Nyiredy Géza (Budapest, 1924. augusztus 29. – Budapest, 1990. július 25.) orvos, tüdőgyógyász.
Pályafutása Nyiredy Géza 1948-ban szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon. 1949-ben az Országos Közegészségügyi Intézet oktató orvosaként dolgozott. 1949-től a tüdőklinikán gyakornokként, 1951-ben szakorvosként, 1951-től adjunktusként tevékenykedett. 1952–1956 között a tüdőszakorvosi képzés klinikai referense volt. 1956–1961 között az egyik klinikai osztály vezetője, a bronchológiai és légzésfunkciós vizsgálatok főorvosa volt. 1961-től a János Kórház IV. tüdőbelosztályának a főorvosa volt.
Mintegy 60 tudományos cikk, tanulmány szerzője. Elsősorban a tüdőgümőkor bakteriológiájával, és a rákos megbetegedésekkel foglalkozott.
bélyegkép|263px|A nagyajtai Nyiredy család sírja a budapesti Farkasréti temetőben
Fontosabb tanulmányai A bronchiektázia betegség és klinikai jelentősége (Budapest, 1963.) A hörgők betegségei (Kováts Ferencccel, Medicina Könyvkiadó, Budapest 1966.) Klinikai megfigyelések bronchiektázia betegségben (Budapest, 1967.)
Jegyzetek
Források Nyiredy Géza a Magyar Orvoséletrajzi Lexikonban Nyiredy Géza a Tudósnaptárban
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar tüdőgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1924-ben született személyek Kategória:1990-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek