Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szabályozza. A II. fejezet 2. címe tartalmazza a betegek jogait és kötelezettségeit. A VI. fejezet tartalmazza az egészségügyi dolgozók jogait és kötelezettségeit.
Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható!
Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A kapcsolattartás joga A gyógyintézet elhagyásának joga Tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításának joga A szabad orvos és egészségügyi intézmény választásához való jog Az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog Az orvosi titoktartáshoz való jog
Mi a jog? A jog szerepe az egészségügyben
Emberek közötti viszony, társadalmi viszony szabályozására törekvő tudomány. Magatartási szabályok összessége Általánosan kötelező érvényű szabályok, melyek érvényesülését az állam biztosítja, végső soron akár a kényszer eszközével
Elsősorban kereteket határoz meg az egészségügyi tevékenység végzéséhez, a humánus orvosi művészet kibontakozásához.
A JOG CÉLKERESZTJÉBEN NEM AZ ORVOS, HANEM A BETEG JOGAINAK BIZTOSÍTÁSA VAN!
Az orvosi tevékenységet kibontakozásától kezdve az önszabályozás jellemezte orvosi etikai normák és a 2400 éves Hippokratészi eskü az orvos személyéhez kapcsolódó misztikum alapján alapvetően megkérdőjelezték az állami szabályozás, tehát a jogszabályok létjogosultságát ezen a területen.
Jogviszony
A jogviszony nem más, mint jogilag szabályozott társadalmi viszony Jogosult – Kötelezett - Ami az egyik oldalon jogosultság, az a másik oldalon kötelezettség! A jogviszony nem más, mint jogalanyok közti kapcsolat
Jogalany lehet:
az ember (természetes személy), az ún. jogi személy (gazdasági társaságok), vagy maga az állam. A jogalany tulajdonképpen gyűjtőfogalom, magában foglalja mindazok körét, akik jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezhetnek.
Az egészséghez való jog Alaptörvény
Mindenki számára biztosítja az egészséghez való jogot Egészséghez való jog ≠ egészségügyi ellátáshoz való jog Az egészséghez való jog tágabb, „magában foglalja” az egészségügyi ellátáshoz való jogot.
A legfontosabb vonatkozó törvények és kormányrendeletek
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.) Az egészségügyről szóló alapvető rendelkezéseket tartalmazza 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 5/2006 (II.7.) EüM. rendelet a mentésről 2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról 322/2006.(XII.23.) Korm.rendelet. Az Országos Mentőszolgálatról
Jogképesség Minden ember jogképes, azaz jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség általános, egyenlő és feltétel nélküli. Kezdete: A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. Vége: az irreverzibilis agyhalál. Ezt követően is élnek a kegyeleti jogok.
Cselekvőképesség Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
Korlátozás és kizárás esetkörei:
Életkor miatti korlátozott cselekvőképesség vagy cselekvőképtelenség (természetes tény) Cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel (jogi aktus)
Kiskorú cselekvőképességének korlátozása Cselekvőképtelen: az a kiskorú, aki 14. életévét még nem töltötte be.Korlátozottan cselekvőképes: az a kiskorú, aki 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelenCselekvőképes: 18. életévét betöltötte.
A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis – nevében a törvényes képviselője jár el. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Emellett az egészségügyi törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy 16. életévüket betöltött kiskorúak bizonyos kérdésekben önállóan döntsenek, és tegyenek önálló jognyilatkozatot. Pl. lemondhat a tájékoztatásról, kivéve ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse.
Nagykorú cselekvőképességének korlátozása Bíróság általi gondnokság alá helyezés.
Részleges korlátozás:
Ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban a gondnokság alá helyezés indokolt.
Teljes korlátozás:
Ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljes körűen hiányzik. Abban az esetben korlátozható teljesen, ha jogainak védelme más módon, vagy részleges korlátozással nem biztosítható.
Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos, vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. (6.§)
Minden betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Az emberi méltósághoz való jog A beteg emberi méltóságának minden szegmensét abszolút védelemben részesíti a törvény, így:
Emberi mivoltát Csak a szükséges beavatkozások végezhetők el Személyes szabadsága tiszteletben tartása Kínzó, kegyetlen, megalázó bánásmód tilos Csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni Szeméremérzetére tekintettel ruházatától csak a szakmailag indokolt mértékig és ideig fosztható meg
A kapcsolattartás joga A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.
A jogok gyakorlása során figyelemmel kell lenni a gyógyintézet szabályaira, a betegtársak jogaira, és a betegellátás zavartalanságára.
A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.
A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.
A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy - amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
A beteget megilleti a szabad vallásgyakorlás, ill. a szertartást végző személlyel való kapcsolattartás.
Fő szabály szerint jogosult a saját ruháit, személyes tárgyait használni.
Kísérő szállítása Mentőjárműben kizárólag csak a betegeket és rendkívül indokolt esetben azok kísérőit, valamint a mentőszervezet szakmai vezető engedélyével rendelkező személyeket szabad szállítani. A beteg kíséretéről a mentőegység vezetője dönt. A mentőegység egy beteggel két kísérőt csak kivételes esetben, kisgyermek szállításakor vihet. Ilyenkor az indokot beszálláskor a mentési dokumentáción külön fel kell tüntetni. A mentőjárműben csak az tartózkodhat, akinek neve a mentési dokumentáción szerepel.
A gyógyintézet elhagyásának joga A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti – cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselő egyetértésével. A távozási szándékot / a távozás tényét az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell.
Ha a beteg bejelentés nélkül hagyja el a gyógyintézetet – ezt is rögzíteni kell
Cselekvőképtelen beteg esetén értesíteni kell a törvényes képviselőt. Korl. cselekvőképes kiskorú, ill. olyan személy, aki az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében áll gondokság alatt – közeli hozzátartozót, ennek hiányában törvényes képviselőt.
Tájékoztatáshoz való jog A beteg jogosult a számára egyéniesített formában tájékoztatást kapni (érthető módon figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, kívánságára, szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak.
Teljes körű és részletes tájékoztatást kell kapnia. Joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre. Joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait. Joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.
Kit kell tájékoztatni?
Elsődlegesen a beteget Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, ill. a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatásra. Ha támogatója van, akkor a beteg kérelmére a tájékoztatás során biztosítani kell a támogató jelenlétét.
Cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes. 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell ezt a rendelkezést.
A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.
Az önrendelkezéshez való jog Ebbe a körbe tartozik a tájékozott beleegyezés illetve az ellátás visszautasításának joga .A betegnek joga van eldönteni, hogy kíván-e ellátást igénybe venni? Mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele? Melyeket utasít vissza?
Joga van, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen.
Megtévesztés, fenyegetés, kényszer tilos! Ha van támogatója – jelenlétét biztosítani kell, egyeztethetnek !
Invazív beavatkozáshoz: írásbeliség v. 2 tanú jelenlétében tett nyilatkozat.
A beteg helyett dönthet: A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal
a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit tájékoztatni kell,
b) bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.
Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:
a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában bb) gyermeke, ennek hiányában bc) szülője, ennek hiányában bd) testvére, ennek hiányában be) nagyszülője, ennek hiányában bf) unokája;
c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös ház háztartásban nem élő, cselekvőképes
ca) gyermeke, ennek hiányában cb) szülője, ennek hiányában cc) testvére, ennek hiányában cd) nagyszülője, ennek hiányában ce) unokája.