A Körszínház, a Kazimir Károly által vezetett – előbb Jókai Színház, majd 1963. szeptember 26-tól 1991-ig – Thália Színház néven működő társulat, nyári játszóhelye volt (1958–1990).
Története 1958–1990 A Körszínház, Kazimir Károlynak, a Jókai Színház (későbbi Thália Színház) főrendezőjének kezdeményezésére jött létre. Szophoklész két görög klasszikus drámájával nyitott a színház a Városligetben, az Ipari Vásár területén álló Építésügyi Minisztérium pavilonjában. 1958. július 19-én Zolnay Zsuzsával a címszerepben az Antigoné, másnap 1958. július 20-án az Oidipusz király című drámát mutatták be, Básti Lajossal a főszerepben. 1959-ben a Körszínháznak nem voltak előadásai. 1960-tól új helyszínen, az egykori Jégszínházban, a Magyar Jégrevű Istvánmezei úti színházépületében tartották az előadásokat. Itt működött a nyári színház 1967-ig. Kazimir Károly és Rajkai György díszlettervező új játszóhelyet keresve, séta közben bukkantak a Városligetben a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) területén a lengyel pavilonra, miután kiderült, hogy a Jégszínházból menniük kell. A Városligeti BNV területén álló épületek csak a tavaszi, illetve az őszi vásárok idején voltak használatban. A kiállítási csarnokok az év többi időszakában leginkább üresen, kihasználatlanul álltak. Miután sikerült megszerezniük, nyaranta – 1974-ig – a Körszínháznak a lengyel pavilon adott otthont. (Tavasszal és ősszel továbbra is a kiállítási célokat szolgált az épület.) Ezen időszak alatt döntés született arról, hogy 1974-től a Budapesti Nemzetközi Vásárt a Városligetből Kőbányára, a mai HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területére költöztetik át. A döntés értelmében a Körszínháznak helyet adó lengyel pavilon is bontásra került, de néhány pavilont meghagytak. Ezek közül a volt szovjet pavilont ajánlották fel új helyszínnek Kazimirék, illetve a Körszínház számára. Erre az időszakra Kazimir Károly így emlékezett:
Bécs Theather in der Josepstadt nevű színházba, vendégjátékra készülő társulat, próbahelyiségként már a szovjet pavilon épületében készülhetett. Az "Isten veled monarchia" című darabot, már itt próbálták a Thália Színház művészei. Kazimir Károly így emlékezett könyvében:
Ám ahogy kiderült, hogy a szovjet pavilon rossz állapotban van, már csak az osztrák pavilon jöhetett szóba. Mégsem bontották le és végül az osztrák pavilon lett a színházé. (A fiatalok sem maradtak a nekik beígért pavilon nélkül, hiszen – igaz, hogy évekkel később, de mégiscsak – elkészült a Petőfi Csarnok is.) Megszűnt a vándorlás, a korábbi 15 év munkája sem veszett el, a Körszínház végre állandó otthonra lelt a megmaradt osztrák pavilon (vagyis 22-es pavilon) épületében, amely innentől kezdve a Thália Színház művészeinek állandó nyári játszóhelye lett 1990-ig. (A plakátokon egy ideig így szerepelt a Körszínház címe, megközelíthetősége: Budapest, XIV. kerület, Városligeti körút 22-es pavilon a volt BNV területén)
Klasszikusok és világirodalom a Körszínházban
A térszínpad kevés díszletet igénylő és sok mozgásalkalmat kínáló lehetőségeinek kihasználásával a társulat kezdetben klasszikus görög drámákat játszott (Antigoné, Oidipusz, Iphigénia Auliszban). Majd a kedvező kritikai fogadtatást látván további világirodalmi remekeket tűztek műsorra (Corneille, Shakespeare, Brecht, Calderón, Dante stb.). Később a világirodalom különös hangulatú, epikus műveinek színpadi adaptációit: – Kalevala (finn-eposz), Ramajana (indiai-eposz), Hiawata, Ezeregyéjszaka, Gilgames stb.) láthatták a nézők, amelyeknek bemutatásával a Körszínház a világszínház új irányzatainak egyik kísérleti színterévé vált. A városligeti épületben tehát 1990-ig működött a Körszínház, melynek alapítója, művészeti vezetője Kazimir Károly, közben a Thália Színház igazgató-főrendezői posztját is betöltötte. A Körszínház valamennyi produkcióját ő rendezte, egy kivételével. Az 1960-ban bemutatott Örök Amphytron című előadást Kazán István rendezte. 1959-ben nem volt előadása a Körszínháznak. Kazimir Károly egészségi állapotára hivatkozva 1991-től lemondott tisztségéről a színház vezetéséről.
1991–2000. január 11. (Körszínházból Globe színház) 1991. február 1-én létrejött egy sajátos színházi alakulat, ugyanis a Nagymező utcai épület adott helyet a Thália társulata mellett a játszóhellyel nem rendelkező Rock Színháznak is. A két társulat – önállóságát megőrizve, közösen használta az épületet. Az igazgató nélkül maradt Thália Színház utódtársulatának élére – igazgatói állására – a Fővárosi Önkormányzat pályázat útján, két évre (1991-1993) Mikó Istvánt, a színház egyik vezető színészét nevezte ki. Létrejött az Arizona Színház. Az ügyvezető igazgató Rohály Miklós lett, akit hamarosan menedzser-igazgatóként Nyerges Ferenc követett ezen a poszton. Az új vezetés bérbe adta a színház harmadik, nyári játszóhelyét, a Körszínházat – évi tízmillió forintért, melyet a Globe Színház és Kiállítóterem Kft. üzemeltet. A Körszínházból – Globe Színház lett. Az épületet 1990-ben a bérlő költségére – akkori áron 30 millió forintért – téliesítették. A színházban ismeretterjesztő kiállítások, diszkó és a Labdatér Színház illetve a Nevesincs gyermekszínház működött. A városligeti Globe Színház 2000. január 11-én a hajnali órákban leégett, alig több mint egy hónappal Kazimir Károly halála után. A szándékos gyújtogatás elkövetőjét azóta sem találták meg, ezért a rendőrség a nyomozást lezárta.
Előadások A Körszínház műsoraiból:
(Valamennyi előadás rendezője Kazimir Károly volt, egy kivételével. Az Örök Amphytrion című előadást Kazán István rendezte.) Szophoklész: Antigoné (1958. július 19.) (Nyári Körszínház – Városliget, Ipari Vásár – Építésügyi Minisztérium pavilonja) Antigoné: Zolnay Zsuzsa; Kreón: Győrffy György; Teiresziász: Mádi Szabó Gábor; Őr: Szirtes Ádám; Első hírnök: Árva János; Második hírnök: Tarsoly Elemér; Eurüdiké: Makay Margit; Iszméné: Berek Kati; Haimon: Lőte Attila; Karvezető: Basilides Zoltán; Kar: Bay Gyula; Horkai János; Pásztor János; Papp János (Szerepkettőzések: Iszméné: Hacser Józsa; Haimon: Ősi János) Szophoklész: Oidipusz király (1958. július 20.) (Nyári Körszínház – Városliget, Ipari Vásár – Építésügyi Minisztérium pavilonja) Oidipusz: Básti Lajos; Kreón: Győrffy György; Iokaszté: Makay Margit; Teiresziász: Mádi Szabó Gábor; Pap: Basilides Zoltán; Szolga: Gyenge Árpád; Első hírnök: Árva János; Második hírnök: Tarsoly Elemér; Karvezető: Bay Gyula; Kar: Horkai János; Pásztor János; Papp János Euripidész: Iphigénia Auliszban (1960. július 15) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében) Agamemnon: Mádi Szabó Gábor; Meneláosz: Láng József; Akhilleusz: Lőte Attila; Klütaimnesztra: Sennyei Vera; Iphigéneia: Váradi Hédi; Artemisz: Schubert Éva; Öreg szolga: Kőmíves Sándor; Hírnök: Prókai István; Kaikhász: Farkas Antal; Női karvezető: Sándor Iza; Női kar: Létai Klári, Zachariás Klára, Kun Magda, Donáti Anna; Helené: Balogh Edina; Paris: Gyürki Géza; Kísérőnő: Marton Éva; Egy katona: Papp János Plautus – Molière – Heinrich von Kleist – Jean Giraudoux: Örök Amphytrion (1960. július 16.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében) Beszélő: Láng József; A rendező: Kazán István; Jupiter: Mádi Szabó Gábor; Amphitryon: Deák Sándor; Alkméné: Schubert Éva, Léda: Váradi Hédi, Sosias: Prókai István, Merkur: Verebes Károly, Dajka: Sándor Iza Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz (1961. július 15.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében) Prométheusz: Bitskey Tibor; Ió: Kohut Magda; Okeanosz: Kiss Ferenc; Erő: Prókai István; Erőszak: Nagy István; Héphaisztosz: Mádi Szabó Gábor; Hermész: Láng József; Pandóra: Medgyesi Mária; Irisz: Marton Éva; Karvezető: Petur Ilka; Karvezető: Gurnik Ilona; Karvezető: Létay Klári; Karvezető: Németh Gabi; Karvezető: Kocsis Katalin; Karvezető: Bod Teréz William Shakespeare: II. Richárd (1962. július 16.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében) II. Richard: Bodrogi Gyula; John of Gaunt, Lancaster hercege: Kőmíves Sándor; Edmund of Langley, York hercege: Mádi Szabó Gábor; Henrik, más néven Bolingbroke, Hereford hercege, John of Gaunt fia, később IV. Henrik: Latinovits Zoltán; Aumerle hercege, a yorki herceg fia: Deák B. Ferenc; Thomas Mowbray, Norfolk hercege: Prókai István; Salisbury grófja: Sugár László; Sir Pierce of Exton: Szabó Kálmán f.h.; Bushy, Richárd király híve: Budai István; Bagot, Richárd király híve: Kollár Béla; Green, Richárd király híve: Sebestyén Ferenc f.h.; Lord Ross: Horesnyi László f.h. Northumberland grófja: Szatmári István; Henry Percy, más néven Hővér, Northumberland fia: Győry Emil; Lord Fitzwater: Nádai Pál; Carlisle püspök: Huszár László; Sir Stephen Scroop: Harsányi Frigyes f.h.; Első kertész: Nagy István; Második kertész: Gyenge Árpád; Herold: Kovács P. József; Őr: Szécsy Iván; Királyné: Kohut Magda; Gloster hercegné: Kassai Ilona; Udvarhölgy: Petényi Ilona Corneille: Cid (1963. július 13.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében) Don Fernandez, Kasztília első királya: Prókai István; Donna Urraca, Kasztília infánsnője: Máthé Erzsi; Don Diego, Don Rodrigo apja: Szénási Ernő; Don Gomez, Gormaz grófja, Xiména apja: Inke László; Don Rodrigo, Xiména szerelmese: Bitskey Tibor; Don Sancho, szereti Ximénát: Koncz Gábor; Don Arias: Nagy István; Don Alonso: Kollár Béla; Xiména, Don Gomez lánya: Kohut Magda; Leonóra, az infánsnő társalkodónője: Kassai Ilona; Elvira, Xiména társalkodónője: Sívó Mária (Szerepkettőzések: Don Sancho: Madaras József; Elvira: Drahota Andrea f.h) Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (1963. július 14.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében) Arturo Ui: Szabó Gyula; Ernesto Roma: György László; Giuseppe Gobolla, gengszter: Fonyó József; Emanuele Göri, gengszter: Inke László; Hindsborough: Ajtay Andor; Ifj. Hindsborough: Szécsy Iván; Egy asszony: Dajka Margit; Clark, a karfiol tröszt egyik vezetője: Kovács Károly; Butcher, a karfiol tröszt másik vezetője: Boray Lajos; Mulberry, a karfiol tröszt harmadik vezetője: Fellegi István; Ignatius Dollfoot: Gosztonyi János; Betty, Dollfoot felesége: Krencsey Marianne; Sheet, egy hajóvállalat tulajdonosa: Tándor Lajos; Bowl, Sheet cégvezetője: Keleti László; Színész: Peti Sándor; Hook, zöldségnagykereskedő: Kollár Béla; Chicagói zöldségkereskedő: Kalocsai Ferenc; Hindsborough inasa: Vidó János; Beszélő: Koncz Gábor; Dockdaisy: Kassai Ilona; Ted Ragg, a Star riportere: Mede Tibor; Ügyész: Fenyő Aladár; Bíró: Harkányi Ödön; Orvos: Várady Pál; Fish, vádlott: Madaras József; Inna, fiatal legény: Palágyi Ferenc; Gaffles, a városi képviselő-testület tagja: Pataky Dezső; Greenwool: Hegyi Adorján Calderón: A zalameai bíró (1964. július 14.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében) II. Fülöp király: Prókai István; Don Lope de Figueros: Inke László, Don Alvaro de Ataide, kapitány: Rátonyi Róbert; Őrmester: Csajányi György; Rebolledo, katona: Szirtes Ádám; Pedro Crespo, idős paraszt: Mádi Szabó Gábor; Juan, Pedro Crespo fia: Madaras József; Don Mendo, hidalgó: Linka György; Nuno, Don Mendo szolgája: Szendrő József; Jegyző: Nagy István; Katona: Kollár Béla; Isabel, Crespo leánya: Polónyi Gyöngyi; Inés, Isabel unokahúga: Almási Éva f.h.; Chispa: Lehoczky Zsuzsa Thomas Mann: Fiorenza (1965. július 10.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében) Lorenzo de Medici: Somogyvári Rudolf; Girolamo Savonarola: Latinovits Zoltán; Fiore, Lorenzo szeretője: Bara Margit; Piero. Lorenzo fia: Buss Gyula, Angelo Poliziano, költő, filozófus: Prókai István; Giovanni Pico, Mirandola hercege: Szatmári István; Pierleoni, orvos: Nagy István; Cambi, kereskedő: Verebély Iván; Pulci, költő, udvaronc: Körmendi János; Ognibene, fiatal festő: Kozák András; Grifone: Izsóf Vilmos; Leone: Csajányi György; Simonetto; Kollár Béla; Apród; Földessy Margit Thomas Mann: Mario és a Varázsló (1965. július 10.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)