Steiner Fülöp más forrás szerint Székesfehérvár teológiai doktor, székesfehérvári püspök.
Pályafutása Olasz származású édesapját Della Pietrának hívták, ebből a névből csináltak a soproni németek Steinert. Középiskoláit Veszprémben és Győrben végezte. 1856-ban lépett a győri papnövendékek közé, és Simor János győri püspök a bécsi Pázmáneumba küldötte teológiára. 1863. július 23-án szentelték pappá. Káplán volt Mosonban, röviddel azután a győri papnevelő intézet (kisszeminárium) spirituálisa lett. 1867-ben Bécsben teológiai doktor lett; ekkor a győri szeminárium tanárává és a jogakadémián hitszónokká nevezték ki. 1868-ban a bécsi Augustineum tanulmányi igazgatója lett, mely minőségben 1882-ig működött. Ekkor nagyváradi kanonokká és szemináriumi rektorrá nevezték ki, mint ilyen tovább is tanárkodott; újra szervezte a papnevelői egyházirodalmi iskolát. Áldozatkészségét hirdetik a szeminárium kápolnájának díszes restaurálása, valamint a szegényebb sorsú növendékpapok segélyezése pénzzel és könyvekkel. 1886-ban a Szent István Társulat elnöke lett és közgyűlési beszédeivel általános figyelmet keltett.
Püspöki pályafutása 1890. január 4-én a király székesfehérvári püspökké nevezte ki. XIII. Leó pápa június 26-án erősítette meg. Esztergomban szentelte püspökké szeptember 8-án Simor János érsek; székét szeptember 14-én foglalta el.
Figyelemmel kísérte a szeminárium életét; papnövendékei közül sokakat külföldi egyetemekre juttatott. Rendszeressé tette a papi lelkigyakorlatokat. Nevéhez fűződik a püspöki palota restaurálása, a püspöki birtokok épületeinek modernizálása, emberhez méltó cselédlakások építése. Tíz éves püspöksége alatt négyszer járt Rómában.
300px|bélyegkép|balra|Vadászaton Holdházy Jánossal, József Ágost és László főhercegekkel
A pápa trónállója, a Szent Tamás- és Szent László társulatok elnöke, a katolikus legényegyletek országos szövetkezetének díszelnöke, a főrendiházban a naplóbiráló és a közjogi bizottság tagja volt. Jelentős szerepe volt a Néppárt létrehozásában, melynek támogatására alapította a Fejér Megyei Naplót; 1894-ben a székesfehérvári katolikus nagygyűlésen mondták ki a párt megalapításának szükségességét.
A tési püspöki nyaralóban hunyt el, és a Szent István-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
Művei Immortellen auf den Sarg weiland ihrer Majestät der Kaiserin und Königin Carolina Augusta Wien, 1873 Egyházi beszéd, melyet Sz. István Magyarország első apostoli királyának ünnepén 1874. aug. 20. Budán tartott. Uo. 1874 Emlékbeszéd, melyet gróf Cziráky Jánosné, szül. Dezasse Ludowika Erzsébet grófnő, a budapesti központi oltáregyesületnek 1899. jan. 6. elhunyt elnöknője felett mondott. Bpest, 1899 Egyházi beszédei emellett a Borromaeus című folyóiratban, elnöki megnyitóbeszédei a Szent István-társulat közgyűlésén (1887–1893.) a Kath. Szemlében vannak
Jegyzetek
Források
További információk Bishop Fülöp (Philipp) Steiner, Catholic-Hierarchy Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941 Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História – MTA Történettudományi Intézete, 1996
Kategória:Székesfehérvári püspökök Kategória:Olasz származású magyarok Kategória:1839-ben született személyek Kategória:1900-ban elhunyt személyek Kategória:19. századi püspökök