A Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (rövidítése: ÁJTI) a Pest vármegyei Szigetszentmiklós iskolája. Névadója Ádám Jenő magyar zeneszerző. Az iskola jogilag 1955-ben kezdte meg működését a lakótelepen. 2011 szeptemberében olvadt az iskolába a szigetszentmiklósi művészeti képzés 3 művészeti ága a Miklósi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (OM: 200541) beolvadásával. 2014 óta új székhelyépületben folytatta működését. 2017 nyarán a lakótelepi iskola önálló iskola lett, és a 2014-ben épült iskola a vele egy feladatellátási helyen működő zeneiskolával (Ádám Jenő Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola (OM: 040036)) összeolvadt, így tehát elmondható, hogy három iskola összeolvadásából alakult ki az intézmény jelenlegi formája.
Az intézmény adatai Az intézmény neve: Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye: 2310 Szigetszentmiklós Szebeni út 81. (12505 hrsz.)
Az iskola története
Az általános Iskola 1955-ben átadott 12 tantermes épületben kezdte meg a működését a József Attila lakótelepen Réti Béla igazgató vezetésével. Az iskola 1995-ben vette fel József Attila nevét. 2011. szeptember 1-jén az iskola többcélú intézménnyé alakult, és felvette a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevet. Jogelődjét, a Miklósi Alapfokú Művészetoktatási Intézményt 2004-ben hozta létre a Művészeti Tanoda Alapítvány. 2011. szeptember 1-jén az intézmény beolvadt az iskolába. 2014. szeptember 1-jétől az iskola új székhelyépületben működik. 2017-ben újabb intézményi átszervezés következett be, melynek során a tagintézmény kivált, és az új épületben összevonásra került a művészeti képzés a szigetszentmiklósi zeneiskolával, mely névváltozás is követett. Az Ádám Jenő Zeneiskola 1991. szeptember 1-jén alakult meg önálló intézményként, korábban a ráckevei zeneiskola egyik kihelyezett tagozata volt.1991 májusában vette fel az intézmény Ádám Jenő –Szigetszentmiklós egykori zeneművésze – nevét, melyet a összeolvadás után visel az intézmény.
A külső kapcsolatok Az iskola hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn az intézmény Szigetszentmiklós minden óvodájával. Minden októberben az első osztályos nevelők lehetővé teszik a volt nagycsoportos óvónők látogatását az osztályban. A tanítókkal való eszmecsere segíti elő a tanulók beilleszkedését az iskola életébe, valamint támpontot nyújt az óvónőknek az iskolai beszoktatás rendjéről, a tanulmányi követelményekről. Novemberben az alsós igazgatóhelyettes előzetes tájékozódást végez a nagycsoportban. Ismerkedik a gyerekekkel és a foglalkozások módszerével. Alkotó észrevételeivel segíti az óvónők munkáját a beiskolázás előtt. Márciusban pedig végiglátogatja a nagycsoportokat, hogy segítsen az óvónőknek az iskolaérettségi döntések meghozatalában.
Májusban az első osztályosok fogadják a nagycsoportos óvodásokat, a tanító olyan foglalkozást tart, amely kedvező bepillantást ad az iskola életbe. Az utolsó óvodai szülői értekezleten igény esetén képviseli az iskolát egy alsós igazgatóhelyettes, aki segítséget nyújt a szülőknek a tanévkezdés előtti problémák megoldásában. Az iskola is szülői értekezletet tart a leendő (iskolánkba már beiratkozott) első osztályos gyermekek szüleinek.
A diákok sikeresebb továbbtanulása, eredményesebb felvételije érdekében az iskola a környező középfokú intézményekkel rendszeres kapcsolatot tart. Évente közös szakmai tanácskozást rendeznek, szülői értekezlettel és látogatási lehetőséggel segítik az iskolaválasztást. A középiskolák tanárai közreműködnek a tanulmányi versenyeken.
Jó a kapcsolatuk a katolikus és református egyházakkal, és folyamatosan tartják a kapcsolatot az iskolában hittantanítást vállaló egyéb egyházakkal is.
Rendszeres munkakapcsolatban vannak: a Városi Könyvtár és Közösségi Házzal („Sárga házzal”) a sportegyesületekkel a Patak Galériával az Amatőr Művészek Egyesületével a Sziget Színházzal
Az iskola vezetői Általános iskola képzés Mint a jogelőd általános iskola intézményvezetői: Réti Béla (1955-1956, 1957-1970) Juhász Antal (1956 őszétől 1957 tavaszáig) Mihály Szilveszterné (1970-1977) Sági Mihályné (1977-1993) Farkas Lajosné (1993-1998) Eszterhás Sándorné (1998-2008) Zilling Ibolya (2008-2021) 2011 óta többcélú intézmény intézményvezetőjeként Pál Norbertné (2021-jelenleg)
Alapfokú művészeti képzés Miklósi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményvezetői: Lakatosné Sárkány Júlia (2004-2011) 2011 óta művészeti intézményegység-vezetőként Ádám Jenő Zeneiskola, Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői: Fazekas Mihályné (1991-2003) Regősné Nyírő Ildikó (2003-2017)
A képzésről 8 évfolyammal működő általános iskolára meghatározott feladat, közoktatási intézmény, nevelési és oktatási feladatot lát el. 12 évfolyammal működő alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó, művészeti nevelést és oktatási feladatot lát el.
Az általános iskolai képzés A székhelyépületben 3 párhuzamos osztály képzése folyik, melyek közül egy ének-zene, egy dráma irányultságú osztály. Az iskola az általános iskolai képzésben is nagy hangsúlyt fektet a művészetekre. De szülői igényeknek megfelelően sport osztály elindítására is volt példa.
Az iskolában ezenkívül hangsúlyos az erkölcsi, világnézeti, esztétikai, testi nevelés, a munkára, a humanizmusra, a hazafiságra nevelés. Kiemelt szerepet kap ezek közül a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tehetség és képesség kibontakoztatását segítő szakkörök. De ugyanúgy a tanulási kudarcnak kitett tanulók félzárkóztatását is fontosnak tekinti az intézmény. A sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását az együttnevelés módszerével segítik. Kiemelkedő az egészségnevelési és környezetvédelmi programja a képzésnek.
A művészeti képzés Táncművészet Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. Az alapfokú táncművészet oktatás általános fejlesztési követelményei: Fejlessze a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi – lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét. Neveljen egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, táncművészetet értő közönséget, táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. Képző- és iparművészet Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítva ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző tanfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. A képző-és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai: Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző-és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolására, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismertetése, a kifejezési eljárások használatára, élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés- a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet-és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. Színművészet és bábművészet