bélyegkép|200px|Csizmadia János pecsétnyomója bélyegkép|200px|Szőlőmintás boros kancsó bélyegkép|200px|Boroskancsók
Csizmadia János (Csákvár, 1897. október 22. – Székesfehérvár, 1975) fazekas, a Népművészet Mestere. Édesanyja Móri Rozália, édesapja Csizmadia János volt.
Pályafutása
Apai ágon a felmenői fazekasok voltak, ennek ellenére fiatal korában nem ezt a mesterséget tanulta ki. Villamoskalauzként dolgozott, amikor 1919. május 19-én lokomobilok és cséplőgépek – gőzgépek – okszerű kezelésére eredményes gépkezelő vizsgát tett a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában. 1919. augusztus 15-től 1920. február 15-ig Sesztakofszky József csákvári lakatos mesternél, mint „tanoncz” a lakatos mesterséget tanulta, jó minősítéssel. 1923. május 15-től 1925. február 15-ig gépkezelőként állt alkalmazásban a csákvári gazdaságnál, „ahol magát kifogástalanul viselte”. (GR. ESTERHÁZY GAZDASÁGI HIVATAL CSÁKVÁR) 1925. december 15-től 1927. június 14-ig Molnár Antal csákvári fazekas mester műhelyében „tanonci szakbavágó munkát végzett” és 1927. június 17-én a vizsgán „jó előmenetelt tanusított” és fazekas segédnek nyilvánították. 1938. november 28-tól 1939. január 23-ig a csákvári Ipartestület szervezésében fazekasipari tanfolyamon vett részt, melyet az 1939. március 30-án kelt bizonyítvány tanúsága szerint kiváló minősítéssel elvégzett. 1954. február 23-án a Népi Iparművészeti Tanács tevékenységét felülvizsgálta és népi iparművésznek elismerte. 1963. augusztus 17-én a NÉPMŰVÉSZET MESTERE kitüntetésben részesült. A nagy fazekas múlttal rendelkező Csákváron élt es alkotott. E tájegységre a tűzálló főzőedények készítése volt a legjellemzőbb. Csizmadia János igyekezett formában és díszítésben magasabb színvonalú stílust kialakítani. Sok irányban kísérletezett és ezek közül néhány szép eredményt is hozott.
A plasztikus díszítést kedvelte. Kis kancsóit, tányérkáit szép vonalvezetésű karcolt mintával díszítette. Egyszerű formájú edényeket korongolt. Legszebbek plasztikusan díszített, egyszínű zöldmázas, vadszőlőleveles kancsói. Nem ritka azonban a zöld színű edények metszéssel való díszítése.
Alapító tagja volt a Népművészek Háziipari Szövetkezetének. Munkái közül több darab megtalálható, megtekinthető a Néprajzi Múzeumban. A fazekasság mellett kedvelt időtöltése volt a fotózás, a fényképezéstől a fénykép elkészítéséig.
Csizmadia János 1975-ben hunyt el Székesfehérváron.
A 2006. évi XXXVIII. törvény értelmében a Népművészet Mesterei felkerültek a magyar kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Így Fejér megyéből az alábbi személyek kerültek fel a nemzeti jegyzékbe: ÉvNévMesterség / műfajTelepülés1.1960Progli FerenctáncosMezőkomárom2.1963Csizmadia JánosfazekasCsákvár3.1966Kálmán GyulafafaragóMezőkomárom4.1969Kovács KárolymesemondóRácalmás5.1974Vass KálmánfazekasCsákvár6.1975Fekti JózseftáncosAlap7.1978Domak Istvánvessző, szalma és csuhéfonóPázmánd8.1978Ulicza Jánosné Bernáth RozáliatáncosAlap9.1993id. Sallay LászlókovácsSárosd10.2002Gál JánosfafaragóSeregélyes11.2011Párniczky JózsefnéhímzőSzékesfehérvár
Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar fazekasok Kategória:Népművészet Mestere díjasok