bélyeg|250px|Légi felvétel a Csomolungmáról
A Csomolungma (; , Csomolungma; , Szágarmantha; , Csumulangma Feng) a tengerszinttől számítva a legmagasabb hegy a Földön. A Himalája hegység része. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. A hegy magas (2020-ban közzétett nepáli–kínai közös mérések alapján; korábbi mérések 8840 és 8850 méter közötti magasságokat állapítottak meg),Milyen magas a Mount Everest? (Index, 2012. február 28.) és évente kb. 4 milliméterrel nő. A Csomolungma név tibeti eredetű, jelentése „a Föld istenasszonya”, míg a nepáli Szágarmantha jelentése „a mennyország csúcsa”.
Kialakulása Története geológiai értelemben 40 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az indiai szubkontinens (gyakorlatilag a mai India) összeütközött az Eurázsiai-kőzetlemezzel. Ez a tektonikai folyamat gyűrte fel a Himalája hegység vonulatait. Csúcsa nem vulkáni eredetű kőzetekből, hanem a tengeraljzaton kialakult mészkőből áll, vagyis a hegymászók olyan mészvázas lények maradványain járnak, amelyek az egykori meleg óceánban éltek. A hegy csúcsát gleccserek csiszolták háromoldalú gúlává.Felülről ilyen a világ teteje (Origo, 2014. január 2.)
Magassága 1852-ben Radhanath Sikdar indiai matematikus állapította meg először, hogy a Csomolungma a Föld legmagasabb hegye.
Az első mérés 1856-ban 8839,2 métert adott, de 8840 m-t jelentettek. Erre azért volt szükség, mert a 8839,2 m éppen lábnak felel meg és azt az érzést keltette volna, hogy egy becsült adatról van szó.
Az 1950-es évek indiai mérései szerint a magasság 8848 m. Az 1998-as amerikai Everest Expedíció GPS egységet helyezett el a legmagasabb sziklára. Ezen a berendezésen keresztül 8850 m magasságot kaptak. Az Everest a tektonikai lemezek mozgása miatt tovább nő évenként 3–5 mm-rel és évi 27 mm-rel mozdul el északkelet felé.
2005-ben a Kínai Állami Földmérő és Térképező Iroda expedíciót indított a hegy magasságának megmérésére. 2005. május 22-én érték el a hegy csúcsát. 2005. október 9-én hozták nyilvánosságra eredményüket, mely szerint a Csomolungma magassága 8844,43 m ± 0,21 m. Az intézet szerint ez volt az addigi legpontosabb mérés.Xinhua - English Számításaik során csak a sziklákat vették figyelembe, a rajtuk lévő több méter havat és jeget nem.
2020-ban közzétett nepáli-kínai közös mérések alapján a hegycsúcs magassága 8848,86 m (ebbe bele van számítva a csúcson lévő állandó hó és jégréteg is). A méréseket több száz fős csapatok végezték, a nepáli és a kínai csapat egymástól függetlenül, majd az eredményeket egyeztették. A számításokhoz trigonometriai módszereket és GNSS méréseket is alkalmaztak.
Az Everest éri el a legnagyobb magasságot a tengerszinttől.
Még két másik hegyet is a Föld legnagyobb hegyeként emlegetnek. A Hawaii-szigeteki Mauna Kea a legnagyobb, ha az alapjától mérjük. Magassága 9 km az óceán fenekétől, ám tengerszint feletti magassága csak 4170 m. Az Andokban lévő Chimborazo 2,168 m-rel távolabb van a Föld középpontjától (6384,4 km-re) mint az Everest (6382,3 km) az egyenlítői kidudorodás miatt. Tengerszint feletti magassága 6267 m, e tengerszint feletti magasságnál még magában az Andokban is van magasabb csúcs.
Elnevezések A serpák hiedelemvilágában az istenként imádott hegy neve „Csomolungma”, ami annyit tesz: a „világ anyja”.Countries and Their Cultures – Sherpas
A Himalája neve az ősi indiai szanszkrit nyelvből eredeztethető: „a hó otthona” (hima: hó, álaja: hon, otthon). Ezek szerint helyes kiejtése Himálaja lenne, de a németes hangsúly nálunk is meghonosodott. Legmagasabb csúcsát az európaiak számára Sir George Everest fedezte fel. A hadmérnök ezredes méréseit 1852-ben fejezte be és ekkor derült ki az is, hogy az angolok által Peak XV néven ismert Csomolungma a világ legmagasabb csúcsa. Everest munkatársa és utódja nevezte el a hegyet Mount Everestnek. Később tudták meg az angolok (1907-ben), hogy a csúcsnak már réges-régen volt tibeti neve. Sőt, az is kiderült, hogy francia hittérítők térképein már szerepelt a tibeti név 1733-ban is. Azóta mindkét név használatban van.
A legmagasabb csúcsot 1847-ben John W. Armstrong fedezte fel, aki akkor az Indiai Földmérési Szolgálatnál dolgozott.
Megmászása bélyeg|300px|A déli és északi hegymászó útvonal a Nemzetközi Űrállomásról Az első próbálkozás 1924. június 8-án George Mallory és Andrew Irvine (mindketten az Egyesült Királyságból) kísérelték meg a csúcs elérését, de soha nem tértek vissza. Noel Odell, az expedíció geológusa naplójában azt írta, hogy „látta Malloryt és Irvine-t a gerincen, a végső piramis lábánál” aznap 12.50-kor.
1979-ben a kínai Wang Hongbao egy kísérőjének elárulta, hogy 1975-ben talált egy holttestet, akiről úgy gondolja, hogy Irvine, ám egy nappal azelőtt, hogy pontosan behatárolhatta volna a területet, meghalt. 1999-ben a Mallory és Irvine Kutató Expedíció megtalálta Mallory holttestét, a régi kínai tábor közelében. Mallory ruházatának és holtteste környékének átkutatása után azonban fényképezőgépe nem került elő, a benne lévő film előhívása és az esetleges csúcsfotók előkerülése bizonyítékként szolgálhatott volna, hogy valóban feljutott a csúcsra. Feltételezések szerint azonban Irvine-nál is lehetett a gép, akinek azonban ezidáig nem találták meg a holttestét. Mallory-nál leveleket, karórát, magasságmérőt (mindkettőt mutatók nélkül) és egyéb személyes tárgyakat találtak. Lányának elmondása szerint Mallory egy fényképet vitt magával feleségéről, melyet a csúcs elérése esetén fennhagyott volna, ezt sem találták meg holttesténél, ugyanakkor a csúcsot később sikeresen elért hegymászók sem jelentették, hogy látták volna. A Mallory zsebében talált védőszemüveg is arra enged következtetni, hogy Irvine-nal együtt felmásztak a csúcsra és a visszaúton, amikor már sötétedni kezdett,Mark Horrell: What climbing Everest taught me about George Mallory’s final hours 2012. szeptember 12. ereszkedés közben érte őket a tragédia.Lost on Everest – The Search for Mallory & Irvine. BBC, 1999. Azonban ezek csak feltételezések és mindezidáig nem sikerült bizonyítani, hogy ők értek volna fel a csúcsra elsőként.
Irvine földi maradványainak hollétét még mindig homály fedi. 2010 januárjában Tom Holzel amerikai történész közzétett egy feltételezést Irvine holttestének helyéről, amelyet expedícióval akar igazolni.Rejtélyes holttest képe a Mount Everesten
Hillary és Tendzing bélyeg|320px|Az Everest 3D-s modellje
1951-ben egy Eric Shipton által vezetett expedíció érkezett meg Nepálba, hogy felmérjen egy új útvonalat a déli oldalon. Az expedícióban részt vett Edmund Hillary is.
1952-ben egy svájci expedíció próbálta elérni a csúcsot a déli oldalon, de Raymond Lambert és Tendzing Norgaj 200 méterre a csúcstól visszafordulásra kényszerült. A svájciak még abban az évben újra próbálkoztak, megint sikertelenül.
1953-ban a kilencedik brit expedíció, amelyet John Hunt vezetett, visszatért Nepálba. Hunt két kéttagú hegymászó csoportot választott ki a csúcs elérésére. Az egyik csoport sikertelenül tért vissza a hegyről. A következő napon a másik csoport próbált feljutni. 1953. május 29-én helyi idő szerint 11:30-kor az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj elérte az Everest csúcsát. Néhány évvel később Tendzing elismerte, hogy Hillary tette először lábát a csúcsra.
2003-ban, az első megmászás 50. évfordulójának ünneplése kapcsán Hillary fia, Peter és Tenzing fia, Jamling együtt sikeresen megmászták a csúcsot.
Más nevezetes mászások A nők közül elsőként 1975. május 16-án Tabei Dzsunko japán hegymászónő jutott fel a Csomolungma/Mount Everest csúcsára.
Reinhold Messner az első olyan ismert hegymászó, aki oxigénpalack használata nélkül többször is járt a csúcson.
Apa (születési nevén Lhakpa Tenzing Sherpa) nepáli serpa volt az első ember, aki 21 alkalommal mászta meg a Mount Everestet, többször, mint őelőtte bárki más. 2013 óta közösen tartja ezt a rekordot egy másik nepáli serpával, Phurba Tashival.
Magyar hegymászók kísérletei bélyeg|400px|A Mount Everest környezetének térképe
A sajtó sokáig első magyarként hivatkozott a szlovákiai Zoltán Demjánra, aki 1984-ben ért fel a csúcsra egy csehszlovák expedíció keretében.A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig Azonban Demján maga cáfolta, hogy magyar lenne. Alig beszél magyarul, és a Zoltán keresztnevet is nagyanyja hatására adták neki a szülei, ez okozhatta a félreértést.Somogyi Szilárd: Csere a csúcson, avagy ki volt az első magyar, aki feljutott a Mount Everestre? Felvidék.ma, 2016.05.17.
Az első magyar Csomolungma-expedíciót dr. Nagy Sándor vezette 1996-ban. Az expedíciónak végül nem nyílt alkalma csúcstámadásra. (Az expedíció egyetlen külföldi – osztrák – tagja a legmagasabb, 8300 méteres 3-as táborban életét vesztette.)
2001-ben két magyar expedíció indult a hegyre. A hegy tibeti normál útjával próbálkozó csapatot Mécs László vezette, a másik csapat viszont a Csomolungma legnehezebbnek tartott keleti (avagy Kangshung) falán mászott, Klein Dávid vezetésével (Tibet, Kharta-völgy). A tibeti normál úttal próbálkozó csapat orvos-hegymászója, dr. Gárdos Sándor – vélhetően egy széllökés okozta zuhanást követően – életét vesztette.
Első magyarként Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002. május 25-én.Már nem mumus az Everest Magyar Narancs, 2002. 06. 12.
Klein Dávid 2005 tavaszán ismét visszatért: egy nemzetközi expedíció tagjaként 8500 méterig jutott a hegy nepáli normál útján (egy szembevérzés és szaruhártya-ödéma miatt oxigénpalackkal), amikor egy vihar és egy csapattársának halála miatt a visszafordulás mellett döntött. 2006 tavaszán – szólóban, palack nélkül – 8450 méterig mászott a tibeti normál útvonalat követve. Erős szél és mély hó késztette visszafordulásra.
2007 májusában Várkonyi LászlóJelenleg magyar mászóként ő járt palack nélkül a második legmagasabban: 8750 m, Everest, nepáli normál út, 2002 és Klein Dávid a tibeti normál úton 8600 méter fölé jutottak, ismét palack nélkül. A terveikhez képest késői időpont miatt a visszafordulás mellett döntöttek. (Seregi Tamás „magashegyi kalandor” a 7000 méteres Északi-nyeregig kísérte az expedíciót.)
A felsorolt expedíciós jellegű kísérleteken kívül Várkonyi László többször is (1999: 8650 m, 2000: 8400 m) próbálkozott a heggyel egyéni szervezésben. A csúcs elérésével nyolcszor próbálkozott.
2007. május 23-án nepáli idő szerint 6.50-kor Jelinkó Attila a déli útvonalon, Nepál felől megközelítve a csúcsot, oxigénpalackkal ért fel a Mount Everest tetejére. Ezzel ő a második magyar hegymászó, aki felért, és az első amatőr is.
8600 méter felett eddig öt magyar hegymászó fordult meg palack nélkül: Ács Zoltán, Erőss Zsolt, Klein Dávid, Várkonyi László és Suhajda Szilárd. Az Everest palack nélküli megmászása továbbra is élénken foglalkoztatja a magyar expedíciós hegymászókat.
2009. május 21-én Ugyan Anita első magyar nőként, egy nemzetközi expedíció tagjaként Nepál felől feljutott a Mount Everestre oxigénpalack használatával.Ugyan Anita az első magyar nő, aki feljutott a Mount Everestre URL hozzáférés – 2009. május 30.
2010. március 25-én Várkonyi László és Klein Dávid indult el Budapestről, hogy a magyar hegymászók közül elsőként oxigénpalack nélkül hódítsák meg a világ legmagasabb hegyét.Május közepén lesz az oxigén nélküli Everest-támadás Április 26-án délben azonban tragédiába torkolt a csúcskísérlet. Várkonyi László eltűnt, Klein Dávid könnyebb sérüléseket szenvedett.Eltűnt egy magyar hegymászó a Himaláján
2010. május 18-án Ugyan Anita ismét Nepál felől érte el az Everest csúcsát. Eredetileg oxigénpalack használata nélkül tervezte az expedíciót sikerre vinni, ám torokgyulladása okán végül a 7000 méter feletti oxigénpalack-használat mellett döntött. Ezzel ő lett az első magyar, aki egynél több alkalommal érte el az Everest csúcsát.