Sankt Lambrecht osztrák mezőváros Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 1891 lakosa volt. Bencés apátsága az ország legjelentősebb kolostorai közé tartozik.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Sankt Lambrecht a Muraui járásban 170px|bélyegkép|balra|Az apátsági templom 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Márton-templom170px|bélyegkép|A St. Lambrecht-i szurdok|balraSankt Lambrecht Felső-Stájerországban fekszik a felső Mura-völgy jobb oldali mellékvölgyében, a Thajagrabenben. 1028 méteres fekvésével a tartomány legmagasabban lévő mezővárosa. Az önkormányzat két települést egyesít: Sankt Blasen (541 lakos) és Sankt Lambrecht (1373 lakos).
A környező önkormányzatok: nyugatra Murau, északra Teufenbach-Katsch, keletre Neumarkt in der Steiermark, délre Friesach (Karintia).
Története Sankt Lambrecht helyén az ókorban a noricumi királyság keltái éltek, majd időszámításunk kezdetén, miután a Római Birodalomhoz került, pihenőállomás, esetleg kisebb katonai tábor létesült. A 6. század végén szláv karantánok települtek meg a térségbe, miután a romanizált lakosság többsége Itáliába menekült. A helynevek egy része ma is szláv eredetű. Miután az avarok támadásai miatt a 8. században a szlávok a Bajor Hercegséghez fordultak, államukat a németek bekebelezték, a mai Ausztriába pedig bajorok kezdtek betelepülni és a helybelieket keresztény hitre térítették.
1066 körül említik először az "erdei Szt. Lambert-templomot", amelynek helyén a földbirtok tulajdonosa, Markward von Eppenstein gróf 1076-ban kolostort alapított. Az építkezést Markward fia, IV. Henrik karintiai herceg fejezte be és 1096-ban császári jóváhagyást kapott magánalapítványa számára. 1103-ban falvakat és földbirtokokat (Aflenz, Piber, St. Lambrecht) adományozott az apátságnak, hogy azok jövedelmeiből eltarthassa magát. A st. lambrechti kolostor a mariazelli apátság 1157-es alapításáig Ausztria legnagyobb Szűz Máriának szentelt kolostorának számított.
1262-ben a templom, 1287-ben pedig a kolostorépület vált tűzvész áldozatává. 1327-ben a román stílusú templom összedőlt, helyén az olasz Domenico Sciassia vezetésével épült új bazilika. Az épületet a 17. században barokk stílusban modernizálták. Az Eppensteinek a várat is építettek a településen, amely szintén a kolostor tulajdonába került és a 15. században átépítették. Miután az apátságot II. József 1786-ban bezáratta, a várat (akkor már inkább vadászkastélyt) lebontották.
A kolostor melletti települést III. Frigyes császár 1458-ban mezővárosi rangra emelte. Lakosai mezőgazdaságból és kézművességből éltek, majd a 16. századtól jelentős iparosodás kezdődött, a patakok menték vashámorok létesültek és szenet is bányásztak. Ezek a kis műhelyek a 19. században már nem bírták a versenyt az acélüzemekkel és sorra bezártak. Helyettük 1871-ben dinamitgyár épült a városban.
1472-ben, 1535-ben és 1715-ben pestisjárvány dúlt a mezővárosban; utóbbi alkalommal 313-an haltak meg. balra|bélyegkép|170x170px|Maria Schönanger Miután 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, a nemzetiszocialista hatóságok elkobozták a kolostor épületeit és a második világháború alatt a dachaui és ravensbrücki koncentrációs táborokból helyeztek el itt foglyokat. A háború végére a mauthauseni tábor irányítása alá került. Angol hadifoglyokat is őriztek itt. Sankt Lambrechtbe a britek vonultak be 1945. május 9-én; a térséget az utolsók között szállták meg a szövetségesek. bélyegkép|262x262px|St Lambrecht a Grebenzen lábánál A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Sankt Blazen községet St. Lambrechthez csatolták.
Lakosság A Sakt Lambrecht-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1891 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el csúcspontját (2921 fővel), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93,8%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. bélyegkép|262x262px|A Bencések tankertje Látnivalók a Sankt Lambrecht-i apátság a Szt. Lambertnek szentelt apátsági templom a Szt. Lőrinc-templom és temető a Bencések tankertje Maria Schönanger a Grebenzen síközpont St. Blasen Szt. Márton-temploma Zirbitzkogel-Grebenzen natúrpark a Sankt Lambrecht-i szurdok
Jegyzetek
Források Peter Becker: Leben und Lieben in einem kalten Land. Sexualität im Spannungsfeld von Ökonomie und Demographie. Das Beispiel St. Lambrecht 1600-1850. = Studien zur historischen Sozialwissenschaft 15, Frankfurt am Main 1990. Walter Brunner: St. Lambrecht: Geschichte einer Marktgemeinde, 2011. A település honlapja 61443 – Sankt Lambrecht Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Stájerország települései