A 2017. évi LXXVI. törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról a külföldről támogatott civil szervezetek bizonyos körére vonatkozik. (A sajtóban többnyire a civiltörvény, ritkán a Lex NGO elnevezést használják.) Az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el. A törvény szerint minden hatálya alá tartozó egyesület és alapítvány köteles bejelenteni a bíróságon, ha a külföldről kapott tárgyévi támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnek. A törvény az érintett szervezetek működését nem korlátozza. A szervezetek az eljárást megbélyegzőnek, vegzálásnakNyilas Gergely: Csak a vegzálásra jó az új civiltörvény. index.hu; 2017. április 6. tekintik, míg a törvény alkotói szerint fontos nyilvánossá tenni, ha e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül külföldi érdekcsoportok érdekeit, nem pedig közösségi célokat érvényesítenek Magyarország politikai és társadalmi életében.
Célja kimondottan a politikai tevékenységet is folytató külföldről támogatott szervezetek tevékenységének szabályozása. Ez elsősorban a baloldali s modern liberális értékrendet követő, főleg a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott szervezeteket célozza.Robert Tait: Civil activists fear new crackdown in Hungary after Trump election. The Guardian, 2017. január 10.
A törvény alapján külföldről támogatottnak minősülő szervezetek listája elérhető a Civil Információs Portálon.
Előzményei Habár Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok katonai szövetségesek és erősek a gazdasági és kulturális kapcsolatok is, a magyarországi jobboldalnak és ezzel együtt a 2010 óta kormányon lévő Fidesznek hagyományosan rossz viszonya volt az Egyesült Államokkal, melynek Magyarország-politikájára főleg a baloldalibb, liberálisabb irányvonalat követő, a Demokrata Párthoz közelebb álló politikusok és üzletemberek (köztük a Fidesz által hangsúlyozottan Soros György) voltak hatással. Az amerikaiak főleg a soft power eszközeivel (amerikai kötődésű civil szervezetek, jogvédelem, oktatás, kultúra), ritkábban nem-nyílt konfrontációval (pl. a kitiltási ügy) gyakoroltak nyomást a Fidesz-kormányra és támogatták a magyarországi baloldali-liberális pártokat. A Fidesz emiatt a széttöredezett és anyagi forrásait vesztő ellenzék helyett a vele szemben kritikus és külföldről (főleg Soros György által) támogatott, így a mindenkori magyarországi politikai helyzettől kevéssé függő szervezeteket tekintette fő ellenfelének. Mivel azonban Magyarország és az Egyesült Államok szövetségesek, a Fidesz sokáig csak szavakban támadta ezeket a szervezetek, pl. „álcivilnek” bélyegezve őket.
Miután a Fidesz megnyerte a 2014-es választásokat, Lázár János azzal vádolta meg a Norvég Civil Alapot, hogy LMP-közeli szervezeteket támogat. 2014 áprilisában a NNI emberei lerohanták a szervezetek irodáit és házkutatást tartottak. Májusban Orbán Viktor KEHI-vizsgálatot rendelt el. Végül mindent rendben találtak, az NNI fellépését pedig törvénysértőnek ítélte a bíróság.Index Akták: A kormány a civilek ellen. index.hu
Közben a volt szovjet államokben egyre másra vezették be a külföldi finanszírozású szervezeteket korlátozó törvényeket. Ezek szigorukban a magyarországi törvényhez hasonló „listázástól” a működés ellehetetlnetítéséig és a teljes betiltásig terjedtek. Ellenzéki vádak szerint az Orbán-kormány lényegében Oroszország 2012. július 20-án elfogadott külföldi ügynököket listázó törvényét vette alapul.Nyilas Gergely: Az orosz törvényhez képest van még hova fejleszteni a vegzálást. index.hu; 2017. április 28.
A 2016-os amerikai elnökválasztáson Orbán Viktor azon kevés külföldi vezető közé tartozott, aki a Republikánus Párt kevésbé esélyesnek tartott jelöltjét, Donald Trumpot támogatta. Trump meglepetésszerű győzelme után a Fidesz elérkezettnek látta az időt a vele szemben ellenségesnek vagy legalábbis kritikusnak ítélt, demokrata párti hátterű magyarországi szervezetek meggyengítésére.Németh Szilárd: el kell innen takarítani a Soros-birodalom álciviljeit. hvg.hu; 2017. január 10.
2017. január 11-én az ATV szerda reggeli műsorában Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: konkrétan a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International azok a szervezetek, amelyeket vissza kell szorítani Magyarországon, mert „mindenféle legimitációs részvétel nélkül akarnak beleszólni a nagypolitikába.”Szabó Bettina: Kiderült: Ezektől a civil szervezetektől akar megszabadulni a Fidesz. atv.hu; 2017. január 11.Dezső András: Németh Szilárd megnevezte, milyen civileket akarnak eltakarítani az útból. index.hu; 2017. január 11.
A törvény megalkotásában szerepet játszott Arthur J. Finkelstein, aki 2008 óta a Fidesz tanácsadója volt.Bepereltük a titkosszolgálatot az eltitkolt Soros-tanulmányért – Orbánék megint Finkelstein kottájából játszanak. atlatszo.hu; 2017. január 11. Finkelstein mint Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök (aki Orbán Viktor politikai szövetségese) tanácsadója részt vett a hasonló izraeli civiltörvény megalkotásában, melyet 2016. július 11-én, heves viták közepette 57–48 arányban fogadott el a Kneszet.Left-wing groups slam ‘anti-democratic’ NGO law. The Times of Israel; 2017. július 12. Az izraeli törvény, azt írja elő, hogy akik a támogatásuk több mint 50%-át kapják külföldről, minden nyilvános kommunikációjukba bele kell írni, hogy külföldről támogatják őket.erdelyip: Ahol már pontosan lehet látni, milyen károkat okozott a civilek elleni politikai hadjárat. 444.hu; 2017. január 27. A törvénytervezeten az elfogadása előtt sokat puhított az izraeli Alkotmányjogi Bizottság: csak a 2017. január 1. után érkező adományokat kell figyelembe venni (vagyis nem lett visszamenőleges hatályú a törvény), és az első listát 2018-ban hozták nyilvánosságra; kivették továbbá azt a nagy felháborodást keltő passzust, hogy az érintett szervezetek képviselői a Kneszetbe csak megkülönböztető karszalagot viselve léphetnek be. A törvény által érintett 27 szervezetből 25 az izraeli baloldalhoz köthető emberi jogi szervezet, míg a telepeseket támogató jobboldali szervezeteket kivették a törvény hatálya alól.
A Fidesz vezette kormány állítása szerint „amerikai mintára” alkották meg a civil törvényt, amivel az amerikai FARA (Foreign Agents Registration Act, azaz az idegen ügynökök regisztrációjáról szóló) törvényre utaltak.Bákonyi Ádám - Pindroch Tamás: Amerikai mintára alkotnak új civiltörvényt. magyaridok.hu; 2017. február 9.Bőtös Botond: Összeomlik a globális civil társadalom? – itt az Átlátszó nagy illiberális körképe. atlatszo.hu; 2017. április 19.
Az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság 2017. június 2-án kifogást emelt a törvénytervezettel szemben. Bár elismerik, hogy a tervezet célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, és hogy a „törvényalkotó bölcsen elkerülte az erősen megbélyegző «külföldi ügynök» kifejezést. Azonban a tervezetben használt semleges «külföldről támogatott szervezet» megnevezés – egyes magyar hatóságok külföldről finanszírozott civil szervezetek elleni heves kampányának fényében – káros hatással lehet jogszerű tevékenységükre és felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét”. A Velencei Bizottság azt javasolta, hogy háromról egy évre csökkenjen az az időperiódus, melyben az évenkénti külföldi támogatás mértéke nem érheti el a 7,2 millió forintot, illetve hogy a törvény be nem tartása esetére kilátásba helyezett szankciók közül vegyék ki a megszüntetés lehetőségét.Hungary - Preliminary Opinion on the Draft Law on the Transparency of Organisations receiving support from abroad. Venice Commission; 2017. június 20.Venice Commission on Hungarian law on foreign-funded NGOs: legitimate aims, but excessive obligations, disproportionate sanctions. Council of Europe Newsroom; 2017. június 2.Szily László: Velencei Bizottság: a civiltörvény tervezete elvileg legitim célokat szolgál, de rossz, aránytalan eszközökkel. 444.hu; 2017. június 2. A kifogás hatására csekély, a lényeget nem érintő mértékben változtattak a törvényen.Nyilas Gergely: A Fidesz-többség megszavazta a civiltörvényt. index.hu; 2017. június 13.
A törvényt 2017. június 13-án szavazta meg az Országgyűlés 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodás mellett.Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 35. ülésnapja 2017. június 13-án, kedden. Országgyűlési Napló, 37688. oldal.
2017. július 13-án az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a civiltörvény miatt. A Bizottság szerint a törvény EU-s jogba ütközik: sérti az egyesülés szabadságának jogát, korlátozza a tőke szabad áramlását, és sérti a magánélet védelmére és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokat.KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSEK – Magyarország: a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban. Európai Bizottság - Sajtóközlemény; 2017. július 13.Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a civil törvény miatt. 24.hu; 2017. július 13. Erre augusztus 14-én és szeptember 7-én válaszolt a kormány. Mivel az ebben adott magyarázatokat nem találták elegendőnek a komoly aggodalmak eloszlatására, október 4-én második lépésként egy indoklással alátámasztott véleményt küldött az EB Magyarországnak.Az Európai Bizottság tovább folytatja a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást a civil szervezetekről szóló törvény ügyében. Európai Bizottság - Sajtóközlemény; 2017. október 4. Erre egy hónapja volt a kormánynak, hogy reagáljon, de sem választ nem küldött, sem a törvényen nem módosított. Ezért december 7-én az EB – harmadik lépésként – továbbította az ügyet az Európai Unió Bíróságának,Kötelezettségszegések –az Európai Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán a civil szervezetekről szóló törvény miatt. Európai Bizottság - Sajtóközlemény; 2017. december 7. a kereset 2018. február 8-án érkezett meg a Bíróságra.Német Tamás: A civiltörvény is az Európai Bíróság elé került. index.hu; 2018. február 8. Az EB oldalán Svédország is beavatkozott a perben.
A fogalom bevezetésének célja a törvény alkotói szerint A magyar jogalkotó a 2017. évi LXXVI. törvény preambulumában határozta meg a törvény és ezen belül az új jogi fogalom megalkotásának jogpolitikai céljait. Ezek szerint:
A fogalom meghatározása és a kivételek
A törvény hatályon kívül helyezése 2021. áprilisban a kormány, az Európai Unió Bíróságának ítélete után 10 hónappal, megkezdte a törvény hatályon kívül helyezését. Ettől függetlenül több, a független civilek lejáratására és hiteltelenítésére irányuló jogszabály továbbra is érvényben van, működésük továbbra is szándékosan nehezített.
Kapcsolódó szócikkek Ötödik hadoszlop Mccarthyzmus
Jegyzetek
Források 2017. évi LXXVI. törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról – mindenkor hatályos szöveg Magyar Közlöny, 2017. június 19., hétfő – az Országgyűlés által elfogadott eredeti változat A külföldről támogatott civil szervezetek listája Kutyaotthon és Csányi alapítványa is felkerült a kormány szégyenlistájára – 2017-08-22 (index.hu) Civiltörvény: a Fidesz Soros-bérenceket listázna, de önmagába botlik – 2017-10-11 (valasz.hu)
Kategória:Magyar jogszabályok