A kaukázusi nyelvcsalád egy feltételezett nyelvcsalád földrajzi alapú megnevezése, amely a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti terület, a Kaukázus közel ötven népének más nyelvcsaládokba be nem sorolható őshonos nyelveit foglalja magában.
A kaukázusi nyelveket legfeljebb négy olyan csoportra lehet felosztani, amelyek tagjai genetikailag bizonyítottan rokonok, a csoportok közötti genetikai kapcsolat azonban csak valószínűsíthető, de minden kétséget kizáróan eddig még nem sikerült bizonyítani. Ha viszont elfogadjuk a további rokonsági feltételezéseket is, úgy e négy csoportot két nagyobb csoportba lehet sorolni: ebben az esetben a kartvel (vagy dél-kaukázusi) csoport áll szemben a másik hárommal, amelyek együttesen – e felosztás szerint – az észak-kaukázusi nyelvek. A részleteket lásd a következő szakaszban.
A nyelvcsaládon belül a legnagyobb irodalmi múltja a déli (kartvel) csoportnak, azon belül is a grúz nyelvnek van, amely az egyetlen hivatalos nyelv és egyben legtöbb beszélővel rendelkezik. E csoport nyelvei a régészeti, nyelvészeti és antropológiai kutatások eredményei alapján egyetlen közös ősből („ógrúz”) származnak, amely beszélői már az i. e. 3. évezredben a Kaukázus vidékén éltek. Az i. e. 2. évezred végén a kaukázusi nyelvcsalád ősi nyelveit jelentős hettita befolyás érte.
A kaukázusi nyelvekkel próbálták sokáig rokonítani a baszkot is; ez volt az egyik legelfogadottabb elmélet, s a múlt században még ehhez a nyelvcsaládhoz sorolták a lexikonok.
Közös jellemzők Hangtan Valamennyi kaukázusi nyelv sajátossága a mássalhangzó-fonémák nagy száma (30~84, ez utóbbi a már kihalt ubih nyelvben), szemben a viszonylag kevés számú magánhangzóval (2~5). A mássalhangzók között magas arányban vannak a garat- és gégehangok, valamint a zöngétlen zárhangok körében rendszeres egy hehezett képzésű, illetve egy glottalizált fonémasor megkülönböztetése. Kettőshangzók (diftongusok) általában nincsenek. A szóhangsúlynak többnyire nincs jelentésmegkülönböztető szerepe, és általában az első vagy a második szótagra esik.
Nyelvtan Nyelvtipológiai szempontból valamennyi kaukázusi nyelv az agglutináló (ragozó-toldalékoló) típusba sorolható, de jelen vannak bennük flektáló jelenségek is. A szintetikus és az analitikus megoldások aránya nyelvcsoportonként eltérő; például az északnyugat-kaukázusi nyelvek erősen szintetikusak (→poliszintetikus nyelvek), míg a közép- és az északkelet-kaukázusi nyelvekre az analitikus elemek a jellemzőbbek.
A nyelvek többségében csak egyetlen névszóragozás van, amely a következőképpen épül fel: szótő[+többes szám]+toldalék (rag). A mutató névmások esetében minden nyelv három távolságot különböztet meg: 1. a beszélő környezete, 2. a hallgató környezete (vagy látótér), 3. mindkettőn kívül eső; némelyik nyelv (például avar) még ennél is többet. Rendszerint hiányzik a jelzőnek a jelzett szóval való szám- és esetbeli egyeztetése, viszont jellemző a csoport flexió, ahol az szószerkezeteknek csak egyetlen tagja kap ragot (mint például a magyarban: két szép lányt). Az északi csoport tagjai ergatív nyelvek, vagyis – durván leegyszerűsítve – tárgyas mondatokban a tárgyat jelentő ragot a mondat alanya kapja.
Felosztásuk
A kaukázusi nyelvek elfogadott felosztása a következő (a *-gal jelölt nyelvek írásbeliséggel is rendelkeznek).
Dél-kaukázusi (kartvel) nyelvek
thumb|300px|Dél-kaukázusi nyelvek grúz* szván zán nyelvek mingrél (megrel) láz (csán)
Észak-kaukázusi (hegyi kaukázusi) nyelvek
Északnyugat-kaukázusi nyelvek
abház-abaza csoport
abház* abaza*
cserkesz (adige) csoport
nyugati cserkesz (adige)* keleti cserkesz (kabard)*
ubih csoport †
ubih (†1992)
Közép-kaukázusi nyelvek
csecsen* ingus* (e két nyelv olyannyira közeli rokonok, hogy egymás között kölcsönösen érthetőek) bác
Északkelet-kaukázusi vagy dagesztáni nyelvek
avar-andi-cez csoport avar alcsoport avar (hundzi)* andi alcsoport andi botlih godober karata ahvah bagval (bagvalal, kvandi, kvanada) tindi(n) csamalal cez (dido) alcsoport cez (dido, cunti) hvarsi hinuh v. ginuh bezsti (bezsiti, bezsta, kapucsa) hunzib (hunzal, nahad) lak (kazikumik) csoport lak* dargi csoport dargin (dargva, hürkili)* lezg csoport lezg (kürin)* tabaszaran* agul rutul (muhad) cah kriz (dzsek) buduh hinalug archi(b) udi
Kapcsolódó szócikkek Kaukázusi népek
Források ; pp. 292–296, 337–350, 688–692, 768–772.
Kategória:Nyelvcsaládok Kategória:Kaukázusi nyelvek