A Blå Jungfrun (kiejtése „bló jungfrun”, magyarul „a kék szűz”) nevű svédországi sziklasziget a Kalmarsund szorosban, Öland szigetéhez közel terül el. A szigethez a középkor óta népi legendák fűződnek.
A szigetet 1925-ben Torsten Kreuger svéd iparmágnás vásárolta meg, majd a svéd államnak ajándékozta. 1926-ban nemzeti parkot alakítottak ki rajta, mit 1988-ban kibővítettek. A nemzeti park területe 198 hektár, ebből 132 hektár vízfelület.
Nevének eredete
A sziget neve első említésekor a forrásokban, az 1400-as évek elején, Blaakulla, azaz kék asszony vagy kék nő volt. 1507-től párhuzamosan Jonffrwn (A szűz) néven is előfordult. A sziget eredeti nevének említése a néphit szerint balszerencsét hozott, mivel a hajósok körében elterjedt, hogy a szigetet boszorkányok lakják, ezért a második név vált általánossá. A két név egybeolvadásából keletkezett a sziget mai neve.Mats Wahlberg, Svenskt ortnamnslexikon, 2003, s. 154.
Geológia
A Blå Jungfrun kúpalakú sziget, környezetéből messze kiemelkedik, csúcsa 86,5 méterre van a tenger színe fölött és 130 méter magas a tengerfenéktől számítva.Informationsbroschyr, länsstyrelsen i Kalmar län.
A sziget vörös gránitból épült fel, ezzel markánsan különbözik a közeli Ölandtól, ahol a mészkő dominál. A nagyszemcsés helyi rapakivi gránit főleg plagioklászokból, kvarcból áll, itteni sajátos összetétele miatt önálló nevet is kapott a svéd geológusoktól (jungfrugránit).Ottosson, Natur, naturskydd, s. 10. A kőzet korát radiometrikus kormeghatározás eredményeképpen 1386 millió évben határozták meg.Ottoson, 1983, s. 10. A viszonylag lapos környezetből kiemelkedő Blå Jungfrun tanúhegy, aminek a más anyagokból, főleg homokkőből álló környezete a jégkorszakban lemaródott, csak a sziget délnyugati oldalán maradt fenn belőlük sok simára csiszolt darab. Ezzel a sziget némiképp hasonlatossá vált például az ausztráliai Ayers Rockhoz.Nationalencyklopedin om inselbergIvar Ottosson: Ön Jungfrun – Natur, naturskydd, tryckår 1983, s. 12. A szigeten a gleccserek tevékenysége nyomán több látványos gleccsertál is kialakult.Informationsskrift om Blå Jungfrun, Kalmar läns museum
1904-ben a sziget akkori tulajdonosa kőbánya nyitására adott engedélyt egy vállalkozásnak.Anton Paulrud: Blå Jungfrun, 1996 A különleges követ főleg díszítési célokra exportálták. A kőfejtés nagy károkat okozott a sziget természeti értékeiben, például több különleges gleccsertálat is felrobbantottak. A közfelháborodás hatására 1914-ben javasolták a sziget állami tulajdonba vételét, de a parlament ezt végül elvetette. A küzdelem azonban folytatódott, és végül társadalmi nyomásra reagálva Torsten Kreuger nagyvállalkozó megvásárolta a szigetet és az államnak ajándékozta. Így válhatott a sziget 1926-ban Svédország sorrendben 12. nemzeti parkjává.
Élővilág A Blå Jungfrun jellegzetes madarai a fekete lumma, a pehelyréce, a parti pityer és az erdei pinty. Az utóbbi időben a rétisas fészkelését is megfigyelték a szigeten.Informationsbroschyr Länsstyrelsen Kalmar län Viszonylag gazdag a rovarvilág, annak is köszönhetően, hogy a természetvédelmi területen élő erdő természetes, őserdő jellegű, sok benne az elöregedett, korhadt fa.Länsstyrelsens bevarandeplan för Blå Jungfrun. Az előző századfordulón szelíd nyulakat is telepítettek a szigetre vadászat céljából, ami károsan hatott a növényvilágra, azok azonban az 1939-1940-es kemény télen kipusztultak. 1956 óta viszont vadnyulak jelentek meg ott.Naturvårdsverkets Allmänna råd 85:10: Skötselplan för Blå Jungfruns nationalpark, s. 7. A denevérek is jól érzik magukat a sziget barlangjaiban.
A sziget kövein csak vékony talajréteg alakult ki, az sem mindenütt. A déli oldalon alacsony, görbe növésű fákból álló erdő jött létre, a képviselt fafajok a kocsányos tölgy, berkenye, korai juhar, rezgő nyár, kőris. Természetesen ezen a szigeten is sokfelé előfordul a Svédországban közönséges nyírfa és fenyő.
A sziget flórája gazdag zuzmófélékben, ezeknek körülbelül 200 különböző faját találták itt meg. További jellegzetes növények a közönséges tiszafa, a Leymus arenarius, a fehér sarkvirág, közönséges borostyán, a Veronica spicata, a Galium palustre és a Linnaea borealis.Ivar Ottosson: Ön Jungfrun – Natur, naturskydd, tryckår 1983, s. 18 ff.
Éghajlat A sziget éghajlata, mikroklímája tengeri jellegű, viszonylag enyhe és a szárazföld esőárnyéka következtében meglehetősen száraz, a napos órák száma magas. Időnként a nyár kimondottan aszályos is lehet; 1969-ben emiatt sok fa és bokor kiszáradt.Ottosson, Natur, naturskydd, s. 28.
Boszorkány-legendák A sziget a svéd boszorkány-mitológia egyik legfontosabb helyszíne. Ezek szerint nagycsütörtökön itt gyűlnek össze az északi országokból a boszorkányok, hogy aztán megünnepeljék a boszorkányszombatot,Nordisk Familjebok. 1905. Läst 28 mars 2013. ahogy azt Olaus Magnus svéd katolikus érsek, diplomata és térképész 1555-ben az északi népek történetéről írott művében (Historia de gentibus septentrionalibus) is leírja.Ivar Ottosson: Ön Jungfrun – Litteratur, kartor, handlingar, tryckår 1982, s. 5 f. Olaus Magnus 1539-ben alkotott, Európa északi részét ábrázoló részletes térképére, a Carta Marinára is elhelyezte a szigetet.
A boszorkányokról szóló színes történeteknek rendkívül gazdag hagyománya van. Ezek szerint a boszorkányok varázserejüket kihasználva seprűnyélen, kecskén vagy akár embereken, hátrafelé lovagolva hihetetlenül gyorsan utaztak a levegőben. Varázsszereik alapanyaga többek között bolondító beléndek, nadragulya, közönséges mandragóra, foltos bürök és tündérrózsafélék voltak, ezekkel kenték be a seprűnyelet.Andrea Kaufmann: La chevauchée des sorcières. Histoire d'un merveilleux moyen de transport, Véga, 2002. A boszorkányszombat pogány rítusain, orgiáin pedig úgy tudtak részt venni, hogy közben látszólag el sem hagyták rendes tartózkodási helyüket. A tengerészek lehetőség szerint messze elkerülték a szigetet. A hagyomány szerint ha valaki tudatlanságában elhozott egy követ a szigetről, mindaddig szerencsétlenségek sújtották, amíg azt vissza nem vitte.
A boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmek okozták részben a tragikus boszorkányüldözéseket, amiknek sok nő esett áldozatául a 17. században Kalmar környékén is, amint azt a kalmari vár múzeumának az egykori női börtönében megrendezett kiállítás is bemutatja.
Látnivalók A Blå Jungfrun a simára koptatott sziklái, az érdekes gleccsertálak, a fajokban gazdag erdő, a csúcsáról nyíló szép kilátás és a természetesen a boszorkány-legendák miatt kedvelt kirándulási célpont.
A sziget déli részén kövekből kirakott labirintus látható, kora egyelőre nincs meghatározva; Carl von Linné 1741-es látogatásakor már létezett.Kalmar läns museum - Örapport, Blå Jungfrun, sid 3. A sziget körül számos elsüllyedt hajóroncs rozsdásodik a tengerben, egy részük a háborúban futott aknára. Egy 1769-ben elsüllyedt hajó rakományából még mindig hevernek a parton régészeti jelentőség nélküli apróságok.
Egy kőkorszaki lakóhelyet is találtak egy délre nyíló sziklahajlat tövében, közel a turistaúthoz. 2014 májusában a Kalmar Megyei Múzeum és a Linné Egyetem munkatársai régészeti kutatásokat végeztek a szigeten. Ekkor további kőkorszaki lakóhelyeket és kultúrrétegeket tártak fel az erdő területén és egy másik kiugró sziklafal tövében, amiket i. e. 7000 körülire datáltak. Kerámiatöredékeket is találtak, és a kultúrréteg vastagsága hosszan tartó emberi jelenlétre mutat. A sziklafal üregei előtt tűz és kultikus tevékenység nyomait is rögzítették.
Már a 19. század végén kezdtek túrákat szervezni a Blå Jungfrunra. A nemzeti park 1926-os megalapítása utáni húsz évben már évente mintegy 200-800 látogatót jegyeztek fel. Az ötvenes években a túrák egyre rendszeresebbekké váltak, és a 70-es, 80-as évekre már az évi főt közelítette a látogatók száma.Ottosson, Ön Jungfrun - Natur, naturskydd., s. 33 f.
A 2010-es években nyaranta Oskarshamnból és Byxelkrokból indulnak szervezett túrák a szigetre. Az átkelési idő 1 – 1,5 óra, a kirándulók 3,5 órát tölthetnek a szigeten. A hivatalos idegenvezetők nyáron a szigeten laknak. Helyben sem vizet, sem élelmiszert nem árulnak, ezeket a látogatóknak kell magukkal hozniuk. Az információs táblákon és a jelölt túraútvonalon kívül csak „száraz illemhelyek” állnak a látogatók rendelkezésére. A 3,3 km hosszú túraútvonal jelentős szintkülönbségeken halad át. A szigetet saját hajóval is fel lehet keresni, de a kikötési lehetőségek rosszak.Eniro kartor - Flygfoto över Blå Jungfrun
A Blå Jungfrun a svéd kultúrában A sziget a középkori népi mondák mellett a modern művészetekhez is kapcsolódik. Erik Johan Stagnelius 19. századi svéd író mesejátékot írt a szigetről. Verner von Heidenstam Nobel-díjas költő 1896-ban itt tartotta esküvőjét második feleségével. Az eseményen megjelent az akkori svéd kulturális elit számos tagja, így Gustaf Fröding, Albert Engström, Birger Mörner, J.A.G. Acke és Gustaf Ankarcrona.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Blå Jungfrun Blå Jungfrun nemzeti park A Blå Jungfrun a Kalmar Megyei Múzeum honlapján
Kategória:Svédország szigetei Kategória:Európa nemzeti parkjai Kategória:Mitológia