs 16. kerületi halotti anyakönyv szerint születési dátuma 1889. november 15. – Párizs, 1953. november 18.)Halálesete bejegyezve a Párizs 16. kerületi polgári halotti anyakönyv 1953. évi 2009. folyószáma alatt. színésznő, Mészáros Paulette édesanyja.

Életútja

Schulcz Mór és Fleischer Rozália (1848–1901) leányaként született Újpesten a Fő utca 63. szám alatt. Legelőször 8 évesen, a fáskamrában játszott színházasdit újpesti pajtásaival, amit hétvégente rendszeresen kipakoltak és székeket, padokat állítottak fel benne. Újpesten végezte elemi iskoláit, majd Kispesten fejezte be polgári iskolai tanulmányait. Ezután Solymosi Elek színiiskolájának lett a növendéke.

Leszkay Andrásnál lépett színpadra Aradon, naiva szerepkörben, ahol 1896 őszén mutatkozott be a közönségnek.Fővárosi Lapok, 1896. október 24. Első szerepe Magduska volt Rákosi Jenő Magdolnájában.Színházi Élet - 1921/33. szám Herczeg Ferenc Honty Háza című darabjában és a Kis Lordban aratott sikert. Innen Kassára hívták meg. 1900. június 2-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban az Aranyember Noémi szerepében, majd Makó Lajos szerződtette Szegedre. Kedvenc szerepei közül a legjobban Bródy Sándor Dadáját szerette. 1897-ben Nagyváradon született meg leánya, Paulette.A gyermek édesapja Mészáros Paulette 1933-as csobánkai házasságkötési bejegyzése szerint Mészáros Endre.

1903-tól két esztendeig volt tagja a szegedi színháznak dr. Janovics Jenő igazgatása alatt. Ezen két esztendő során, amelyet a szegedi színpadon eltöltött, alakult ki az a finom, nemes és közvetlen művészete, amely őt a magyar színésznők között annyira értékessé tette. Krecsányi Ignác, a budai és temesvári színházak igazgatója 1905. április 1-jétől kezdődően Mészáros Gizát budai társulatához szerződtette.Mészáros Giza elszerződése. Szeged és Vidéke, 1904. július 24. / 220. szám, 12. old.

1907. november 15-től a Magyar Színház kötelékébe lépett, nemsokára meghívták a Népszínház-Vígoperához, majd 1910. december 1-től a Vígszínház tagja is volt, ahonnan 1916. június 17-én vett búcsút a Három a kislány előadásán, miután dr. Bárdos Artúr Modern Színpadjához szerződött, ahol öt évig működött. A Fővárosi Hírlap 1916. április 26-i száma így jellemzi: "Nagyszerű színésznő. Okos, elmés, kitűnő a humora, kedves a hangja, sőt szemrevaló jelenség is, ami az éjszakában nem utolsó kellék."Fővárosi Hírlap, 1916. április 26., 3. old. Élettársa egy időben Csortos Gyula volt. 1912-ben az Eskü téren (ma Március 15. tér) lakott, szabadidejében sok időt töltött olvasással.

Az 1910-es években a Vígszínházban Varsányi Irénnel együtt diktálták a divatot. Mészáros Giza gyakran elsőként jelent meg a legújabb párizsi ruhakreációkban, valamint a fess cipők és selyemharisnyák koronázatlan királynőjeként tartották számon, aki sztárhoz illő életmódot folytatott.Kiss Csilla: „A modern színművészetnek egyik, hatalmas hódító fegyvere a toilett.” A magyar színésznők öltözködésének hatása a divatra Korall 15. évf. 55. sz. (2014.) 63. old.

bélyegkép|250px|balra|1920-ban a Három csésze teában. Belvárosi Színház. Balról jobbra: Gellért Lajos (Hugó, a férj), Mészáros Giza (Lea), Petheő Attila (Ábel). 1918-tól a Belvárosi Színháznál játszott, 1921-ben a bécsi Renaissance Theaterhez szerződött. 1924. május 4-től az Unió színházak tagja, 1925. szeptember 1-től a Belvárosi és Renaissance Színház tagja volt. Bécsben a Renaissance Theaterben sokáig vendégszerepelt, ahol a Szerelem vásárában mint Lavinia osztatlan sikert ért el, ami jelentős esemény maradt művészi pályája alatt. 1932-ig egy-egy szerepet játszott csak el a Belvárosi, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett-, a Király és az Új Színházban.

Visszavonulását követően többször járt lányával külföldre veje üzleti dolgai miatt, azonban a honvágy többször is hazavezette, így 1939 decemberében is, amikor párizsi és barcelonai tartózkodás után újra Magyarországra látogatott.Ujság, 1939. december 29. / 294. szám, 9. old.

bélyegkép|jobbra|A Kléber sugárút 17. szám alatt található szálloda (Raphael Hotel), a gyilkosság helyszíne 1953 őszén veje, Ricardo Jossua spanyol üzletember már érzelmileg instabil állapotban volt, gyakran a halál körül jártak gondolatai. Október elején feleségével és anyósával megszálltak a Kléber Avenue 17. szám alatt található párizsi Raphaël luxushotelben. November 18-án, míg Mészáros Paulette és Giza aludtak, Jossua fegyverével lelőtte a két nőt, majd ezt követően magával is végzett a fürdőszobában.Man shoots wife, mother, suicides The Sun (Sydney, 19 Nov 1953) 7. old.France Paris Criminology Murder Suicide Ricardo Jossua avenue Kleber Photo 1953 Past to Present – Vintage Photo Gallery A rendőrség által megtalált levelek tanúsága szerint Jossua már korábban megpróbált autójával a Szajnába hajtani, hogy mindhármuk életét kioltsa, de attól félt, hogy idő előtt megtalálják és megmentik őket.Lives useless, so he took them News (Adelaide, 20 Nov 1953) 2. old.

Mészáros Giza művelt, intelligens színésznő volt, aki finom eszközökkel és ugyanolyan sok vonással ábrázolta a drámai hősnőket, akárcsak az operettek komikus figuráit, azonban nehezen tudott az új színjátszóstílushoz alkalmazkodni.

Fontosabb szerepei

Filmjei

Egy csók története (1912) A marhakereskedő (1913) Lotti ezredesei (1916) Lotti A föld embere (1917) Kávéházi zenészlány A hazugság (1919) Terike (1924)

Lemezfelvételei

Ellopták szívemet (Ferenczy Károllyal, Jumbola-Record, 1911 körül)Ellopták szívemet Gramofon Online Előbb csak lassan, csendesen (Kék róka) (Ferenczy Károllyal, Jumbola-Record, 1911 körül)Előbb csak lassan, csendesen Gramofon Online

Cikke Budapester Theather Dekameron II. (Bp., 1925)

Jegyzetek

Források

Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, . 154-155. old.

Nouvelliste valaisan Jeudi, 19 novembre 1953, 8. old. World Film Catalogue Hungary XVIII. kötet, 854. hasáb Magyar Nemzet, 1953. december 1. 4. old. Paris-presse, L’Intransigeant. 1953. november 19.

További információk

Kategória:Magyar színésznők Kategória:Újpestiek Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Kispestiek Kategória:Meggyilkolt színészek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek