Andrej Babiš (Pozsony, 1954. szeptember 2. –) szlovák származású cseh üzletember, politikus; 2017 és 2021 között, illetve 2025 óta Csehország miniszterelnöke.
Babiš a 21. század elején a második leggazdagabb ember a Csehországban. Egyedüli tulajdonosa az Agrofert csoportnak, amelynek korábban vezérigazgatója is volt. A Forbes magazin szerint nettó vagyona mintegy 2,6 milliárd dollár volt 2016-ban.
2017. december 13-án lépett hivatalba Csehország miniszterelnökeként, miután pártja, az ANO megnyerte a parlamenti választást. Első kormánya kisebbségi kormányként működött, majd 2018 júniusától koalícióban kormányzott a Cseh Szociáldemokrata Párttal, külső támogatással a Csehország és Morvaország Kommunista Párt részéről. Kormányzását végigkísérték az összeférhetetlenséggel és korrupcióval kapcsolatos vádak, amelyek miatt tömeges tüntetések zajlottak Prágában és más városokban. Az Európai Bizottság több alkalommal vizsgálta Babiš vállalatbirodalmát és az állami támogatások közötti kapcsolatokat. A legnagyobb kihívást a COVID–19 járvány jelentette, ugyanis a járvány megfékezésére többször vezetett be rendkívüli állapotot, ami bírálatokat váltott ki a parlamenti ellenőrzés korlátozása miatt.
A 2021-es csehországi parlamenti választáson az ellenzéki pártok szereztek többséget a képviselőházban, így Babiš nem tudott új kormányt alakítani. Hivatalát 2021. december 17-én adta át Petr Fialának.
Babiš a 2023-as cseh elnökválasztás jelöltje volt, azonban a második fordulóban vereséget szenvedett Petr Pavel független jelölttel szemben.
A 2025-ös csehországi parlamenti választáson pártja 2017 után újra az első helyen végzett a szavazatok 34,5%-ával. 2025. október 27-én Petr Pavel köztársasági elnök hivatalosan is megbízta őt a kormány megalakításával. Miután koalíciós kormányt alakított az SPD-vel és az Autósokkal, Babišt 2025. december 9-én kormányfővé nevezte ki Petr Pavel köztársasági elnök, majd december 15-én hivatalosan is beiktatták tisztségébe.
A politikában A Sobotka-kormányban 2014 januárja és 2017 májusa közt cseh pénzügyminiszter és a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes volt a Szociáldemokrata Párt vezette cseh kormánykoalícióban, a Sobotka-kormányban.
Május 24-én pénzügyi szabálytalanságokra hivatkozva Bohuslav Sobotka miniszterelnök felmentette kormányzati tisztségeiből. De Babiš pártja, az ANO 2011 maradt a koalícióban, és jó eséllyel indult a közvéleménykutatások szerint is a 2017. október 20–21-én esedékes parlamenti választáson. Merkelnél sokkal nagyobbat nyerhetnek a cseh populisták 24.hu, 2017. 09. 25. 19:02
Az ANO-t 2011-ben Babis alapította, a regnáló politikai elit elleni mozgalomként. Babiš 2013 óta Prága egyik képviselője a parlamentben.
A kormányból való eltávolítására hónapokig tartó koalíciós válságot követően került sor, ami azzal kezdődött, hogy Babišt megvádolták: 2012-ben, az Agrofert vezérigazgatójaként elkerülte az adófizetést. Ennek ellenére az egyik legnépszerűbb cseh politikus maradt. A 2017 októberi választásokat Babiš pártja nyerte, de csak kisebbségi kormányt tudott alakítani.
Pénzügyminiszteri munkája Pénzügyminisztersége idején több intézkedése komoly vitákat kavart, mint az eladások elektronikus regisztrációja (az EET), és javaslatai a fordított áfa és a vállalatok számára áfa bevallás bevezetésére. Azzal is kritizálták, hogy kemény kezű a kis- és középvállalkozásokkal és az egyéni vállalkozókkal, de elnéző a nagyvállalatokkal szemben, és hogy segíti a tulajdonában álló Agrofertet. Támogatói az állami költségvetési adóbevételek emelkedését emlegetik.
Nyomozás ellene 2015 decembere óta a cseh rendőrség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) is nyomozást folytat Babiš ellen, azzal a gyanúval, hogy egy általa ellenőrzött cég illegálisan mezőgazdasági támogatásokat kapott az Európai Uniótól. 2017. augusztus 17-én a rendőrség mentelmi joga felfüggesztését kérte a Képviselőháztól. Október 9-én bejelentette, hogy formálisan is megvádolták csalással.Police charge Czech PM candidate Babis with subsidy fraud reuters.com
Miniszterelnökként (2017–2021) Kisebbségi kormányát 2017. december 13-án nevezte ki Miloš Zeman államfő. Azonban alig egy hónappal később, 2018. január 16-án a kormány elbukott az első parlamenti bizalmi szavazáson 117–78 szavazattal. Másnap a kormány lemondott, de ügyvezetőként ezután is hatalmon maradt.
A patthelyzet hónapokig elhúzódott, ugyanis a többi parlamenti párt többsége elzárkózott az együttműködéstől, főként a Babiš elleni korrupciós vádak miatt.
2018. június 6-án Miloš Zeman ismét kinevezte miniszterelnöknek, majd hosszas tárgyalásokat követően 2018. június 27-én megalakult a második Babiš-kormány, az ANO és a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) koalíciójával. A kormányt külső támogatással a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja is segítette a parlamentben, így ez volt az első alkalom 1989 óta, hogy a kommunisták formálisan szerepet kaptak a döntéshozatalban.
Belpolitika A kormány korrupciós ügyei, különösen a Gólyafészek-ügy, valamint a média- és igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok heves társadalmi tiltakozást váltottak ki. A Milion chvilek pro demokracii („Egymillió pillanat a Demokráciáért”) civil mozgalom 2018 és 2019 folyamán rendszeres demonstrációkat szervezett, amelyek egyik fő követelése Babiš távozása volt. A tüntetések több alkalommal is százezres részvételt értek el országszerte.
A regnálás első éveiben a kormány gazdasági növekedést és alacsony munkanélküliséget örökölt. A gazdaságpolitika fontos elemei közé tartoztak az állami beruházások, valamint a célzott lakossági és nyugdíj-intézkedések. Azonban a 2020–2021-es COVID-19 pandémia jelentősen befolyásolta a költségvetést: a járvány miatti kiadások és a gazdasági visszaesés deficitet eredményeztek, és a kormány rövid távú támogatási csomagokat vezetett be a vállalkozások és a foglalkoztatás védelmére.
A COVID-19 járvány idején a kormány járványügyi intézkedéseket és pénzügyi támogatásokat vezetett be. A járványkezelés azonban számos kritikát váltott ki a felkészültség, a kommunikáció, a tesztelési és egészségügyi kapacitások, valamint az oltási stratégia átláthatósága miatt, ami politikailag is megterhelte a kormányt. A cseh média és a szakértők többször is kifogásolták, hogy a döntések következetlenek voltak, a járványügyi intézkedések késlekedtek, és az egészségügyi rendszer terheltsége miatt a fertőzések és a halálozások magasabbak maradtak, mint amire előzetesen számítottak.
A 2021-es csehországi parlamenti választáson az ellenzéki pártok szereztek a képviselőházban többséget, így Babiš nem tudott új kormányt alakítani. 2021. november 11-én a kormány lemondott, majd december 17-ig ügyvivő miniszterelnök volt Petr Fiala beiktatásáig.
Külpolitika
Babiš külpolitikájának egyik meghatározó eleme volt az Európai Unióval fennálló feszült viszony. 2018 márciusában a kormány elutasította az Európai Unió kötelező menekültkvótáit, megerősítve Csehország hagyományos, szuverenitást hangsúlyozó álláspontját a migráció kérdésében. 2018. novemberében Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Magyarország és Csehország közti kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről Prágában.
2019–2020 között az Európai Bizottság vizsgálatot indított Babiš összeférhetetlensége ügyében, amely a kormány gazdasági és uniós források felhasználásának átláthatóságát érintette.
2021 áprilisában a cseh kormány 18 orosz diplomatát utasított ki az országból Vrbětice-ügy miatt, miután a GRU felelősnek bizonyult a 2014-es robbantásokért a Vrbětice-i lőszerraktárban. A döntés diplomáciai feszültséget okozott Oroszországgal, ugyanakkor megerősítette Csehország pozícióját az EU és a NATO országai között.
A régiós együttműködés is fontos szerepet játszott Babiš külpolitikájában. A Visegrádi országokkal (V4) folytatott tárgyalások középpontjában az energetikai diverzifikáció, a közlekedési és infrastrukturális összeköttetések fejlesztése, valamint a közös biztonságpolitikai érdekek összehangolása állt. Ugyanakkor politikai nézeteltérések is rendszeresen előfordultak az együttműködés során, különösen az Európai Unió klímapolitikájának megítélése és az uniós költségvetési tárgyalások során, emiatt sokszor a kompromisszumkereső közvetítő szerepébe került Csehország.
Ellenzéki vezetőként Miután 2021. december 17-én Petr Fiala átvette a miniszterelnöki tisztséget, Andrej Babiš továbbra is az ANO élén maradt. Politikai befolyása továbbra is jelentős maradt, ugyanis pártja a legnagyobb ellenzéki erővé vált a képviselőházban.
2022 márciusában a parlament felfüggesztette Babiš mentelmi jogát a Gólyafészek-ügyben, amelyben EU-s támogatások jogtalan megszerzésével vádolták. 2023 januárjában a prágai városi bíróság felmentette a vádak alól, ám 2025 júniusában a felsőbb bíróság megsemmisítette az ítéletet, és utasította a városi testületet a per újratárgyalására.
2023-ban elindult a cseh elnökválasztáson. Az első fordulóban második helyen végzett 1 952 213 szavazattal (34,99%), majd a második fordulóban 2 400 271 szavazattal (41,67%) vereséget szenvedett Petr Pavel független jelölttel szemben.
A 2024-es európai parlamenti választás után Orbán Viktorral és Herbert Kickllel közösen megalapította a Patrióták Európáért képviselőcsoportot.
A 2025-ös csehországi parlamenti választások közeledtével Babiš és pártja ismét az élre kerültek a közvélemény-kutatásokban. Programjában hangsúlyos szerepet kaptak a szociális támogatások bővítésére, adócsökkentésre és állami kiadások növelésére vonatkozó ígéretek, miközben élesen bírálta az Európai Unió klíma- és migrációs politikáját. Az október 3–4-én tartott parlamenti választáson Andrej Babiš pártja, az ANO a szavazatok 34,5%-ával az első helyet érte el.
Ismét miniszterelnökként (2025–) Babišt az SPD-vel és az Autósokkal (AUTO) kötött koalíciós kormányalakítást követően, 2025. december 9-én miniszterelnökké nevezte ki Petr Pavel köztársasági elnök. Azonban a kormánya hivatalba lépéséhez a miniszterek kinevezésére is szükség volt, így december 15-én vehette át az ország irányítását az ügyvezető miniszterelnöktől, Petr Fialától.
2026. január 7-én Babiš bejelentette, hogy Csehország nem kíván közvetlenül cseh állami költségvetési forrásból pénzt fordítani az Ukrajna számára szállított lőszerekkel kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésre, és hangsúlyozta, hogy a programnak átláthatónak és korrupciómentesnek kell lennie.
Magánélete
2000-ben szerezte meg a cseh állampolgárságot, ugyanakkor a szlovákot is megtartotta, ugyanis szülei Štefan Babiš és Adriana Babišová szlovák állampolgárok voltak. Politikai pályája során többször hangsúlyozta, hogy magát csehnek tekinti, a 2023-as cseh elnökválasztási kampányban pedig kijelentette: "Nem szlovák vagyok, hanem cseh".
Babiš Prágától nem messze Průhonice-ben él, ahol egy luxusvillát építtetett 2004-ben, és azóta több ingatlant is birtokol a környéken.
Kétszer nősült. Első felesége Beata Adamičová orvos volt, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük: Adriana Bobeková (1979) és Andrej Babiš Jr. (1982). Második felesége egykori titkárnője Monika Babišová volt, akivel az 1990-es évek óta élt együtt, és 2017. április 29-én házasodtak össze. Két gyermekük született: Vivien Babišová (2000) és Frederik Babiš (2003). 2024. április 19-én Babiš bejelentette, hogy elválik Monikától.
2025. szeptember 1-jén, Dobrában, a Frýdek-Místek járásban tartott kampányrendezvényen egy férfi mankóval a fején és a hátán megütötte. Babišt ezután kórházba szállították, ahol CT-vizsgálatot végeztek rajta.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Szlovákiai politikusok Kategória:Üzletemberek Kategória:Pénzügyminiszterek Kategória:1954-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Csehország miniszterelnökei Kategória:CSKP-tagok