A Sose halunk meg 1993-ban bemutatott magyar filmvígjáték-dráma Koltai Róbert rendezésében. A modern magyar filmgyártás egyik legnépszerűbb és legsikeresebb alkotása. Csákányi Lászlónak és Lontay Margitnak ez volt az utolsó munkája, kik már nem érték meg a film bemutatóját. Budapesten és Vácon forgatták.
Ismertető A film a főszereplő, Koltai Róbert első rendezése volt. A hazai filmtörténet a rendszerváltás utáni időszak első, komolyabb nézettséget elérő közönségfilmjeként tartja számon. A letűnt Kádár-korszak iránti nosztalgiában merengő közhangulatban széles körben pozitív fogadtatásra talált.Soós Tamás - Sose halunk meg (Nemzeti Filmintézet) A bemutatását követően 209 ezren (más források szerint 250 ezren) látták.https://kozonseg.hu/magazin-cikk/nezoter/1136/a-legnezettebb-magyar-filmek-a-rendszervaltas-otahttps://port.hu/cikk/tv/10-dolog-amit-nem-tudtal-a-sose-halunk-megrol/article-90106 Koltai Róbert a saját életéből merítette az ihletet a a jellegzetesen édesbús (dramedy) mozihoz. Gyuszi bácsi alakját a saját nagybátyjáról mintázta meg. Az elkészült alkotás néhol vidám, néhol szomorkás, de legtöbbször ezeket ötvöző, felejthetetlen és maradandó jeleneteket írt be a filmtörténet nagykönyvébe. Az elsőfilmes rendezőt világszerte elismeréssel illette a szakma és a közönség egyaránt, s akárhogyan is nézzük, a Sose halunk meg mára a magyar filmgyártás egyik legsikerültebb, legmaradandóbb alkotásává vált.
Történet A történet az 1990-es évek Magyarországán kezdődik. A színész Tordai Imre, munkája végeztével, szokása szerint rohan az ügetőre, hogy kedvenc időtöltésének hódoljon. Szokása szerint ugyanúgy veszít, mint az már megszokott, de ez esetben hirtelen felidéződik benne a kamaszkora, a rég elmúlt hatvanas évek, amikor Gyuszi bácsival egyszer rengeteg pénzt nyertek a fogadáson.
Gyuszi bácsit minden faluban ismerték, sőt, helyenként szerették bohókás és szenvedélyes természetéért. Vásározó vállfaárus volt a hivatása, szenvedélye pedig a nők – és a lovak. Imit nagybátyja vitte el először a lóversenyre, s általa ismerhette meg a szabadság, a nők, az élet ízeit, a néhány együtt töltött szertelen, furcsa nap alatt. Miközben gátlásos, szorongó lénye értetlenül figyelte a nagy álmokat kergető nagybácsit, megtanulta, hogyan kell az emberek figyelmét felkelteni, kapcsolatokat és barátságokat teremteni, és egyáltalán, hogyan lehet boldogulni az életben, alkalomadtán akár ügyeskedve, a szabályok áthágása árán is. Szereplők
valamint: Baló István, Baracsi Ferenc, Bata János, Beregi Péter, Berkes Kornélia, Bíró Kriszta, Bódis Irén, Boros Bence, Bozó Andrea, Czakó Klára, Czeizel Gábor, Csere Ágnes, Csikos Gábor, Dánffy Sándor, Dévényi Ádám, Domonkos Szilvia, Dunai Károly, Endrődi György, Erdélyi Lajos, Faust András, Fekete Miklós, Flórián Antal, Fonyó József, Garai Róbert, Gőz István, Györgyfalvay Péter, Hámori Eszter, Hevesi András, Hoch László, Horváth Anikó, Horváth Sándor, Kalmár András, Kamondy Imre, Kiss Jenő, Kisvárday Gyula, Koltai Judit, Komlós István, Kósa Béla, Kovács Dénes, Kovács Zsuzsa, Kölgyesi György, Kristóf Tibor, Kruchio Ági, Kuti László, Langbeim Károly, Lipics Zsolt, Markó László, Máhr Ágnes, Márton Eszter, Máté Bálint, Molnár Judit, Molnár Miklós, Nagy Mari, Nógrádi Gergely, Némedi Árpád, Pál Tibor, Pálffy Zsuzsa, Pilinczes József, Rauschenberger János, Róth Ervin, Serf Egyed, Stella Attila, Stettner Ottó, Surányi Imre, Szedmák Zsuzsanna, Szigethy Brigitta, Szilvássy Annamária, Sztarenki Pál, Tóth Béla, Tóth István, Törköly Levente, Tyeplik Béla, Uri István, Urmai Gábor, Varga Anikó, Zováth Adrienn
Filmzene
A film közismert főcímdala, a Nagy utazás – Dés László (zene) és Bereményi Géza (szöveg) édesbús slágere, Presser Gábor előadásában – azóta az egyik legtöbbet játszott magyar filmzenévé vált. ISWC T-007.095.740-2
Érdekesség, hogy a dalt Dés László eredetileg egy korábbi, csupán mérsékelt sikert elérő színházi darabhoz, a Pantaleón és a hölgyvendégekhez írta - Brazília címen - de Bereményi Géza javaslatára új szöveget írt hozzá. További csavar a dal megszületésében, hogy azt eredetileg Malek Andrea énekelte, de ez a változat nem nyerte el a szerzők tetszését. Ezután kérték fel Presser Gábort a dal eléneklésére.
Elismerések 1992 – Magyar jelölés az Oscar-díjra 1992 – Magyar TV- és Filmkritikusok Díja 1994 – Bogotai Filmfesztivál – jelölés: legjobb film (Koltai Róbert) 2003 – A Nagy utazás című dal megjelent egy európai uniós válogatásalbumon, melyen minden akkori és leendő tagállam egy-egy dallal képviseltette magát, valamint szerepelt az Arany Csirke: Válogatás a legjobb magyar filmslágerekből című albumon is.
Nézettség A nézettségi adatok szerint jegyet adtak el rá.
Musical A filmből Dés László és Nemes István készített musicalt azonos címmel: Sose halunk meg (2007).Dés László honlapja
Jegyzetek
További információk
Kategória:1993 filmjei Kategória:Magyar filmvígjátékok Kategória:Magyar filmdrámák Kategória:Kinowelt-filmek