Tiszabecsi Nagy Gáspár, Tiszabetsi P. Gáspár (?, 1625 vagy 1626 – ?, 1679. április 1.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1673-tól haláláig.
Élete
Tanult Gyulafehérvárott, ahonnan külföldre menve, 1650. július 30-án a franekeri, azután az oxfordi egyetemnek lépett a hallgatói közé. Ez utóbbin 1653-ban magisterséget szerzett, majd visszatért Németalföldre, s 1654. április 30-án a leideni egyetemre iratkozott be. Hazajővén, 1657-re Rettegen lett pap, ahonnan 1665-ben Székre választották meg. s itt már ugyanattól az évtől esperesi tisztét is vitte a széki egyházmegyének. Generalis notariussá, 1673. november 22-én pedig a püspökké tette az erdélyi egyházkerület. Több ízben respondeált külföldön léte alatt, de legfeljebb a „De plenitudine temporis contra Judaeos” (Franeker. 1650. vagy kevéssel utána) tartott értekezés az övé, a többieknél bizonyos, hogy nem egyszersmind szerző is („De justificatione per fidem in Christum” 1651, „De S. Scriptura, Deo, ejus perfectionibus et Christo” 1654).
Források
Kapcsolódó szócikkek Erdélyi református püspökök listája
Kategória:Magyar református püspökök Kategória:1679-ben elhunyt személyek