Podhradszky János (Tordas, 1914. július 31. – Budapest, 1968. december 22.) fitopatológus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1957).
Életpályája Tordason született 1914. július 31-én. 1938-ban szerzett természetrajz–földrajz szakos tanári oklevelet a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen, Budapesten. 1938-tól Husz Béla mellett a Kertészeti Tanintézet Növénykórtani Tanszékén dolgozott. 1940-ben a Növényegészségügyi Intézetbe került; közben a kecskeméti növényegészségügyi körzet vezetője, 1944–1947-ben katona, majd hadifogoly volt. 1947-től haláláig a Növényvédelmi Kutató Intézetben (illetve elődjében) tudományos főmunkatárs, a Növénykórtani osztály helyettes vezetője.
Munkássága Előadott a Gödöllői, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, illetve a MÉM Mezőgazdasági Mérnök-továbbképző Intézetben. Fő kutatási területei a növénykórtan és anövényvédelem.
Foglalkozott a gabonafélék, rizs, kukorica, napraforgó, kertészeti növények, a paprika betegségeivel, a palántavésszel, egyes gyümölcsök, valamint dísznövények betegségeivel, kórokozóival és az ellenük való védekezéssel. Kidolgozta a rizs "bruzóne" (barna levélfoltosság) megbetegedés egyik kórokozója (Pyricularia oryzae) elleni védekezést. Kifejlesztette a mák- és a napraforgó-peronoszpóra és számos zöldségféle gombabetegségei elleni hatásos védekezés technológiáját.
Több mint 120 tudományos dolgozata jelent meg. A búzakőüszög és törpekőüszög c. könyve (1962) ezen betegségekről az első hazai, gondos, összefoglaló munka. A Tillaetia caries üszögspórái bemélyedő felszínűek (caries lat.: /fog/szuvasodás); a T. laevis felszíne sima; a búza - törpülés tünetével is együttjáró - kőüszög betegségét (búza törpe kőüszög, angolul: wheat dwarf bunt) pedig a Tilletia contraversa J.G. Kühn (1874) in Rabenhorst Hedwigia 13: 188 (1874) No. 1896 gomba (ugyancsak bemélyedő spórájú) faj okozza. A "contraversia" vagy másként "controversia" (latin) mindkettő ellenvetést, tiltakozást jelent, azaz a búza nem hajlandó a megszokott hosszúságú szalmát képezni a beteg kalászaihoz: a fertőzött hajtások kb. 1/3 magasságúak az egészségeshez képest, és a szemek helyén üszögpuffancsok keletkeznek (maghéjjal körülvett fekete üszögspóra-tömeg, angolul: smut balls).
A törpe kőüszög név helyes használata már a faj leírását követő időkben gondot jelentett; Julius Kühn ortográfiai hibának tartotta a saját eredeti „contraversa”-ját, a későbbiekben a „controversa”-ra módosított formát használta. A külföldi szakmai névhasználatban ez a „Tilletia controversa” változat honosodott meg. A hazai szakirodalomban azonban Podhradszky (1962) a könyvében következetesen a "T. contraversa" formulát követi, bár lábjegyzetben megemlíti, hogy a „nomenklatúrailag helyes T. controversa forma széles körűen használt". Feltehetően ennek nyomán honosodott meg a hazai szak- és tankönyvekben, egyetemi jegyzetekben (néhány kivételtől eltekintve) a „T. contraversa” név használata. „A klasszikus latin nyelvben mind a controversus, mind a contraversus melléknév használatos volt”, ekképpen cáfolva azt, hogy helyesírási korrekcióra lett volna szükség, azaz a "jót" nem kellett volna ("még jobbra"?) változtatni! A CABI Compendium iránymutatása a "javasolt tudományos névként" a korrigált "Tilletia controversa J. G. Kühn" mellett foglal állást. Említést tesz azonban arról, hogy Mathre és munkatársai (1990) egy áttekintő cikkükben úgy vélekednek, hogy a három kőüszög faj: a T. controversa, a T. caries és a T. foetida egyetlen fajnak a változatai. Ez utóbbit látszanak alátámasztani azok a 2019-es molekuláris adatok is, melyek egy csoportba tartozónak találták ezen három búza kőüszög fajt, az üszögspóra felületi mintázottságától függetlenül.
Főbb munkái Növényvédelem gyakorlati kézikönyve (társszerző, Budapest, 1951) Növénykórtan (Budapest, 1953) Búzakőüszög és törpeüszög (Budapest, 1962) Növénytermesztés kézikönyve (társszerző, Budapest, 1970) Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar mezőgazdászok Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1968-ban elhunyt személyek