Események Határozott dátumú események február 11. – A tiszántúli rendek Fráter György helytartó által összehívott gyulai gyűlése, melyen megbízzák a Partium Ferdinánd-párti kormányzatával. február 21. – április 4. – Werbőczi István serege a szekszárdi csatában nagy veszteséget okoz a törököknek. április 13. – A kaposti csatában a szekszárdi törökök szétverik a végvári katonák egy csapatát. július 7. – Török kézre kerül Siklós. július 12. – VIII. Henrik angol király házasságot köt a kétszer megözvegyült Parr Katalinnal. augusztus 10. – A török beveszi Esztergom várát. (Várdai Pál esztergomi érsek székhelyét Nagyszombatra helyezi át.) augusztus 17. – I. Szulejmán török szultán elfoglalja Tata várát és leromboltatja. szeptember 3. – A Szulejmán vezette török seregek elfoglalják Székesfehérvárt. szeptember 16–17. körül – A győri huszárok a vásárhelyi csatában szétverik a környéket dúló törököket és tatárokat.

Határozatlan dátumú események

július 6-a előtt – A törökök megszállják Pécset. az év folyamán – A boszniai törökök elfoglalnak öt szlavóniai várat – köztük Valpót, Atyinát és Dobrakucsát. –, Csáktornyával nem boldogulnak.

A Fertő tó teljesen kiszárad. Első európaiként portugál kereskedők jelennek meg Japánban.

Az év témái 1543 az irodalomban 1543 a tudományban bélyeg|Kopernikusz a halálos ágyán Néhány nappal a De revolutionibus orbium coelestium című művének a megjelenése után, meghal Kopernikusz lengyel csillagász. Az 1543. május 24-én kinyomtatott művében először jelenik meg, hogy nem a Föld az Univerzum középpontja. Ezzel forradalmasította az emberiség egész addigi világképét, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit, megindította a középkor végét is jelző tudományos forradalmat. Andreas Vesalius közzéteszi De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című művét, amelyet emberi holttestek boncolása során szerzett tapasztalatai alapján írt. A könyv megjelenése mérföldkő az orvostudomány történetében.

Születések Domenico Fontana olasz építész († 1607)

Halálozások május 24. – Nikolausz Kopernikusz csillagász, matematikus és közgazdász (* 1473) június 2. – Erdődi Simon horvát bán; zágrábi megyés püspök (* 1489) november 29. – Ifj. Hans Holbein német festő, a reneszánsz mesterek második generációjának tagja (* 1497) az év folyamán – Mehmed herceg, I. Szulejmán oszmán szultán második fia (* 1521)

Jegyzetek

Kategória:16. század