A 1990-es helyi önkormányzati választásokat szeptember 30-án és október 14-én bonyolították le. A rendszerváltás folyamatában ekkor került sor a korábbi tanácsrendszer megszüntetésére, és új, szabadon választott önkormányzatok létrehozására.

Nagyatád városában a szavazásra jogosultak kevesebb mint harmada, alig háromezer ember ment el szavazni. A szavazók tizenkilenc képviselőt választhattak meg.

A választás kiegyenlített eredményeket hozott. Az MSZP öt, az MDF és a KDNP négy-négy képviselőt küldhetett a városházára. Ugyancsak négy szervezet nélküli (független) jelölt nyerte el a szavazók többségének bizalmát. Bejutott még a képviselő-testületbe az SZDSZ és az FKGP egy-egy jelöltje is.

A képviselő-testület alakuló ülésén Varga Vincét (MDF) választották meg polgármesterré.

Előzmények A rendszerváltást megelőző utolsó választásokat 1985 júniusában tartottak. A "korlátozott" szabadságfokú választáson Nagyatádon 45 egyéni körzeti képviselőt választottak meg. A tanács alakuló ülésére június 20-án került sor. Ezen az ülésen újra tanácselnökké választották a '70-es évek eleje óta hivatalban lévő Hamvas Jánost. A tanács elnökhelyettese Uitz Ferencné, a tizenegyfős Végrehajtó Bizottság titkára pedig Hoffmanné dr. Németh Ildikó lett.Az alakuló ülésről: . Hamvas János nekrológja 2005-ből: 1989 őszén Hamvas János nyugdíjba vonult.

Az új választások előzményeként, már az 1990-es tavaszi országgyűlési választások után, a nyár közepén az MDF, az SZDSZ, az FKGP és a Szociáldemokrata Párt városi szervezetei közös felhívásban követelték a városi tanácstagok lemondását.

A választás rendszere A tanácsrendszerről az új önkormányzati rendszerre való áttérésről szóló törvényeket 1990 augusztusának elején fogadta el az országgyűlés. A törvényt augusztus 3-án fogadta el az országgyűlés, és 9-én került kihirdetésre. Az önkormányzatok működéséről szóló törvényt ugyanezen a napon szavazták meg, lásd: 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzatokról. A törvények értelmében a települések legfőbb döntéshozó szerve a képviselő-testület (a korábbi tanács helyett), a település elsőszámú vezetője pedig a polgármester lett (a korábbi tanácselnök helyébe lépve.)

Az új választási rendszer szerint a 10 ezer főnél népesebb településeken a polgárok csak a képviselőkre adhatták le a szavazataikat, a polgármester megválasztása a képviselő-testület hatáskörébe tartozott.

A képviselők száma a lakosság számához igazodott. Nagyatádnak ebben az évben 15 ezer lakója volt, ezek alapján 19 fős képviselő-testületet alakíthatott meg.A lakók száma volt. Lásd: A képviselőket úgynevezett kétszavazatos rendszerben választották. A tizenkilencből 10-et egyéni választókerületekben, 9-et pedig listán választhattak meg a választópolgárok.

Egyéni jelölt állításához a választókerületi polgárok 1%-ának az ajánlására volt szükség. Listát az a szervezet indíthatott, amelyik legalább két egyéni jelöltet állított.

Ha az első fordulóban a részvétel nem érte el a 40%-ot, akkor második fordulót kellett tartani. Az egyéni választókerületekben az érvényességen túl arra is szükség volt, hogy a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatok legalább egynegyedével bírjon – ennek hiányában szintén második fordulót kellett tartani. A második fordulóban nem voltak sem érvényességi, sem eredményességi feltételek.

Részvétel

+ Részvételi adatokElső fordulószept.30.Második fordulóokt.14.VálasztójogosultSzavazó3019319728,77%30,44%Távolmaradó7474730571,23%69,56%A forduló érvényessége / eredményességeListásérvényteleneredményesEgyéni✗✗✗✗✗✓✗✗✗✗✓✓✓✓✓ –✓✓✓✓

A választások első fordulóját szeptember 30-án, a másodikat október 14-én bonyolították le. Az alacsony részvétel miatt a választás lényegében a második fordulóban dőlt el.

Az első fordulóban a több mint 10 ezer választásra jogosult polgárból alig 3 ezren mentek el szavazni (29%), ez pedig messze alatta maradt a 40%-os érvényességi küszöbnek. A tíz darab egyéni választókerületből csak egyben született érvényes eredmény, kilencben a második fordulóra maradt a döntés. S ugyancsak az október közepi fordulóra maradt a listás szavazatok elosztásának a kérdése.

A második fordulóban az elsőhöz képest közel kétszázzal több polgár ment el szavazni, ez 30%-os részvételi aránynak felelt meg.

Eredmény

+ Szavazatok és képviselői helyekSzervezetEgyéniképviselőListásKépviselőösszesenszavazatképviselőMSZP2100636,2%3526,3%MDF259621,4%2421,1%KDNP252719,0%2421,1%SZDSZ037913,6%115,3%FKGP02719,8%115,3%szervezet nélküli(független) képviselők4 – –421,1%Összesen102779919544114

A választások kiegyenlített eredményt hoztak: az MSZP öt, míg az MDF és a KDNP négy-négy képviselői helyhez jutott. Rajtuk kívül még az SZDSZ és az FKGP egy-egy, továbbá négy, szervezet nélküli, független képviselő került be a városházára.

Az egyéni választókerületekben tíz képviselőt választottak meg. Ezek közül hat pártok jelöltje, négy pedig szervezet nélküli, független jelölt volt. A hat pártjelölt közül kettő az MSZP, kettő az MDF és kettő a KDNP színeiben indult.

A listás voksolás élén bő ezer szavazattal az MSZP végzett (36%), ami három képviselői helyet eredményezett. A második helyet, közel hatszáz vokssal az MDF szerezte meg (21%). Szorosan mögöttük a KDNP következett (19%). Mindkét párt két-két képviselői székhez jutott. Egy-egy jelöltje jutott még be a városházára a szabad demokratáknak (14%) és a kisgazdáknak (10%).

Bővített eredmény táblázatSzervezetListás szavazatKépviselődbJog.%Szav.%Érv.%egyénilistásÖssz.%MSZP10069,6%31,5%36,2%23526,3%MDF5965,7%18,6%21,4%22421,1%KDNP5275,0%16,5%19,0%22421,1%SZDSZ3793,6%11,9%13,6%0115,3%FKGP2712,6%8,5%9,8%0115,3%szervezet nélküli(független) képviselők –4 –421,1%Összesen277926,5%86,9%100%10919érvénytelen, hiányzó ésegyéb pártra leadott szavazólapA források szűkösség miatt az olyan pártokra leadott szavazatok, amelyek végül nem eredményeztek képviselői helyet nem állnak rendelkezésre adatok.4184,0%13,1%Szavazó319730,4%100%Távolmaradó730569,6%Választójogosult100%Listás szavazatokérvényes szavazat ↓ érvénytelen + egyéb távolmaradóKépviselő-testület544114(egyéni + listás helyek)

A megválasztott önkormányzat A megválasztott képviselőkKépviselőSzerv.Büttnerné Bódi ÁgnesKDNPDán József –Egyed ÁrpádMSZPGara IstvánKDNPdr. Gelencsér GyörgyMDFdr. Herr GyulaMSZPdr. Horváth Ferenc –Hubay Sándor –dr. Jaklovics FerencMSZPKovács GézaKDNPLőczi JánosMDFMagyar Károly –Magyar VinceMSZPMónos JózsefMSZPNagybocskai TamásMDFdr. Seffer TiborSZDSZSimon IstvánFKGPVarga VinceMDFdr. Verkman SimonKDNP

Képviselő-testületSzervezetKépviselőMSZP526,3%MDF421,1%KDNP421,1%SZDSZ15,3%FKGP15,3%szervezet nélküli(független) képviselők421,1%Összesen19544114PolgármesterVarga VinceMDFAlpolgármesterMagyar VinceMSZP

A képviselő-testület alakuló ülésére október 29-én került sor. Ezen az ülésen választották meg a város vezetőit.Az alakuló ülésről: A Varga Vincével készült interjú:

A polgármesteri posztért két jelölt versengett: Hubay Sándor városi főépítész, aki szervezeti támogatás nélkül, függetlenként került be a testületbe, és Varga Vince, aki szintén pártonkívüli volt, de az MDF színeiben nyert egyéni választókerületi megbízatást. Őt támogatták a kereszténydemokraták és a kisgazdák is, míg az MSZP Hubay mellett tette le a voksát.

A titkos szavazást végül Varga Vince nyerte meg 11 szavazattal. (Hubay Sándor 8 voksot kapott.)

Alpolgármesternek egyhangúlag Magyar Vincét, a Danuvia gépgyár igazgatóját, az MSZP jelöltjét választották meg.

Az ülésen megválasztották még a megyei közgyűlési küldötteket is, akik közül december közepén Varga Vincét a megyei közgyűlés képviselői közé is beválasztottak.

Jegyzetek

Források (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek általában az önkormányzati választásokról: Helyi önkormányzati választások a következő választás: 1994-es önkormányzati választások Nagyatádon

Nagyatád Kategória:Nagyatád Kategória:1990 magyar politikai eseményei