jobbra|bélyegkép|330px|Az első Dzsepcundamba Kutuktu, Zanabazar szobra A Dzsepcundamba KutuktuHazai előforduló írásváltozatok: angol helyesírás hatására: Dzsebcundamba illetve Khutuktu, néha Kutugtu (Kínai:哲布尊丹巴呼圖克圖, mongol: ᠵᠠᠪᠽᠠᠨᠳᠠᠮᠪᠠ ᠺᠦᠲᠠᠭᠲᠦ, cirill betűkkel , ; , THL: Jétsün Dampa Hutuktu azaz magyarul hozzávetőlegesen: „Nagybecsű Szent Mongol Tanítómester”) a tibeti buddhizmus Gelugpa irányzatának spirituális vezetője Mongóliában.

Viseli a Bogdo gegenA kifejezés jelentése szó szerint magyarul: Felséges fényesség (Tótfalusi István), Szent Fény (Lőrincz L. László), Szürke Fény (?) címet is, s ezzel a legmagasabb rangú láma Mongóliában. (Mongolul: ᠪᠣᠭᠳᠠ ᠭᠡᠭᠡᠨ, cirill betűkkel ) Magyarországon is leginkább ezen a néven ismerik és emlegetik ezt a méltóságot.

Sokan tévesen a mongol dalai lámának mondják, holott valójában ez a tibeti buddhizmus harmadik legnagyobb méltósága a dalai láma és a pancsen láma után (a bogdo lámaA felszabadulás előtti magyar irodalomban - beleértve a XIX. századi irodalmat is - leggyakrabban ezen a néven emlegetik. Többnyire Bogdo-Lama formában.).

Története

Az első Dzsepcundamba Kutuktu Dzanabadzar Gombodordzsin (1635-1723) volt, akit a tudós Taranatha, a tibeti buddhizmus dzsonang iskolája jeles képviselőjének reinkarnációjával (a tizenhatodikkal) azonosítottak. Zanabazar fia volt Tüsijetü kán Gombodordzs, aki Mongólia központi, halha mongolok által lakott részét uralta, és a halhák lelki vezetője lett.

1691. május 29-én Dolonnorban a Dzsepcundamba Kutuktu hódolatát fejezte ki Kang-hszi kínai császárnak.

balra|bélyegkép|220px|A nyolcadik Dzsepcundamba Kutuktu, más néven Bogdo Kán Mint Zanabazar, a második Dzsepcundamba Kutuktu is a legmagasabb rangú mongol nemességnek egyik képviselője volt, és közvetlen leszármazottja volt Dzsingisz kánnak. A Csingündzsav lázadás és a második Dzsepcundamba Kutuktu bukása után 1758-ban Csien-lung kínai császár elrendelte, hogy minden jövőbeli reinkarnációját Tibetben tibetiek között kell megtalálni.

Miután Észak-Mongólia kikiáltotta függetlenségét 1911-ben, a nyolcadik Dzsepcundamba Kutuktu (1869-1924) teokratikus uralkodó lett, az úgynevezett Bogdo Kán. Ő volt az államfő 1924-ben bekövetkezett haláláig.

A Mongol Népköztársaság kormánya, amely a teokrácia uralmát váltotta fel, 1924-ben kijelentette, hogy nincs további reinkarnáció.

Azonban Észak-Mongóliában megtalálták a Kutuktu reinkarnációját, és néhány magas rangú láma az elhunyt tárgyaival felkereste a gyermek anyját, Csendzsavot, és részletesen elmesélték neki a korábbi inkarnáció életét, valamint felkérték, hogy ismertesse meg a gyermek jelöltet az eljárással amin át kell mennie az azonosítás érdekében. Szembesülve azzal a lehetőséggel, hogy egy új Kutuktu Mongólián belül született, és még csak nem is egy külföldi Tibetből, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága 1925 júliusában úgy döntött, hogy a kérdést átengedi Lhászának, a 13. dalai lámának. A dalai láma döntése mindazonáltal új mongol jogszabályok tárgya lett az állam és egyház szétválasztásának jegyében. 1929 februárjában minden további Kutuktu beiktatását megtiltották.

A 9. Dzsepcundamba Kutuktut mint a megújított dzsonang vonal fejét a 14. dalai láma iktatta be. Ő Dzsampel Namdröl Csökji Gyelcen néven született 1932-ben, és 2012 elején hunyt el. Annak ellenére, hogy állításuk szerint a kínai kormány örökölte a végső döntés jogát az összes magas rangú láma kijelölésére Mongóliában és Tibetben, a 9. Dzsepcundamba reinkarnációja a független Mongólián belül történt és a kiválasztást a dalai láma erősítette meg. Ezzel Kína olyan dilemmával került szembe, amely veszélyezteti a külkapcsolatokat Mongóliával, ugyanis vagy kijelölik az új lámát, vagy feladhatják a vallási kérdések szabályozásának a jogát, a jogot a következő dalai láma kiválasztására és a jelenlegi pancsen láma választás kérdésében is.

A Dzsepcundamba Kutuktuk listája

Bogdo gegen (Mongol és szertartási tibeti nyelvű néven) Az 1. Dzsepcundamba Kutuktu: 1635-1723, Lobszang Tenpe Gyelcen, Öndör Gegen Zanabazar () A 2. Dzsepcundamba Kutuktu: 1724-1757, Lobszang Tenpe Drönme () A 3. Dzsepcundamba Kutuktu: 1758-1773, Jese Tenpe Nyima () A 4. Dzsepcundamba Kutuktu: 1775-1813, Lobszang Tubten Vangcsug Dzsigme Gyaco () Az 5. Dzsepcundamba Kutuktu: 1815-1841, Lobszang Cültrim Dzsigme Tenpe Gyelcen () A 6. Dzsepcundamba Kutuktu: 1843-1848, Lobszang Tenpe Gyelcen () A 7. Dzsepcundamba Kutuktu: 1850-1868, Ngavang Csökji Vangcsug Trinle Gyaco () A 8. Dzsepcundamba Kutuktu (és Bogdo Kán): 1870-1924. május 20., Ngavang Lobszang Csökji Nyima Tendzin Vangcsug () A 9. Dzsepcundamba Kutuktu: 1936-2012. március 1., Dzsampel Namdröl Csökji Gyelcen () 1932-ben született, a dalai láma ismerte fel. Tibetben élt 1959-ig, majd csak jóval később, 1992-ben indiai száműzetésben iktatták be, és csupán 2010-ben telepedhetett le Mongóliában. Ulánbátorban hunyt el 2012-ben. A 10. Dzsepcundamba Kutuktu: a dalai láma mongóliai látogatása során 2016. november 23-án jelentette be, hogy meggyőződése szerint a 10. Dzsepcundamba Kutuktu újjászületett Mongóliában és azonosításának folyamata megkezdődött. 2023-ban a dalai láma megnevezte és beiktatta hivatalába az új vallási vezetőt, aki azonban nem Mongóliában, hanem az Egyesült Államokban született. A gyermek neve még nem derült ki, de sajtóértesülések szerint 8 vagy 10 éves és egy ikerpár egyik tagjáról van szó (Aguidai és Achiltai Altannar). A gyermekek apja Altannar Chinchuluun matematikaprofesszor, míg anyjuk Monkhnasan Narmandakh vállalatvezető.

Fordítás

Források Szilágyi Zsolt: Legitimáció – A mongol buddhista egyház szerepe a világi hatalom konszolidációjában Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989: bogdo-gegen

Kapcsolódó szócikkek Gelugpa Kutuktu

Jegyzetek

Kategória:Tibeti buddhizmus Kategória:Buddhizmus Kategória:Uralkodói címek Kategória:Tibeti buddhista címek