Az Fuldai egyházmegye (, ) egy németországi római katolikus egyházmegye. A püspökséget 1754-ben alapították, előtte a bencés rend apátságaként működött.
Az egyházmegye a Paderborni főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje, jelenlegi püspöke Michael Gerber. Székesegyháza az fuldai Megváltó Krisztus Katedrális.
Története A egyházmegye története egészen 744-ig nyúlik vissza, ekkor alapított itt bencés kolostort Szent Bonifác. Az első apát Bonifác tanítványa, (Szent) Sturmius lett. 751-ben Zakariás pápa közvetlenül a Szentszék alá rendelte az apátságot, ezzel kivonta környező püspökségek (Mainz és Würzburg) hatalma alól. Mivel Bonifácot - saját kívánságának megfelelően - itt temették el, Fulda hamar népszerű zarándokhellyé vált.
A következő évszázadokban az apátság gyorsan fejlődött és nagy befolyásra tett szert. Az ezredfordulóra a Német-római Birodalom egyik tudományos központjává vált. 1220-ban az apát fejedelmi rangot kapott II. Frigyes császártól, egyben elnyerte a császárné főkancellárja címet is. A reformáció időszakában megjelentek a jezsuiták a apátság területén, elősegítve a katolikus megújulást. Erre az időre tehető Európa egyik legintenzívebb boszorkányüldözése is, amely közel 300 pert jelentett. bélyegkép|left|250px|A Megváltó Krisztus-székesegyház
Az apát befolyása a kora újkorban is tovább nőtt, 1602-ben a császártól kvázi-püspöki hatalmat kapott: saját szemináriuma volt, egyházmegyei zsinatot hívott össze, látogatta a hozzátartozó plébániákat (canonica visitatio). Abban a korban is ezek mind püspöki jogok és kötelezettségek voltak. Ezt hamarosan a pápa is elismerte. A kolostor és a Szentszék jó viszonyából kifolyólag az apát püspöki rangra emelése már csak formalitásnak tűnt.
Végül 1752. október 5-én emelte püspöki méltóságra XIV. Benedek pápa. Az új egyházmegye továbbra is közvetlenül a Szentszék alá tartozott.
A szekularizációs hullám Fuldát is elérte, 1803-ban az egyházmegyével együtt az apátságot is felszámolták. 1821-ben VII. Piusz pápa De salute animarum kezdetű bullájával rendezte az egykori Német-római Birodalom területén lévő egyházmegyéket, visszaállítva a püspökséget. Ekkor az egyházmegyét a freiburgi érsek alá rendelték. 1857-ben a Szász-Weimari Nagyhercegség területét is a püspökséghez rendelték. A következő jelentős határváltoztatás az 1929-es porosz konkordátum nyomán lépett életbe. Ekkor a Frankfurt am Main környéki területeket a Limburghoz csatolták, helyette Paderborntól Heiligenstadt és Erfurt körzetét kapta. Németország újraegyesítése után utóbbiból új egyházmegyét alakítottak.
Az egyházmegye püspökei
Amand von Buseck, OSB (1738 - 1756) Adalbert von Walderdorf, OSB (1757 - 1759) Heinrich von Bibra, OSB (1759 - 1788) Adalbert (Wilhelm Adolph Heinrich) von Harstall, báró, OSB (1788 - 1814) Heinrich (Philipp Ernst) von Warnsdorf, báró, OSB (1814 - 1817), mint apostoli vikárius. Johann Adam Rieger (1828 - 1831) Johann Leonhard Pfaff (1831 - 1848) Christoph Florentius Kött (1848 - 1873). Halála után nyolc évig a kulturkampf miatt nem neveztek ki újabb püspököt. Georg von Kopp (1881 - 1887) Joseph Weyland (1887 - 1894) Georg Ignatz Komp (1894 - 1898) Adalbert Endert (1898 - 1906) Joseph Damian Schmitt (1906 - 1939) Johann Baptist Dietz (1939 - 1958) Adolf Bolte (1959 - 1974) Eduard Schick (1974 - 1982) Johannes Dyba (1983 - 2000 ) Heinz Josef Algermissen (2001 - 2019) Michael Gerber (2019 - )
Szomszédos egyházmegyék http://www.gcatholic.org/dioceses/diocese/fuld0.htm
Jegyzetek
Források Katolikus Lexikon. Az egyházmegye története. bistum-fulda.de Az egyházmegye statisztikái (2016). bistum-fulda.de www.gcatholic.org
Kategória:Németországi katolikus egyházmegyék