Guvatfélék

A guvatfélék (Rallidae) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó család. 34 nem és 153 faj tartozik a családba.

Elterjedésük A növényzetben szegény sarki tájak kivételével az egész Földet benépesítik, sok közülük a partoktól távol eső szigeteket is. Ez a körülmény, valamint kis mozgási hajlandóságuk nagyban elősegítette új fajok képződését.

Életmódjuk Egyetlen más madárcsaládban sincs annyi rejtőzködő életmódú faj, mint a guvatfélék között. Egyesek közülük – a szárcsák – többet tartózkodnak a nyílt vízen, mint a récék. A legtöbb faj azonban a legsűrűbb növénytakaró között lakik, rendszerint mocsaras talajon. Ilyen környezetben való mozgásukra különösen alkalmas testük, mivel törzsük két oldalról annál keskenyebb és laposabb, minél sűrűbben benőtt helyeken élnek. Így a mozgástól remegő növényzet nem hívja fel a guvatok ellenségeinek figyelmét. Hátcsigolyáik nem nőttek össze, másként elképzelhető sem lenne mozgásuk finom simulékonysága.

Megjelenésük A guvatfélék csinos mocsári madarak. Jellemző vonásaik: testük magas és oldalt erősen lapított; nyakuk középhosszú, fejük kicsi; csőrük oldalt összenyomott és ritkán hosszabb a fejüknél; orrlyukaik egymásba nyílnak; lábuk és ujjuk hosszú, hátulsó lábujjuk mindig fejlett; meglehetősen rövid, kerekített szárnyuk összecsukott farkuk végét nem éri el; 12 tollból álló farkuk hosszú és kerekített; dús tollazatuk testhezálló.

Mértük 12–50 cm között változik. Színük többnyire fedőszínek, gyakran pontok vagy csíkok tagolják, sok faj oldala nagyon csíkos. A guvatfélék családjának tagjai mocsaras, vagy legalábbis nedves vidéken élnek; szántóföldön tanyáznak, sőt némelyek erdőben is. Rejtett életmódot folytatnak. Lehetőleg nem mutatkoznak és csak végső szükségből kapnak szárnyra. Lakóhelyük növényzetében mesterien el tudnak rejtőzni. Lábukat kitűnően tudják használni; egyesek meglehetősen úsznak, sőt mások jól buknak is.

Nem szánják magukat egykönnyen a repülésre, sőt több szigetlakó faj teljesen elveszítette repülési képességét. Másrészt azonban rövid szárnyaik ellenére némely faj nagy vándorutakat tesz meg.

Szaporodásuk A szaporodási szokások számos fajnál kevéssé ismertek vagy ismeretlenek. Leggyakrabban a fészekalj 5–10 tojásból áll. A fészek elhagyása általában 1 hónap után történik.

Rendszerezés

Az alcsalád az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.

Rallinae Anurolimnas barnafejű vízicsibe (Rufirallus castaneiceps), korábban (Anurolimnas castaneiceps)

Mustelirallus (Bonaparte, 1856) – 1 faj szürketorkú guvat (Mustelirallus albicollis)

Canirallus (Bonaparte, 1856) – 1 faj pápaszemes guvat (Canirallus oculeus)

Neocrex (Sclater & Salvin, 1869) – 2 faj aranycsőrű vízicsibe (Neocrex erythrops) kolumbiai vízicsibe (Neocrex colombianus)

Cyanolimnas (Barbour & Peters, 1927) – 1 faj Zapata-mocsári guvat (Cyanolimnas cerverai)

Pardirallus (Bonaparte, 1856) – 3 faj foltos guvat (Pardirallus maculatus) özvegy guvat (Pardirallus nigricans) szürke guvat (Pardirallus sanguinolentus)

Amaurolimnas (Sharpe, 1893) – 1 faj egyszínű guvat (Amaurolimnas concolor)

Aramides (Pucheran, 1845) – 8 faj vöröstorkú erdeiguvat (Aramides gutturalis) – kihalt barnasapkás erdeiguvat (Aramides axillaris) szürkenyakú erdeiguvat (Aramides cajanea) vörösszárnyú erdeiguvat (Aramides calopterus) parti guvat (Aramides mangle) Saracura-guvat (Aramides saracura) Esmeralda-erdeiguvat (Aramides wolfi) Ypecaca-guvat (Aramides ypecaha)

Rallus (Linnaeus, 1758) – 14 faj virginiai guvat (Rallus limicola) ecuadori guvat (Rallus aequatorialis), korábban (Rallus limicola aequatorialis) királyguvat (Rallus elegans) azték guvat (Rallus tenuirostris), korábban (Rallus elegans tenuirostris) kelepelő guvat (Rallus crepitans) Ridgway-guvat (Rallus obsoletus), korábban (Rallus crepitans obsoletus) mangroveguvat (Rallus longirostris) bogotá guvat (Rallus semiplumbeus) Wetmore-guvat (Rallus wetmorei) Magellán-guvat (Rallus antarcticus) guvat (Rallus aquaticus) kelet-ázsiai guvat (Rallus indicus), korábban (Rallus aquaticus indicus) kaffer guvat (Rallus caerulescens) madagaszkári guvat (Rallus madagascariensis)

Crex Bechstein, 1803 – 2 faj haris (Crex crex) afrikai haris (Crex egregia) - korábban Ortygometra egregia-ként vagy Crecopsis egregia-ként volt ismert

Rougetius (Bonaparte, 1856) – 1 faj Rouget-guvat (Rougetius rougetii) más néven (Rallus rougetii)

Dryolimnas (Sharpe, 1893) – 1 élő és 2 kihalt faj fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri) aldabrai fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri aldabranus) Assumption szigeti fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri abbotti) - kihalt a 20. század első évtizedeiben réunioni guvat (Dryolimnas augusti) - kihalt a 17. században Cheke-guvat (Dryolimnas chekei) - kihalt a 17. században

Aramidopsis (Sharpe, 1893) – 1 faj horkoló guvat (Aramidopsis plateni)

Lewinia (Gray, 1855) – 4 faj palaszürke guvat (Lewinia pectoralis) más néven (Rallus pectoralis) barnacsíkos guvat (Lewinia mirifica) más néven (Rallus mirificus) auckland-szigeteki guvat (Lewinia muelleri) más neven (Rallus muelleri) szürkemellű guvat (Lewinia striata), korábban (Gallirallus striatus)

Diaphorapteryx – 1 kihalt faj Hawkins-guvat (Diaphorapteryx hawkinsi) – kihalt

Habroptila (Gray, 1860) – 1 faj dobos guvat (Habroptila wallacii)

Gallirallus (Lafresnaye, 1841) – 3 faj weka (Gallirallus australis) calayai guvat (Gallirallus calayanensis) Sharpe-guvat (Gallirallus sharpei) – kihalt

Eulabeornis (Gould, 1844) – 1 faj Eulabeornis castaneoventris

Cabalus (Hutton, 1874) – 2 kihalt faj új-kaledóniai bozótguvat (Cabalus lafresnayanus), vagy (Gallirallus lafresnayanus) más néven (Tricholimnas lafresnayanus) – kihalt chatham-szigeteki guvat (Caballus modestus) más néven (Gallirallus modestus) – kihalt

Hypotaenidia (Reichenbach, 1853) – 8 élő és 4 kihalt faj okinavai guvat (Hypotaenidia okinawae), vagy (Gallirallus okinawae) más néven (Habropteryx okinawae) szakállas guvat (Hypotaenidia torquata), vagy (Gallirallus torquatus) más néven (Habropteryx torquatus) szalagos guvat (Hypotaenidia philippensis), vagy (Gallirallus philippensis) guami guvat (Hypotaenidia owstoni), vagy (Gallirallus owstoni) új-britanniai guvat (Hypotaenidia insignis) vagy (Gallirallus insignis) más néven (Habropteryx insignis) roviana szigeti guvat (Hypotaenidia rovianae) vagy (Gallirallus rovianae) Salamon-szigeteki csíkosszárnyú guvat (Hypotaenidia woodfordi) vagy (Nesoclopeus woodfordi) fidzsi csíkosszárnyú guvat (Hypotaenidia poeciloptera) vagy (Nesoclopeus poecilopterus) – kihalt barna bozótguvat (Hypotaenidia sylvestris) vagy (Gallirallus sylvestris) más néven (Tricholimnas sylvestris) csíkos guvat (Hypotaenidia dieffenbachii) vagy (Gallirallus dieffenbachii) – kihalt tahiti guvat (Hypotaenidia pacifica) vagy (Gallirallus pacificus) – kihalt wake-szigeti guvat (Hypotaenidia wakensis), vagy (Gallirallus wakensis) – kihalt

Porphyriops (Pucheran, 1845) – 1 faj álarcos vízityúk (Porphyriops melanops), vagy (Gallinula melanops)

Porzana (Vieillot, 1816) – 3 faj pettyes vízicsibe (Porzana porzana) folyólakó vízicsibe (Porzana fluminea) álarcos vízicsibe más néven karolin-vízicsibe (Porzana carolina)

Tribonyx (Du Bus, 1840) – 2 élő és 1 kihalt faj vöröslábú mocsárityúk (Tribonyx ventralis), más néven (Gallinula ventralis) tasmaniai mocsárityúk (Tribonyx mortierii), más néven (Gallinula mortierii) új-zélandi mocsárityúk (Tribonyx hodgenorum) más néven (Gallinula hodgenorum) - kihalt a 15. század előtt

Paragallinula (Sangster, Garcia-R & Trewick, 2015) – 1 faj törpevízityúk (Paragallinula angulata), korábban (Gallinula angulata)

Gallinula (Brisson, 1760) – 5 élő és 2 kihalt faj szamoai vízityúk (Gallinula pacifica) más néven (Pareudiastes pacificus) – kihalt San Cristobal vízityúk (Gallinula silvestris) más néven (Pareudiastes silvestris) Trisdan da Cunha vízityúk (Gallinula nesiotis) más néven (Porphyriornis nesiotis) – kihalt gough-szigeti vízityúk (Gallinula comeri) más néven (Porphyriornis comeri) vízityúk (Gallinula chloropus) amerikai vízityúk (Gallinula galeata), a vízityúknak az Észak- és Dél-Amerikában élő alfajait 2011 óta különálló fajként ismerik el. pápua vízityúk (Gallinula tenebrosa)

Hovacrex (Andrews, 1897) – 1 kihalt faj madagaszkári vízityúk (Hovacrex roberti) - régen kihalt

Fulica (Linnaeus, 1758) – 11 élő és 1 kihalt faj vörösszarvú szárcsa (Fulica rufifrons) ormányos szárcsa (Fulica cornuta) óriásszárcsa (Fulica gigantea) sárgacsőrű szárcsa (Fulica armillata) fehérszárnyú szárcsa (Fulica leucoptera) karibi szárcsa (Fulica caribaea) gyűrűscsőrű szárcsa (Fulica americana) hawaii szárcsa (Fulica alai) andoki szárcsa (Fulica ardesiaca) szárcsa (Fulica atra) bütykös szárcsa (Fulica cristata) maszkarén szárcsa (Fulica newtoni) – kihalt 1700 körül

Porphyrio (Brisson, 1760) – 10 élő és 5 kihalt faj kék fú (Porphyrio porphyrio) afrikai fú (Porphyrio madagascariensis) szürkefejű fú (Porphyrio poliocephalus) feketehátú fú (Porphyrio indicus) Fülöp-szigeteki fú (Porphyrio pulverulentus) ausztrál fú vagy pukeko (Porphyrio melanotus) takahe (Porphyrio hochstetteri) északi-szigeti takahe (Porphyrio mantelli) más néven (Notornis mantelli) – kihalt a 18. században afrikai szultántyúk (Porphyrio alleni) más néven (Porphyrula alleni) amerikai szultántyúk (Porphyrio martinicus) más néven (Porpyrula martinica) azúr szultántyúk (Porphyrio flavirostris) más néven (Porphyrula flavirostris) Lord Howe-szigeti fú (Porphyrio albus) – kihalt a 19. században réunioni szultántyúk (Porphyrio coerulescens) – kihalt a 18. században Új-kaledóniai szultántyúk (Porphyrio kukwiedei) – kihalt a 17. században Marquesas-szigeteki szultántyúk (Porphyrio paepae) – kihalt a 19. században

Micropygia (Bonaparte, 1856) – 1 faj Schomburgk-vízicsibe (Micropygia schomburgkii)

Rufirallus (Bonaparte, 1856) – 2 faj rozsdásfejű vízicsibe (Rufirallus viridis), korábban (Anurolimnas viridis) barnafejű vízicsibe (Rufirallus castaneiceps), korábban (Anurolimnas castaneiceps)

Coturnicops (Gray, 1855) – 3 faj sárga vízicsibe (Coturnicops noveboracensis) Darwin-vízicsibe (Coturnicops notatus) mandzsuríai vízicsibe (Coturnicops exquisitus)

Atlantisia (Lowe, 1923) – 1 faj Atlantisz-guvat (Atlantisia rogersi)

Laterallus (Gray, 1855) – 12 faj csíkos törpeguvat (Laterallus fasciatus) vagy Anurolimnas fasciatus vöröstorkú törpeguvat (Laterallus melanophaius) venezuelai törpeguvat (Laterallus levraudi) rubin törpeguvat (Laterallus ruber) fehértorkú törpeguvat (Laterallus albigularis vagy Limnocrex albigularis amazonasi törpeguvat (Laterallus exilis)

Guvatfélék

Źródło i licencja