Tóth-Máthé Miklós korábban: Tóth Miklós (Tiszalúc, 1936. július 7. – Debrecen, 2019. október 20.) József Attila-díjas magyar író, színművész.

Életútja Tiszalúcon született 1936. július 7-én, Tóth Miklós Gyulaként, Tóth Albert református lelkész és Máthé Izabella első gyermekeként. Három testvére Márta, Albert és Izabella. Márta súlyos betegségben hétesztendős korában elhunyt. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a Sárospataki Református Gimnáziumban 1946-ban kezdte meg középiskolai tanulmányait az angol internátus bentlakó növendékeként. Erről az időszakról évtizedekkel később megírta Pecúrok című regényét, mely ma már kötelező vagy ajánlott olvasmány a református általános iskolákban. Sárospatakon öt évet töltött, majd a Debreceni Református Gimnáziumban tanult tovább, ott is kollégistaként. Vonzotta a Csokonai Színház, mely akkoriban jó társulattal és a közönség számára színes repertoárral rendelkezett. Ha csak tehette, egy-egy előadás miatt kiszökött még a szigorú fegyelmű kollégiumból is. Miskolcon, a Kilián-gimnázium esti tagozatán fejezte be középiskolai tanulmányait. Közben a Betonútépítő Vállalatnál figuránsként tevékenykedett, a Lenin Kohászati Művek területén építette az utakat és mellette a Miskolci Déryné Színház színészképző stúdiójába is járt. Részt vett az 1956-os forradalom miskolci eseményeiben. Saját versét olvasta fel a miskolci Petőfi-szobornál. Az eseményt fotón is megörökítette egy tanár barátja, aki szerencsére a képet nem adta ki a kezéből. Valamikor a rendszerváltozás után egy kiállításon – ugyanis időközben fotós lett a barátból –, egy tiszalúci asszony felismerte az egyik képen a versét felolvasó falubelijét Tóth Miklós Gyulát, és emlékezett rá, hogy az 56-os tiszalúci tüntetésen is az akkor színésznek készülődő fiatalember szavalta el a Szózatot és a Nemzeti dalt. Mindez elegendőnek bizonyulhatott volna, hogy a szovjet segítséggel levert forradalom utáni retorzióban rá is sor kerüljön, de ez nem következett be. Erről így beszélt Tóth-Máthé Miklós egy interjúban:

bélyegkép|1956, Miskolc 1957-ben legalább háromezer jelentkező közül – 1956-ban nem indult évfolyam – felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész tanszakára. Huszonkilencen kezdték két osztályban és tízzel kevesebben diplomáztak 1961-ben. Többek között évfolyamtársai voltak Sztankay István, Petényi Ilona, Majczen Mária, Linka György, Szilágyi István, Mécs Károly, Szokolay Ottó, Pap Éva, Sólyom Ildikó. Tanárai közül Sulyok Máriára, Pártos Gézára, Básti Lajosra és az intézmény főigazgatójára, Olthy Magdára gondol vissza jó szívvel, szeretettel.

Kilenc esztendeig vidéki és fővárosi színházakban játszott (Veszprém, Békéscsaba, Győr, Thália és Vígszínház), majd pályát módosítva az írásra tért át. Tóth Miklós színművészből – hiszen a diplomájában és a plakátokon is így szerepelt – Tóth-Máthé Miklós író lett. Mi indokolta valójában ezt a névváltással is járó pályaelhagyást? – kérdezett rá ugyancsak egy interjúban az újságíró.

1964-ben még színészként változás állt be a magánéletében is. Feleségül vette Bakó Évát, akitől egy lánya, Márta született. Házasságuk tizenhárom év múltán (1977) válással végződött. Második felesége, dr. Kováts Enikő (gyermekorvos, gyermekpszichiáter), aki nemcsak társra, hanem múzsája is lett. Három gyermekük Miklós, Imola, Máté. Ebben a házasságban teljesedhetett ki írói munkássága. Tóth-Máthé Miklós életének legnagyobb tragédiája, hogy Enikő 2003-ban, ötvenhat évesen elhunyt. Az író Hiányod hűsége című verseskönyvével és Az angyalokat hajnalban visszahívják (életünk könyve) visszaemlékezésével állított emléket neki. Egyik írásában így szólva felejthetetlen hitveséről:

Színházi szerepeiből Anton Pavlovics Csehov: Három nővér – Soljonij Carlo Goldoni: A fogadósné – Ripafratta lovag Arthur Miller: Édes fiaim – dr. Jim Baylis Victor Hugo: Marion de Lorme – XIII. lajos Nyíri Tibor: Alacsony mennyezet – Sondor Andris Fejes Endre: Rozsdatemető – Sápadt Béla Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – tudós Jókai Mór – Török Tamás: A fekete gyémántok – Szaffrán Péter Jókai Mór – Földes Mihály: A kőszívű ember fiai – Haynau Mesterházi Lajos: A tizenegyedik parancsolat – tanító Felkai Ferenc: Madách – vizsgálóbíró

Filmszerepei Lássátok feleim Fény a redőny mögött A múmia közbeszól A Hamis Izabella  

Művei

Bemutatott drámái Két nap az akácosban (színmű), Békés Megyei Jókai Színház, 1977 A fekete ember (történelmi dráma), Debreceni Csokonai Színház, 1984 A zsoltáros és a zsoldos (történelmi játék egyfelvonásban), a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójának megnyitó ünnepségén a budapesti Kisstadionban, 1991, színházi bemutatója Budaörsi Játékszín, 2003 Méliusz (történelmi dráma), a Szenci Molnár Albert-templomszínház bemutatója Debrecenben, 1996 Négy egyfelvonásosának felolvasó színpadi bemutatója, Debreceni Csokonai Színház, 1999 Tűz és kereszt (történelmi dráma), IV. (Kun) Lászlóról, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti-társulatának bemutatója 2000. október 15-én a kőszínház felavatásának 150. évfordulóján. A dráma a magyar nyelvű hivatásos színjátszás 200. jubileumára 1998-ban kiírt drámapályázat díjnyertes műve Rodostó (történelmi dráma egyfelvonásban), 2003. Előbb Kassán augusztusban szabadtéri előadásban, majd októberben a Budaörsi Játékszínben párban A zsoltáros és a zsoldossal Én, Károli Gáspár (monodráma), debreceni Csokonai Nemzeti Színház, 2009 A rögöcsei csoda (komédia), Debreceni Csokonai Színház, 2013 A nagyrahivatott (történelmi dráma), Esztergomi Várszínház, 2015

Televíziós munkái Haláli történetek (négy novellájának televíziós változata az Új Nyitott Könyv produkcióban, M1 Televízió) Tebenned bíztunk eleitől fogva (videofilm a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójára, forgatókönyvíró) Ady Endre ébresztése (riportfilm, amiben előadóművészként vállalt szerepet) Tűz és kereszt (történelmi drámájának televíziós változata, MTV2 A rögöcsei csoda (komédiája televíziós változatának forgatókönyvírója, Debreceni Televízió) Kossuth papja (regénye televíziós változatának forgatókönyvírója, Debreceni Televízió).

CD-lemezei

Kín és dac (versek Ady Endrétől, szerkesztő, előadóművész), 1998 Vitéz Mihály ébresztése (Csokonai-műsora, szerkesztő, előadóművész), 2004

Szakmai szervezetek, melyeknek tagja Magyar Alkotók Országos Egyesülete (MAOE) Magyar Írószövetség Magyar Újságírók Közössége (MUK) Protestáns Újságírók Szövetsége (Prusz)

Díjai, elismerései Hajdú-Bihar megye Kölcsey-díj (1996) Tiszalúc díszpolgára (1999) Holló László-díj (2004) Károli Gáspár-díj (2006) Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2009) Tiszalúcért Hűség díj (2011) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015) Rát Mátyás-díj (2016) József Attila-díj (2018)

Jegyzetek

Források

Tóth-Máthé Miklós: Isten akarta, hogy író legyek „Mindig csak ültetek” – Találkozás Tóth-Máthé Miklóssal

Kategória:1936-ban született személyek Kategória:2019-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar írók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei Kategória:Károli Gáspár-díjasok