Groznij (orosz: Грозный; csecsen: Соьлжа-ГӀала) város az Oroszországi Föderáció délnyugati részén, a kaukázusi régióban; Csecsenföld fővárosa.
Nevének eredete Orosz neve magyarul félelmetest, rettenetest jelent. Eredetileg egy erőd neve (Groznaja kreposzty) volt ez, amit az orosz gyarmatosítók építettek 1818-ban; az erőd neve szállt át 1870-ben a városra, az orosz nyelvben nőnemű erőd szó miatti végződés módosult a város szó nyelvtani neme miatt Groznijra.
Történelem A város fejlődése különösen a környékbeli olajkincs 1893. évi felfedezése után indult meg.
Az 1994–1995-ös grozniji csata során nagy része elpusztult, amikor az orosz csapatok behatoltak, hogy a kinyilvánított csecsen függetlenségnek véget vessenek.
Demográfia
Etnikai megoszlás Év népesség csecsen orosz ukrán ingus örmény zsidó tatár 1897 15.564 3,2% 66,5% 6,2% 2,3% 10,8% 1926 172.448 2,0% 70,2% 8,0% 6,0% 2,9% 3,3% 1939 172.448 14,0% 71,0% 2,3% 4,6% 1959 242.068 6,7% 78,1% 3,1% 1,0% 4,6% 1970 341.259 17,4% 67,1% 2,5% 3,5% 3,9% 1979 375.326 24,2% 59,9% 2,3% 4,8% 3,7% 1989 399.688 30,5% 52,9% 2,4% 5,4% 3,6% 2002 210.720 95,7% 2,5% 1,0% 2010 271.573 93,73% 3,3%
Gazdaság
A város egy jelentős olajkitermelő terület központja, amely megmagyarázza stratégiai fontosságát. Olajvezetéke a kaszpi-tengeri Mahacskala és a fekete-tengeri Tuapsze kikötőibe vezet. Egyéb iparága: vegyipar, textil- és élelmiszeripar.Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995
Híres emberek Itt született Vitalij Alekszandrovics Lopota (1950–) szovjet-orosz tudós, kutató. Itt született Ljudmila Ivanovna Turiscseva (1952–) négyszeres olimpiai-, sokszoros világ- és Európa-bajnok szovjet tornásznő. Itt született Havazsi Ahmatavics Hacihav (1977–) csecsen nemzetiségű belarusz amatőr ökölvívó. Itt született Julija Andrejevna Jefimova (1992–) olimpiai ezüst- és bronzérmes, ötszörös világ- és hétszeres Európa-bajnok orosz úszónő.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:Csecsenföld települései