Benin, hivatalosan a Benini Köztársaság (1975-ig Dahomey vagy Dahomania, franciául République de Bénin) független állam Afrika nyugati részén. Nyugatról Togo, keletről Nigéria, északról Burkina Faso és Niger szomszédos vele, délen az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl alkot vele határt. Fővárosa Porto-Novo, de a kormányzati székhely az ország legnagyobb városában, Cotonouban található, amely Benin kulturális központja is egyben.
A Magyarországnál területileg csak kicsit nagyobb Benin trópusi ország és a legkevésbé fejlett országok közé tartozik. Gazdasága jelentősen függ a mezőgazdaságtól. Hivatalos nyelve a francia, a lakosság őshonos nyelvei közül a fontosabbak a fon, a bariba, a joruba és a dendi.
Földrajzi helyzete bélyegkép|Benin domborzati térképe
Nyugat-Afrikában terül el, Togo és Nigéria között. Az Atlanti-óceántól közel 700 km hosszan nyúlik észak felé.
Észak-déli kiterjedése 650 km, nyugati-keleti pedig 320 km. Az országnak 1989 km határa van. Ebből Burkina Fasóval 306 km, Nigerrel 266 km, Nigériával 773 km és Togóval 644 km.
Természeti földrajza bélyegkép|Az Atakora-hegyvidék Benin északi részén
A Niger völgyében terül el. A parti síkság szavannákon keresztül félszáraz klímájú alacsony hegyekig, felföldekig emelkedik.
Domborzata Az ország alakja fagylalttölcsérre emlékeztet. Tengerpartja az egykori Rabszolgapart része dűnékkel, mocsarakkal és lagúnákkal, de a kb. 100 km-es partszakaszon hangulatos fürdőhelyek is vannak, távolabb pedig pálmaligetek zöldellnek. Észak felé a domborzat enyhén emelkedik. A talaj termékeny, agyagos-homokos, ez a „Terre de Barre” vidék, ahol a trópusi őserdő nagy részét kiirtották, hogy így nyerjenek termőterületeket. Közép-Benin fennsíkja az Afrikai-pajzs részeként kristályos kőzetből áll. Az északnyugaton húzódó Atakora-hegység füves, szavannával borított platóit meredek, erdős völgyek tagolják. A fennsík északkelet felé a Niger-síkságig fokozatosan lejt, észak felé a Pendjari-síksághoz meredeken szakad le.
Legmagasabb pontja, a Mont Sokbaro, 658 m magas.
Vízrajza Az ország déli a határa a Guineai-öböl. A kevéssé tagolt partvonal mögött csendes vizű lagúnák vannak, mint pl. a Nokoué-tó és az Ahémé-tó. Az ország közepén észak-déli irányban folyik az Ouémé folyó az Atakora-hegységből az óceánig, a déli síkon a Lama-mocsarat táplálja. Északi határfolyója Burkina Faso felé a Pendjari, Niger felé a Niger folyó. A Mékrou folyó mentén Burkina Fasóval és Nigerrel is határos. Az Atakora-hegységben ered a Niger jobb oldali mellékfolyója, az Alibori.
Éghajlata Éghajlata délen egyenlítői, két esős évszakkal (április-július, szeptember-november), északon trópusi. A havi átlaghőmérséklet északon 24-33 °C, délen 26-29 °C. Az évi csapadék 1000–1400 mm.
Élővilága, természetvédelme Délen alig maradt nyoma az eredeti trópusi őserdőnek, ami helyébe haszonnövényeket telepítettek, főleg: kapokfát, olaj- és kókuszpálmát, valamint nemesfákat, így mahagónit és ébenfát.
Növényzete Legnagyobb része nedves szavanna, gyakran az égetéses erdőirtás következményeként elcsenevészedett fákkal, méteres füvekkel (pl. elefántfű). A Niger- és Pendjari-síkság száraz szavanna gyér erdőkkel és alacsony füvekkel.
Állatvilága A fajok többsége szavannai. Az emlősök közül jellemzőek: az antilopok, a bivalyok és a macskafélék (például az oroszlán).
Madárvilága gazdag.
A hüllők közül említendő: a sokféle kígyó, a folyókban pedig a krokodilok: nílusi krokodil (Crocodylus niloticus), páncélos krokodil (Crocodylus cataphractus), tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis).
Nemzeti parkjai A Burkina Fasóval közös Pendjari Nemzeti Park a Pendjari folyó völgyében található. A "W" Nemzeti Park Nigerrel közös. Mindkét természetvédelmi területen van nílusi víziló, krokodil, elefánt, oroszlán, gepárd, kafferbivaly és antilop.
Természeti világörökségei A természeti világörökség listáján nincs benini terület. 1996 óta fekszik az UNESCO előtt a benini kormány javaslata, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé a "W" Nemzeti Parkot.La Réserve W du Niger et l'habitat vernaculaire du nord Bénin - UNESCO World Heritage Centre
Történelme
Dahomey afrikai királyságot az Abomey-síkságon élő különböző etnikai csoportok alapították. Akinjogbin történész szerint a rabszolga-kereskedelem okozta bizonytalanság miatt vándoroltak tömegesen különböző csoportok, köztük Allada város királyi családjának egy része is Abomeybe. Ezek a csoportok saját biztonságuk érdekében ütőképes katonai szervezetet alakítottak ki és fokozatosan kiterjesztették a kis királyság határait.
Dahomey sajátos kultúrájáról és hagyományairól nevezetes. A fiúk gyakran egészen fiatalon az idősebb katonák mellett tanulták a katonai mesterséget, amíg elég idősek nem lettek arra, hogy csatlakozzanak a haditengerészethez. Nevezetes intézmény volt a női katonákból álló elit egység, akiket 'ahosi – anyáink' néven említettek fongbe nyelven, az angolok pedig dahomey-i amazonokként. A katonai intézmények miatt említették az európai megfigyelők és kommentátorok 'fekete Spárta' néven Dahomey-t. Az emberáldozat mindennapos volt; a korabeli források szerint előfordult, hogy ünnepeken rabszolgák és hadifoglyok ezreit fejezték le nyilvánosan. A dahomey-i hit szerint ezek a lefejezések a trón és harcosok presztízsét és alkalmasságát növelték.
Bár Dahomey alapítói kezdetben harcoltak ellene, a rabszolga-kereskedelem a térségben majdnem háromszáz éven át folyt, emiatt lett a neve „Rabszolgapart”. A királyi udvar igénye miatt, hogy a csatában elfogottak egy részét lefejezzék, csökkent az exportálható rabszolgák száma. A 17. század elején évi húszezer volt a számuk, a 19. század elején már csak tizenkétezer. A hanyatláshoz hozzájárult, hogy több gyarmati országban betiltották a rabszolga-kereskedelmet. Az utolsó portugál rabszolgahajó 1885-ben hagyta el a mai Benin területét.
A nagy hatalmú Dahomey királyság mellett még sok, leginkább joruba nyelvű nép lakott a mai Benin területén. E népek szoros kapcsolatban voltak a mai Nigériában élő rokon népekkel, és gyakran ellenségeskedtek a dahomey-iekkel. De gyakori volt a házasság Dahomey királyság alattvalói és a többi joruba között.
E népektől északra élnek a borguk, mahik és más etnikai csoportok, az ország mai lakosai.
A 19. század közepén Dahomey kezdte elveszíteni regionális hatalmi szerepét, végül a franciák 1892-ben megszerezték területét. 1899-ben Dahomey néven Francia Nyugat-Afrika gyarmat része lett. 1958-ban kapott autonómiát, mint Dahomey Köztársaság, a teljes függetlenséget 1960. augusztus 1-én érte el. Az első köztársasági elnök Hubert Maga lett.
Az új államban fokozódtak az etnikai feszültségek; 1972-ig nyolc hatalomátvétel és kormányváltás volt, amikor jellemzően az ország egy-egy területét uraló kiskirály ragadta magához a hatalmat. 1961-ben visszafoglalták Portugáliától az Ajuda nevű enklávét. Soglo tábornok 1965. december 22-én katonai puccsal néhány évre (1967. december 19.) kezébe ragadta a hatalmat. Felfüggesztette az alkotmányt, betiltotta a pártokat. Uralmát a Jean-Baptiste Hachème vezette forradalmi erők döntötték meg. Három fő dominálta a következő éveket: Sorou Apithy, Hubert Maga és Justin Ahomadegbé — az ország különböző területeiről kerültek ki. Ők hárman állapodtak meg egy elnöki tanács létrehozásáról az elcsalt 1970-es választások után kitört zavargások után.[1972-ben ezt a tanácsot katonai puccs döntötte meg Mathieu Kérékou vezetésével. [Marxista kormányzatot vezetett be a Forradalmi Katonai Tanács vezetésével, és 1975-ben az országot átnevezte Benini Népköztársaságra. (A név egy a mai Nigéria területén lévő királyságéból ered.)
1978-ban állt helyre a polgári kormányzat; új alkotmányt fogadtak el. 1979-ben feloszlott a Forradalmi Katonai Tanács és választásokat tartottak. Az 1980-as évek végén Kérékou elfordult a marxizmustól a gazdasági válság nyomán és újra bevezette a tőkés parlamentáris rendszert. 1991-ben választási vereséget szenvedett Nicéphore Soglóval szemben, és az első fekete-afrikai elnök lett, aki választási vereség nyomán vesztette el hatalmát. 1996-ban szavazási győzelemmel tért vissza a hatalomba. 2001-ben szoros versenyben győzött ismét Kérékou. Ellenfelei szerint voltak választási csalások.
Sem Kérékou elnök, sem Soglo korábbi elnök nem indult a 2006-os választásokon, mert az alkotmány szerint ehhez Soglo már túl idős volt, Kérékou pedig két betöltött ciklus után nem indulhatott. Kérékou elnököt széles körben dicsérik, hogy nem változtatta meg az alkotmányt azért, hogy hivatalban maradhasson, mint számos más afrikai vezető tette. A választás, amely tiszta és szabad volt, második fordulót eredményezett Yayi Boni és Adrien Houngbédji között. A második forduló győztese Yayi Boni lett, aki 2006 április 6-án lépett hivatalba. A becsületes, többpárti választás nagymértékben emelte Benin tekintélyét, és Benint tekintik a demokrácia mintaképének Afrikában.
Államszervezete és közigazgatása bélyegkép|200px|Patrice Talon államfő
Az ország elnöki rendszerű köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A benini parlament a 83 fős Országgyűlés (Assemblée Nationale), amelyet négyévente választanak. Az állam és a kormány feje az elnök, akit szintén a polgárok választanak, ötévente, s aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. (Az 1990-es alkotmány csak egyszeri újraválasztást tesz lehetővé.) Az elnök nevezi ki a kormányt, azaz a minisztertanácsot.
A Legfelsőbb Bíróság a nemzetgyűlésnek van alárendelve: a törzsi bíráskodást megszüntették.
Politikai pártok
Elnökök Elnökök 1960-tól 1960. augusztus 1. – 1963. október 27.: Coutoucou Hubert Maga 1963. október 27. – 1964. január 25.: Christophe Soglo 1964. január 25. – 1965. november 27.: Sourou-Migan Apithy 1965. november 27-29.: Justin Ahomadegbé-Tomêtin (ideiglenesen) 1965. november 29-december 22.: Tahirou Congacou (ideiglenesen) 1965. december 22. – 1967. december 19.: Christophe Soglo 1967. december 19-20.: Jean-Baptiste Hachème (puccsal került hatalomra) 1967. december 20-21.: Iropa Maurice Kouandété 1967. december 21. – 1968. július 17. : Alphonse Amadou Alley 1968. július 17. – 1969. december 10.: Émile Derlin Henri Zinsou 1969. december 13. – 1970. május 7.: Paul-Émile de Souza 1970. május 7. – 1972. május 7.: Coutoucou Hubert Maga 1972. május 7. – 1972. október 26.: Justin Ahomadegbé-Tomêtin: 1972. október 26. – 1991. április 4.: Mathieu Kérékou 1991. április 4. – 1996. április 4.: Nicéphore Dieudonné Soglo 1996. április 4. – 2006. április 6.: Mathieu Kérékou 2006. április 6. – 2016. április 6.: Yayi Boni 2016. április 6. óta: Patrice Talon
Közigazgatási beosztás
bélyegkép|438x438px|Benin közigazgatási egységei
Benin tizenkét megyére van osztva. MegyeFővárosNépesség (fő)Terület (km2)AliboriKandi868 04626 242AtakoraNatitingou769 33720 499AtlantiqueAllada1 396 5483 233BorgouParakou1 202 09525 856CollinesDassa-Zoumé716 55813 931DongaDjougou542 60511 126CouffoAplahoué741 8952 404LittoralCotonou678 87479MonoLokossa495 3071 605OuéméPorto-Novo1 096 8501 281PlateauPobè624 1463 264ZouAbomey851 6235 243
Védelmi rendszer
A hadsereg létszáma 3500 fő, mellette 1100 fős határőrség és népi milícia is létezik. A szárazföldi haderő 3300 főt számlál, 20 harckocsival, 27 páncélozott felderítő harcjárművel, 4 ágyúval és 60 aknavetővel rendelkezik. A légierőnek 14 repülőgépe és néhány helikoptere van, személyi állománya 200 fő. A 150 fős haditengerészet egy őrhajót és két torpedónaszádot tart fenn.
Emberi jogok Benin emberi jogi mutatói kimagaslóan jók a szubszaharai országok közül. Az elmúlt években különösen sokat tettek a nők sérelmére elkövetett családon belüli erőszak, a hivatalos korrupció és a kínzás visszaszorítására.