Xenokratész (, ) (Khalkédón, i. e. 396 – Athén, i. e. 314) görög filozófus.
Xenokratész Agathénor fia volt. Kora ifjúságától kezdődően Platónt hallgatta és Szicíliába is elkísérte. Természetét tekintve lomha volt ugyanakkor ismert volt önmegtartózkodásáról is: mikor tanítványai egy hetérát fektettek az ágyába az azt mondta, hogy egy szobor mellé feküdt be. Idejének nagy részét az Akadémián töltötte. Diogenész Laertiosz feljegyzései szerint amikor Xenokratész bement a városban a hordárok és az ordítozó csőcselék kitért az útjából. Ugyancsak Diogenésztől tudhatjuk meg, hogy annyira megbízhatónak tartották, hogy ő volt az egyetlen Athénban aki a bíróságon eskütétel nélkül tanúskodhatott. Naponta több órát töltött gondolkodással, de legalább egy órát a hallgatásnak szentelt. A száztizedik Olympiász második évétől (i. e. 339-től) huszonöt éven keresztül, haláláig az Akadémia vezetője volt.
Diogenész Laertiosz könyvében olvashatjuk, hogy az athéniak egyszer eladták Xenokratészt rabszolgának, mert nem tudta fizetni a tartózkodási díjat. Phaleroni Démétriosz vásárolta meg és szabadon engedte. Nyolcvankét éves korában halt meg, miután egy éjszaka megbotlott egy edényben és elesett.
Művei Diogenész Laertiosz hetvenöt művének címét őrizte meg, amelyek között filozófiai értekezések, tanköltemények és parainétikus iratok egyaránt találhatóak. A címekből megítélhetően a filozófus tevékenysége az Akadémián művelt szinte valamennyi tudományra kiterjedt: dialektikai, természetfilozófiai, etikai, politikai stb. témák mellett a nyelvtudomány kérdéseiről is értekezett, valamint kommentárt írt Parmenidész művéhez és a püthagoreus tanokhoz.
Írások, eposzok és intelmek: A természetről A bölcsességről A gazdaságról Az árkádiai A meg nem határozottról A gyermekről Az elégedettségről A haszonról A szabad emberről A háláról Az önkéntességről A barátságról Az illőről Az ellentétekről A jó érzésről Az írásról Az emlékezésről A hazugságról Kallikhjész Az értelemről Oikonomikosz A mértékletességről A törvény erejéről Az államról A szentségről Az erény áthagyományozhatóságáról A létezőről A sorsról A szenvedélyekről Az életmódról Az összetartásról A tanítványokról Az igazságosságról Az erényről Az alakokról Az élvezetről Az életről A bátorságról Az egyről Az ideákról A művészetről Az istenekről A tudományról Az államférfi A tudományosságról A filozófiáról Parmenidész műveiről Archedémosz, vagyis az igazságosságról A jóról A megismerésről szóló tanításokról A logikai kérdések megoldásáról Előadások a fizikáról Összefoglalás A nemekről és a fajokról Pitagóreus kérdések Megoldások Felosztások Tételek (21 könyv) A dialektika tanulmányozásáról A stílusról és a tanulmányokról: A következtetésről (kilenc könyv) A matematikáról (hat könyv) Az ismeretről (két könyv) A geometriáról szóló könyvekről Kommentárok Az ellentétekről A számokról A számok szemlélete A dimenziókról Az asztrológiáról Az uralom elemei. Alexandroszhoz Arybaszhoz Hephaisztiónhoz A geometriáról
Források
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei I. (ford. Rokay Zoltán) Jel Kiadó, 2005
Kategória:Ókori görög filozófusok Kategória:Ókori görög platonikusok