Sallai Elemér, eredetileg Salamon Elemér (Farkasaszó, 1910. július 6. – Budapest, 1983. május 12.) író, szakíró, katonatiszt, hadtörténész.
Élete Salamon Dávid Dezső jegyző és Ida Rozália fia. Trianon után költöztek Magyarországra, mert apja nem volt hajlandó a Román Királyságban állami hivatalt vállalni. Nacionalista szellemben nevelkedett. Közgazdasági és bölcsészeti tanulmányokat folytatott, majd katonai akadémiát végzett. 1938. augusztus 11-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Radoniczer Mihály és Grünfeld Terézia lányával, Líviával.
Származása miatt 1938-tól több alkalommal munkaszolgálatra hívták be. 1942 tavaszán az egyik legkegyetlenebb munkaszolgálatos alakulatba került a Don-kanyarba. 1942 telén a biztos halál elől átmenekült a szovjet hadsereghez. 1945-ben partizánként tért vissza Magyarországra. Mint a Don-kanyart megjárt munkaszolgálatos frontélményeiről részletesen beszámolt Sára Sándor Krónika – A 2. magyar hadsereg a Donnál című dokumentumfilm sorozatának 11., Állóharc című részében, de más epizódokban is megszólalt. A felszabadulás után a rendőrségnél majd a honvédségnél teljesített szolgálatot. Nyugállományba vonulásáig honvéd alezredesként a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hadtörténeti tanszékének vezetője volt.
Regényei 8000 kilométer (Salamon Elemér néven), Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1948 Utolsó napok, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1958 Csürhe, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1963 -42° (Csürhe 2.), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1965 Egy-egy részlet a -42 fok és az Utolsó napok című regényéből, A gyűlölet tudománya, Válogatás a háborús Európa keleti hadszíntereit bemutató szépprózai művekből, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1975,
Visszaemlékezései Mozgó vesztőhely, (Tények és tanúk sorozat), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1979, (első kiadása Salamon Elemér néven, Moszkva, 1946) Rákos Imre-Verő Gábor: Munkaszolgálat a Don-kanyarban, Dokumentumok, tanulmányok, elbeszélések, emlékezések, Ex Libris Kiadó, Budapest, 2008, (benne Sallai Mozgó vesztőhely című írása)
Tanulmányok A Szovjet Hadsereg a Horthy-vezérkar titkos jelentéseiben 1941-1943, Szikra Kiadó, Budapest, 1955 A Szovjet Hadsereg az ellenség jelentéseiben, Hadtörténelmi Közlemények 1955/1., A Hadtörténelmi Intézet folyóirata – II. évfolyam, 1. szám, Katonai Kiadó, Budapest, 1955 Magyarok a szovjet partizánmozgalomban, Magyar partizánok a fasizmus ellen, Előadások, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Történelmi Választmányának Vezetősége, 1965
Egyéb írásai Salamon Elemér néven jelentek meg írásai a Képes Figyelő 1945. október 6.-i és november 24.-i számaiban, valamint a Képes Hét 1947. február 8.-i számában (benne a Mozgó vesztőhely című írása).
Műfordításai M. F. Beljakovː Tájékozódás a terepen térkép nélkül, Katonai Kiadó, Budapest, 1956 Walter Radetz: Az erősebb, Sport, Budapest, 1964, (Verő Gáborral)
Jegyzetek
Források
Zsadányi Oszkár: Sallai Elemér, Új Élet, 1983. 11. sz. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 – Sallai Elemér címszó
Kategória:Magyar írók Kategória:A Magyar Néphadsereg katonái Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1983-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar antifasiszta ellenállók