Idősebb Torkos Jakab (Pápa, 1711. február 13. [a keresztelés dátuma]Pápai ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1711. év. – Adásztevel, 1785. november 27.) a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke 1745-től haláláig.
Életútja
Tokros Jakab fiaként született, Pápán kezdett tanulni. Miután Sárospatakon befejezte tanulmányait, külföldre ment s 1733-tól Zürichben, 1734-től Utrechtben gyarapította ismereteit. Hazatérvén, 1735 tavaszán rektor, őszén lelkész lett Pápán. 1745-ben püspökké választotta a dunántúli egyházkerület. Hite miatt Pápáról elűzetvén, 1752-ben Peremartonban, 1758-ban Adásztevelen foglalt el lelkészi állást, melyről 1785-ben nyugalomba lépett. Püspöksége alatt egész kerületében tartott generalis vizitációt.
Nyomtatásban nem jelent meg műve, de kéziratban fennmaradt két óriási kötet prédikációja.
Respondens volt a „De divina hominum vocatione” (1734) Zürichben tartott disputatión. Csúzi Cseh Jakabnak unokája, II. Jánosnak unokaöccse, az 1795-től 1813-ig püspökösködő Torkos Jakab (1749–1813) csöglei, majd pápai lelkésznek pedig nagybátyja volt.
Irodalom Tóth Ferenc:… Túl a dunai… püspökök élete… (1808) Tóth Endre: T. J. dunántúli ref. püspök, mint igehirdető (1937)
Jegyzetek
Források
További információk Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
Kategória:Magyar református püspökök Kategória:1711-ben született személyek Kategória:1785-ben elhunyt személyek Kategória:Pápaiak