Mora nagy történelmi múltra visszatekintő település Svédország Dalarna megyéjében, egyben Mora község központja. A városka nevezetes mint a Vasa-futás befutójának a helye, valamint az itt született kiemelkedő svéd festő, Anders Zorn múzeumáról.
Nevének eredete Neve a régi svéd „mor” szóból ered, aminek jelentése körülbelül sűrű, nedves talajú erdő. A térség eredeti növényzete tajga jellegű erdő.
Földrajzi helyzete Mora a Siljan és Orsasjön tavak közötti félszigeten fekszik. Itt folyik az Österdalälven folyó is a Siljan tóba. A terület egy ősi becsapódási kráter, a Siljansring nyugati széle. Ez Európa legnagyobb, 52 km átmérőjű meteoritkrátere, ami a Devon-korban, mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Siljan az egykori kráter egy részét tölti ki.
A település központja az 1800-as évek végére alakult ki a régi templom körül, nagyrészt az itt épített vasútállomás vonzerejének hatására, majd fokozatosan összenőtt a környező kis falvakkal: (Noret, Lisselby, Morkarlby, Utmeland, Hemus, Selja, Långlet, Öna, Kråkberg és Östnor).
Geológiailag a település az Österdalälven hordalékára, a Siljanba nyíló deltájára épült. A folyó az elmúlt századokban gyakran változtatta futását, utoljára 1659-ben alakított ki új medret.Ragnar Lannerbro: Ther nu ähr Elf war förra Landh (Mora 1953) Jelenleg is rendszeresen kotorni kell annak érdekében, hogy esetleges áradásával ne okozzon súlyos károkat.
Története A település területén már a történelem előtt időkből is találtak emberi letelepedésre utaló leleteket. Mora egyházközség valószínűleg a 13. században alakult ki, a morai templom legrégebbi részei ugyanis ebből a korból származnak.
Gustav Vasa Mora és vidéke 1520-ban került a svéd történelembe, amikor Gustav Vasa, a későbbi nemzeti hős és svéd király, a dán uralkodó lovagjai elől menekülve Morába érkezett. A hagyomány szerint beszédet mondott a morai templom előtt, felkelésre biztatva a moraiakat. Ők azonban bizonytalankodtak, ezért Vasa folytatta menekülését Norvégia felé. A morai közösség egy idő után meggondolta magát, és két sífutót Vasa után küldött, hogy forduljon vissza. Vasát Sälenben érték utol, visszatért, és megindította azt a felkelést, ami végső soron megdöntötte II. Keresztély dán király uralmát Svédország felett. Gustav Vasa visszatérésének emlékére rendezik meg évente a Vasa-futást Sälen és Mora között.
Gazdasági élet A gazdasági élet sok évszázadon keresztül az önellátó földművelésre, állattenyésztésre, fakitermelésre alapult. Mora kedvező földrajzi fekvésénél fogva már korán kereskedelmi szerepet is kapott, norvégiai kapcsolatokkal is rendelkezett. A helyi gyepvasércből már a viking korban készítettek fegyvereket, szerszámokat. Erre a hagyományra és a nyersanyagra alapozva a helyi lakosság a 19. században sokféle ipari tevékenységgel próbálkozott. Egy ideig sikeres volt a morai órák – nagy álló- és fali órák – gyártása, a Mora kés, a jellegzetes helyi késfajta gyártása, majd a csapok és más vízszerelvények előállítása. A 19. század végére a település a nagy svéd vasútépítés nyomán a település vasúti csomópont is lett keleti, északi és déli kapcsolattal.
A 21. században a helyi gazdaság fő ágazata a téli-nyári turizmus, elsősorban belföldi látogatókkal, valamint a hagyományos népművészeti termékek gyártása, gyakran bemutató jelleggel is. A vízszerelvények gyártása ezen túlmutatóan is jelentős.
A közlekedésben az észak-déli vasúti kapcsolatok, a csaknem az egész hatalmas országon átvezető belső svéd észak-déli vasútvonal, az Inlandsbanan forgalmának 20. századi csökkenésével vesztettek jelentőségükből, de a keleti vasúti összeköttetés fontos maradt. Jelentős modern autóutak épültek ki, így itt keresztezi egymást a 26. számú és a 70. számú svéd országos főútvonal. Az előbbi hosszú szakaszon egybeesik az E45-ös európai úttal. .
Éghajlata Éghajlata nedves kontinentális. Ezen a szélességi fokon (61 fok) már inkább a szubarktikus éghajlat lenne a természetes, de a Golf-áramlat enyhítő hatása még a Skandináv-hegységnek ezen az oldalán, azaz az esőárnyékában is érzékelhető. Az itteni éghajlat erősebben kontinentális jellegű, mint a nagyobb svéd városokban, viszonylag meleg nyarakkal és az enyhébb és szigorúbb telek közötti nagy ingadozásokkal. 2015-ig a legenyhébb január 1989-ben volt 0,2 °C átlaghőmérséklettel, míg a leghidegebb, -18,8 fokkal mindössze két évvel korábban, 1987-ben volt.
Az alábbi táblázat hőmérsékleti adatai a 2002-2015 közötti időszakra, a csapadék számai 1961-1990-re vonatkoznak; a szélsőségek 1941 óta végzett megfigyelések alapján szerepelnek.
Látnivalók Zorn-gyűjtemények - Anders Zorn, a kiemelkedő svéd festőművész lakóháza, múzeuma, birtoka, gyűjteményei Az 1200-as évekre visszavezethető Morai templom A Vasa-futás célterülete és a rendezvény központi épülete Anders Zorn Gustav Vasát ábrázoló szobra a Vasa-futás befutója mellett A svéd népművészeti Dala ló szobra a tóparti városi parkban, gyártása a Nusnäs városrészben A hagyományos helyi Mora kés gyártása Az 1865-ig visszavezethető helyi vízszerelvény-gyártás bemutatója Ostnor városrészben
Látképek
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Svédország települései