Kövesházi Kalmár Elza, névváltozatok: Kövesházy, Elsa; Kalmár Elza, született: Kalmár (Bécs-Hietzing, 1876. január 1. – Budapest, 1956. szeptember 3.) magyar szobrász.
Tanulmányai, munkássága Bécsben kezdte meg művészi tanulmányait, tanára Hugo Loeffler volt. Eleinte főleg rajzzal, festészettel foglalkozott. 1896-ban Münchenben életnagyságú aktokat rajzolt. Fennmaradt rajzai tájképek.
1898-ban kezdett plasztikát mintázni, rövid ideig Hermann Hahn foglalkozott vele. Iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat is készített. 1900-tól Magyarországon és külföldön egyaránt részt vett reprezentatív magyar tárlatokon. Hosszabb ideig élt Firenzében (1902–1903 és 1905–1909). 1906-ban Kalmár családi nevét Kövesházira változtatta.Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 26260/1906. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 174. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 19. oldal 40. sor 1909 és 1912 között Bécsben, 1914-ig Párizsban tevékenykedett. Az első világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. 1920-tól haláláig Budapesten élt.
Munkássága számos művészeti ágra terjedt ki, grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket, kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. Kőszobrait maga faragta. Szobrászati pályázatokon (Kossuth-mauzóleum, 1902; Madách, 1938) is részt vett alkotásaival. Dolgozott Ligeti Miklós művészi kerámiaműhelye számára (Angyalföldi Kerámiaműhely) és terveit kivitelezte a Wiener Kunstkeramische Werkstatte, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra is. A 20-as évek második felében a Palasovszky Ödön-féle Lényegretörő Színház előadásaihoz díszleteket és jelmezeket tervezett.
Az 1930-as évek elején megélhetési gondokkal küzdött, ezért kitanulta az ortopéd cipészetet. Művei egy részét a szecesszió és art déco stílusában alkotta. Egyik fő ihletője a tánc, a mozgás volt. Egy hattyúszobra a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben látható.https://welovebudapest.com/cikk/2022/03/01/latnivalok-es-kultura-temetoi-setak-a-salgotarjani-utcai-zsido-temeto/
Művészeti társulati tagságok 1907-től a KÉVE, 1925-től a Spirituális Művészek Egyesülete, 1926-tól az Új Művészek Egyesülete tagja. 1928-ban a bécsi Künstlerbund Hagen külföldi levelező tagjává választották. Részt vett a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének elnöki tanácsa munkájában is.
Egyéni kiállítások 1901 • Királybazár, a Műbarátok Köre kiállítása [Katona Nándorral, Szinyei Merse Pállal] 1904 • Galerie Miethke [Raffaellivel], Bécs 1909 • Könyves Kálmán Szalon [Olgyay Ferenccel] 1988 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár.
Válogatott csoportos kiállítások 1946 • Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1954 • Magyar kisplasztikai és grafikai kiállítás 1800-1954, Ernst Múzeum, Budapest 1965 • A századforduló művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár 1984 • A KÉVE. Művésztársaság a századelőn, Kecskeméti Galéria, Kecskemét 1999 • A mi XX. századunk, Szent István Király Múzeum, Csók Képtár, Székesfehérvár.
Művei közgyűjteményekben Fővárosi Képtár, Budapest G. Moderna, Milánó Iparművészeti Múzeum, Budapest Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Elismerései Tolnai-díj a Műcsarnok Tavaszi Kiállításán, 1924; Ezüstdiploma az Egyházművészeti kiállításon, Nemzeti Szalon, 1926; Ezüstérem, a philadelphiai világkiállításon (Sesquicentennial Exposition), 1926; kitüntető elismerés a Képzőművészek Új Társasága tavaszi tárlatán, Nemzeti Szalon, 1927; ezüst- és bronzérem apárizsi világkiállításon, 1937.
Jegyzetek
Források artportal.hu
További információk SZABADI J.: A magyar szecesszió művészete, Budapest, 1979 Magyar művészet 1890-1919, Budapest, 1981 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985 NAGY I.: (a Szent István Király Múzeum katalógusának bevezető tanulmánya, Székesfehérvár, 1988, irodalommal) BERNÁTH, M.: Indomitable Movement. Kövesházi Kalmár Elza (1876-1956), New Hungarian Quarterly, 1988/112. L. L.: A bronzba öntött mozdulat. Kövesházi Kalmár Elza Emlékkiállítás, Művészet, 1988/8. Egy elfelejtett magyar szobrásznő Fülep Lajos: KÖVESHÁZY-KALMÁR ELZA Művészet, 1908 Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., . Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002. Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:1956-ban elhunyt személyek Kategória:1876-ban született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek