A szócikk az Erdélyi Királyi Könyvekben, gyergyószéki katonai lustrákban és egyéb vonatkozó korabeli iratokban fellelhető, egyértelmű rendi jogállással dokumentált gyergyószárhegyi székely nemeseket, valamint azok székelységben betöltött helyét és szerepét mutatja be.

Gyergyószárhegy nemesei a 16-19. században (primorok, lófők, gyalogok, armalisták) Ambrus Ferenc és István – lófők / 17211721–1722, adóösszeírás, Gyergyószék / Magyar Nemzeti Levéltár > mikrofilm adatbázis > X8377 jelzet > 47374-es filmtekercs (261, 263. lap) Ambrus Ferenc – lófő / 1763Nyírő József: A mádéfalvi veszedelem, Kairosz kiadó, 2005 Ambrus Ferenc – nemes lófő (63 éves) / 1773Garda Dezső: A kastély árnyékában- Gyergyószárhegy története 1849-ig – Státus Kiadó, 2012 (Erős G., Laczkó I., Gábor M., Barabás M., Ambrus F., Simon F. és A., Kiss A., Deák J., Ferenc J., > 364. old., Barabás J. > 137–138. old., Bíró J. > 508. old) Ambrus Antal – lófő / 1792Sávai János: Barátom! - A gyergyószárhegyi plébánia históriája Török Sándor elbeszélésében-Szeged, 2005 (Ambrus A. > 379. old., Angi család > 365. old., Bartalis J. > 410. old., Bíró P. > 385., 407. old., Erős B. > 393. old., Ferenc J. > 379. old., Fülöp M. és A. > 372-373. old., Fülöp I. > 373., Fülöp I.-J.-G. > 469., Gáspár J. > 379. old., István M. > 372. old., Kiss A. és I. > 417. old., Kovács M. > 379. old., Kozma F. > 410., 417. old., Kozma J. > 379. old., Lukács I. > 379., 388. old., Lukács P. és S. > 411. old., Lukács F. és A. > 392. old., Mincsor P. > 379. old., Olá J. > 53., 176., 410., 411., 412., 423., Sajgó J. > 417. old., Szabó A. > 372. old. Gencsi, Fülöp, Deák és Barabás család > 390. old., Deák A. > 159–160., 215. old., Deák I.-J. > 392-394. old., Sajgó B. > 407. old., Peczér család > 365. old., Benkes P > 50., 367. old., Török S. 1707-es bejegyzés > 48. old.) A családnév első dokumentált szárhegyi előfordulása 1643-as, az ekkor keletkezett katonai összeírásban a gyalogrendű Ambrus Mihály lovaskatona neve szerepel.

Angi Balázs – lófő / 16431643, Kászon-, Csík- és Gyergyószék hadköteles férfilakosságának összeírása / Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VI. kötet, Kolozsvár. 2000 (259-261, 284. old.) Angi Balázs „árva” – lófő / 17021702, A gyergyószéki nemesek, lófő, gyalogpuskás és szabad rendű székelyek összeírása / Pál-Antal Sándor: Csík-, Gyergyó- és Kászonszék 1701–1722 között (57-58. old.) – megj. a forráskönyvben látható szárhegyi „Stephanus et Michael Laszlo” nevek helyesen: Stephanus et Michael Latzko (ld. a lustra eredetijéről készült MNL mikrofilm másolaton – Németh Gy., szócikk szerk.) > Magyar Nemzeti Levéltár > X44-es jelzet > 45214-es filmtekercs Angi Ferenc – lófő / 1721 Angi Sámuel – lófő / 1785 (jobbágytartó határőr katonacsalád)1785, Urbárium – Szárhegy / Magyar Nemzeti Levéltár > mikrofilm részleg > F51 > jelzet: X8166 > 25009-es filmtekercs A családnév első dokumentált szárhegyi előfordulása Angi Balázs libertinushoz köthető, neve az 1614-es katonai lustrajegyzékben található. Szárhegyen kívül a 17. században Gyergyószentmiklóson 1602-től folyamatosan, Kilyénfaván pedig egyszer, az 1683-as lustrában szerepel a családnév. Itt ekkor szintén egy Angi Balázst mustráltak, aki a jegyzék szerint lovas és „recens”, azaz „új” volt.

A család egy részét egy 1964-ben kelt lábjegyzetben leírtak szerint valaha Csatlós vezetéknéven is hívták: "1778. [...] Itt jegyzem meg – az Angiak egy része fenn a Csinódon pl. Angi János és Ferkó – Csatlós néven hívattak."

Bajna (másnéven Ötvös) György, Péter, István, Gábor, Miklós, Ferenc, András és Mihály czímeres nemeslevele: 1676. 04. 15., I. Apafi Mihály – erdélyi fejedelemMagyarország címeres könyve, I. kötet (digitalizált változat, 27. és 127. old) MEK > Bajna György – nemes / 17501750, adóösszeírás – Szárhegy / Magyar Nemzeti Levéltár, F50 / adóösszeírás 1750 > mikrofilm adatbázis > X8377 jelzet > 47374-es filmtekercs / vagy Garda Dezső: A kastély árnyékában – Gyergyószárhegy története 1849-ig, I–II. kötet – Státus Kiadó, 2012 (420–463. old.) A családnév első dokumentált szárhegyi előfordulása 1676-os (nemesség adományozás).

Balázs János – gyalogpuskás / 16141614, Csík-Gyergyó-Kászonszékbeli főnépek, lófők, gyalogpuskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírása / Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, IV. kötet, Kolozsvár. 1997 (digitalizált változat: 542-543. old. MEK Balázs János – gyalogpuskás / 16161616, A gyergyószéki főnépek, lófők, gyalogos puskások és szabadosok összeírása / Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, IV. kötet, Kolozsvár. 1997 (digitalizált változat: 570-571. old. MEK Balázs János – gyalogpuskás / 16191619, Főnépek, lófők, darabantok, szabadosok, jobbágyok és zsellérek összeírása Kézdi-, Csík-, Gyergyó és Kászonszéken / Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, IV. kötet, Kolozsvár. 1997 (digitalizált változat: 709. old. MEK Balázs István – gyalogpuskás / 1643 Balázs János lovaspuskás lófősítése: 1655, Havasalföld, ploesti haditábor, II. Rákóczi György – erdélyi fejedelem1655, A gyergyószéki lovaspuskások csoportos lófősítő kiváltságlevelének átirata / MNL, F1-29. Gyulafejérvári Liber Regiusok (királyi könyvek), 26. kötet, 580–582. old., vagy Arcanum Adatbázis KFT, Erdélyi királyi könyvek – DVD kiadás, 29-es mappa, 290580/81/82-es fájl (26. kötet, 580-582. old.) – Latin nyelvű, a szárhegyi katonák nevei az 581. oldal utolsó 3 sorában és az 582. oldal első 4 sorában. Balázs Jánosné – lovaspuskás család / 1658 (A családfő feltehetően II. Rákóczi György 1657-es lengyelországi hadjárata alatt meghalt, vagy tatár fogságba esett.)1658, A gyergyói főemberek, lófők, darabontok és jobbágyok adó- és katonai összeírása / Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VII. kötet, Kolozsvár. 2004 (147. old.)

A családnév első dokumentált szárhegyi előfordulása 1614-es (Balázs János gyalogpuskás).

Balázs „Deák” – gyalogpuskás / 1619

Balyko Gergely – gyalogpuskás / 1614

Barabás János – lófő / 15691569 tájéka, A csík-, gyergyó- és kászonszéki főemberek és lófők összeírása / Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VII. kötet, Kolozsvár. 2004 (szárhegyiek: 66. old.) Barabás Ferencné – gyalogpuskás család / 1619 Barabás Gergely – gyalogpuskás (meghalt) / 1643 tájéka Barabás Gergely árva fia, János (17 év alatti) – gyalogpuskás / 1643 tájéka Barabás János – lófő / 1658 Barabás Mátyás – nemes lófő (47 éves) / 1773

A családnév első dokumentált szárhegyi említése 1569-es. A szárhegyi Barabások utolsó képviselője feltehetően a fent említett Barabás János „primipilus” volt, aki az 1658-as moldvai betörésnél esett el.

„ Én az geneologiám eztet tudom, hogy az én nagy anyám egy volt Deák Pálnéval annyával. Az atyuk volt Barabás Gergely, Barabás Gergelynek maradt egy fia Barabás János, melyet a molduvai oláhok Gyergyóra jövén akkor vágtak le, szabad nemes primipilus volt … „ (Olá András vallomása, 1727. május 3. – gr. Lázár Ferenc jobbágya, 84 éves). A vallomásban említett, 1658-ban elesett Barabás Jánost a 15 évvel korábbi (1643-as) szárhegyi katonai lustra kiegészítésében is megtalálhatjuk, igaz itt még nem a lófők (primipilusok), hanem a gyalogrendű katonacsaládok árván maradt tagjai („orphani [Pedites]”) között említik: „Barabas Gergelj arua fia, Janos puer” (= Barabás Gergely árva fia, a 17 év alatti János). Személyével, a szárhegyi Barabások vonala az összeírások alapján 1658-ban megszakadt.

Később a családnév újra megjelent Szárhegyen, de egy 1817-es forrás szerint (Losteiner János plébános jegyzete) ezek a Barabások már Kilyénfalváról települtek át: „ A Gentsi Familia Szent Miklósról, a Kemenes Familia Szent Miklósról, a Barabás Familia, és az András Familia Killyénfalvából szállotak ide az … „ – A kilyénfalvi származást a szárhegyi házassági anyakönyv 1770-es évének első két bejegyzése is megerősíti (Barabás János és Barabás Péter házassága).Gyergyószárhegyi keresztelési-házassági-halotti anyakönyvek 1696–1948, digitalizált változat > Erdélyi Genealógiai Társaság (Erős G. > halotti anyakönyvi bejegyzés > 1710. máj. 11., kisebb Bernád János szántóföld adománya)

Baritz Péter – lófő / 1702 A család gyergyóalfalvi eredetű, a családnév első alfalvi említése 1569-es. Szárhegyi vonatkozásúként az 1681-es lustrajegyzékben említik a családnevet először (Baricz János), majd két évvel később, a Bécsi hadjárat után számbavett lovasok 1683-as listájában már a következő megjegyzés olvasható: „Baricz János oda holt, fia 1, Péter, 6 esztendeigh ne szolgállyon.”1683, A csík-, gyergyó- és kászonszéki hadköteles székelyek összeírása / Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VIII. kötet, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006 (szárhegyiek: 110–111. old.)

Barta Péter árvái – gyalogpuskás család / 1614 Barta Péter árvái, Miklós, István és János – gyalogpuskás család / 1619 Barta János árvája, András – gyalogpuskás / 1619 Bartha András és Béla – lófőség adományozása, 1629. jún. 1. (Bethlen Gábor) / f: Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig, 104. old. / Székely Oklevéltár. VI.kötet.179.l Barta Miklós és fia, András (17 év alatti) – gyalogpuskások / 1643 Barta István és fiai, Mátyás és Mihály (17 év alattiak) – gyalogpuskások / 1643 Barta István – gyalogpuskás (meghalt) / 1643 tájéka Barta János (István öccse) és fia, Péter (17 év alatti) – gyalogpuskások / 1643 Barta Miklós, István és János lovaspuskások lófősítése: 1655, Havasalföld, ploesti haditábor – II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem Barta Miklósné – lovaspuskás család / 1658 (A családfő feltehetően II. Rákóczi György 1657-es lengyelországi hadjárata alatt meghalt, vagy tatár fogságba esett.) Barta Istvánné – lovaspuskás család / 1658 (A családfő feltehetően II. Rákóczi György 1657-es lengyelországi hadjárata alatt meghalt, vagy tatár fogságba esett.) Barta Jánosné – lovaspuskás család / 1658 (A családfő feltehetően II. Rákóczi György 1657-es lengyelországi hadjárata alatt meghalt, vagy tatár fogságba esett.)

A családnév első dokumentált szárhegyi említése az 1614-es lustrajegyzékben történik (Barta Péter gyalogpuskás). Egy mintegy 60 évvel későbbi, 1670-es tanúvallatás alapján a későbbi szárhegyi Barták egy része Köszvényes-Remetéről érkezhetett a településre: „Szárhegyi nagyobb Barta Mihály alias Szász inquiráltatása, kinek az attya Keözvényes-Remetén veres drabant volt.” … „Ez az megírt exponens Száz Mihály alias Barta Sipos is itt Remetén lött az világra, Száz Pál veres drabant fia. Azt a Száz Pált Sipos Pálnak is hítták az mostohaapjáról. Hogy Száz Pál az hadban kezdte szolgálni, az Közvényesen lakó Só István házában volt veres drabant.”Gyergyószéki lófősítések / Dr. Szádeczky Lajos: Székely oklevéltár, VI. kötet (digitalizált változat, 139–140. old.)

Bartalis Ferenc árvái, Katalin és Margit – gyalogpuskás család / 1619 Bartalis András és Balázs lófősítése: 1627. dec. 13, Körmöcz, Báthory Gábor – erdélyi fejedelem Bartalis Balázs, öccse: István, fiai: Mihály és a 17 év alatti János, unokája: Péter (17 év alatti) – lófők / 1643 Bartalis János, Mihály és Balázs – lófők / 1702 Bartalis János – lófő / 1720Sándor Imre: A csíkszentmihályi Sándor család levéltára, Kolozsvár, 1914 (Bartalis J. > 251. old., Fülöp J. > 251. old., Gáspár I. > 116. old., Mezei I. > 119. old., Nagy I. > 251. old.) – digitális változat, MEK > / f: Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig, 181.old. Bartalis János „szárhegyi armalista adózó nemes”, egy 1770 / 1773 évi nemesi összeírás adatai szerint udvarbíró volt gr. Bethlen Miklós szurduki birtokánTagányi-Réthy-Kádár: Szolnok-Doboka vármegye monographiája, 6. kötet / Szurduk – VII / 392 Bartalis János (idősebb) – lófő / 1779 Bartalis Mátyás – lófő / 1785 (jobbágytartó határőrkatona) A családnév első dokumentált szárhegyi említése az 1614-es szárhegyi lustrajegyzékben történik, ebben Bartalis András libertinus nevével találkozhatunk.

Benes Pál – lófő, „új” / 1643 Az összeírásban neve mellett az „új” megjegyzés szerepel.