Szathmáry László (Debrecen, 1953. június 5. –) antropológus, egyetemi docens.
Szakmai életút
Tanulmányait mindvégig ebben a városban végzi: a Tóth Árpád Gimnázium biológia-kémia tagozatán, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol 1974-ben szerez biológia-kémia szakos középiskolai tanári oklevelet.
1974 és 1977 között a nyíregyházi Jósa András Múzeum muzeológusa, 1978-tól a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum vezetésére kap megbízást. Ezt a feladatot 1988 után mellékállásban megyei igazgató-főtanácsosként, illetve 1990 és 2008 között címzetes múzeumigazgatóként látja el, mint a Múzeum Baráti Körének titkára. Ezen időszak alatt ötvenkét (embertani, őslénytani, történeti, régészeti, ipartörténeti, néprajzi és képzőművészeti) kiállítást rendez az ország jelentősebb múzeumaiban. Ismeretterjesztő előadásainak száma (Debrecenben, Budapesten, Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar egyes településein, valamint Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, a korabeli Jugoszláviában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Venezuelában, Kínában, Brazíliában, Nagy-Britanniában) több mint ezerre becsülhető.
Osteoarchaeologiai munkáját a Nyíregyházi Egyetemen és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán dolgozó tanítványaival, doktoranduszaival együtt az újonnan feltárt temetők csontvázleleteinek elemzése révén jelenleg is folytatja. Mindmostanáig a nyíregyházi múzeum megbecsült munkatársa, ahol is a hetvenes évek derekától megalapozza hazánk mára harmadik legnagyobb (10.200 regisztrált vázat tartalmazó) humán csonttani gyűjteményét, amelyet a város múzeuma és egyeteme őriz.
1975-től óraadóként, szakdolgozati témavezetőként vesz részt a KLTE Állattani és Embertani Tanszékének munkájában, ahol később (1986-tól) Nemeskéri János témavezetésével aspiráns, 1988-tól főállásban adjunktusi, 1991-től csoportvezető docensi kinevezést nyer. Kutatói ambícióira elsősorban Prof. Dr. Nemeskéri János van hatással, aki 1970-től tanára, majd témavetője, később kutatótársa. Szerencsés módon ebben az időszakban lesz tanítványa Prof. Dr. Kretzói Miklósnak, aki evolúciós szemléletével sokakat indít el a kutatói pályán.
Szakmai érdeklődése eleinte kétsíkú: egyrészt, a Vaskapui ásatások révén, Európa és ezen belül a Kárpát-medence késő-pleisztocén és korai holocén csontvázleleteinek anatómiai összefüggéseire, másrészt a klímazonális adaptáció ritmusa által meghatározott népmozgásokra irányul.
Emellett a kutatás módszertana érdekli. A testmagasság és az alkat rekonstrukciója mellett a hiányzó koponyadimenziók biometriai úton történő pótlása foglalkoztatja. E témakörben készül el egyetemi doktori disszertációja 1975-ben (A Magyarország területén élt népességek testmagasságának rekonstrukciója), majd kandidátusi értekezése (Mezolit és korai neolit kori népességek rekonstrukciója az Észak-Balkánon és a Kárpát-medencében), amelyet 1989-ben véd meg.
A későbbiekben a kvantitatív anatómia kísérletei felé fordul a figyelme. A történeti embertan területén először alkalmaz hiánypótolt anatómiai dimenziókra alapozott főkomponens analízist és annak a diszkriminancia kontrollját. Eredményeit először Lisszabonban mutatja be 1988-ban, ezt követően lesz az International Biometric Society elnökségi tagja. Az Alföld Kr. utáni I--XIII. századi népességtörténetére vonatkozó, nagy mintákon végzett munkájának fontosabb eredményei egy, az általa szerkesztett és a tanítványaival készített tanulmányokat tartalmazó kiadványban jelennek meg (Árpád előtt – Árpád után. Szeged, 2008).
Tanulmányainak száma 323, hivatkozásainak száma 604.
1988 óta két területen oktat: a graduális képzésben (ma BSc és MSc), valamint különböző posztgraduális fórumokon (Doktori iskola, kiegészítő tanárképzés, tanár-továbbképzés). Témavezetésével készül 71 szakdolgozat, diplomamunka, diákköri pályázat. Ez utóbbiak közül 16-ot díjaznak a diákköri tudományos tevékenység elismeréseként.
Mentorálásával heten szereznek doktori (PhD) fokozatot.
Harminc év alatt több mint negyven régészeti ásatáson avathatja be tanítványait a feltárás és a megőrzés fortélyaiba.
Tanulmányútjai, külföldi szakértői megbízásai során öt kontinens 24 országában több mint kétszáz tudományos előadást tart. Tudományos tevékenységét jelentősen segítik az 1983-tól kezdve folyamatosan elnyert hazai és nemzetközi pályázatok (Keimer, OTKA, Soros, NKA, NKFP, Széchenyi Terv), melyek sikeres szakmai koncepcióit igazolják.
A biológiai antropológia, a régészet, a demográfia, a paleoökológia és a történettudomány terén számos hazai és nemzetközi tudományos társulat, szerkesztőbizottság tagja volt vagy jelenleg is az.
Megalakulásától 26 éven át az MTA Debreceni Területi Bizottsága (DAB) Környezettudományi Szakbizottsága Humánökológiai Munkabizottságának elnöke (1989-2014). Évente több alkalommal szervez tudományos fórumokat, szakmai beszámolókat elsősorban Nyíregyházán, Debrecenben, Szolnokon. Ezek a konzultációk főként a vízminőség és a talajtápláltság zonális jellegét elemzik recens és történeti humánökológiai aspektusból. Emellett 2010 és 2012 között tagja a Környezetföldtani és Paleoökológiai Munkabizottságnak.
1994-től az MTA köztestületének, 2013-tól az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottságának tagja.
2008-ban választják be az Anthropologiai Közlemények, a Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosztálya folyóiratának szerkesztőbizottságába.
Tagságok
Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Magyar Biológiai Társaság Embertani és Állattani Szakosztálya Tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum Baráti Köre Vasvári Pál Társaság MTA Debreceni Területi Bizottságában (DAB) a Környezettudományi Szakbizottság Humánökológiai Munkabizottsága, valamint Környezetföldtani és Paleoökológiai Munkabizottsága MTA köztestülete MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottsága Anthropologiai Közlemények szerkesztőbizottsága International Biometric Society European Anthropological Association
Díjak 1982-ben az 1300 éves Bulgária éremmel tüntették ki. 1997-ben, a meghirdetés első évében kapott Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. 2014-ben oktatói és tudományos eredményei alapján Herman Ottó díjat kapott.
Kutatási területekhttp://szathmarylaszlo.hu/szathmary-laszlo-antropologus-szakmai-eletrajz/
Európa szubfosszilis (mezolit, neolit) népességeinek összehasonlító vizsgálata többváltozós kvantitatív anatómiai módszerekkel. A Kárpát-medencei kora középkori, a magyar honfoglaláskori és az Árpád-kori népességek biológiai rekonstrukciója paleoökológiai, paleodemográfiai és paleoszociológiai megközelítéssel. A klímazonális adaptáció ritmusa által meghatározott népmozgások. A testmagasság és az alkat rekonstrukciója. A hiányzó anatómiai dimenziók biometriai úton történő pótlása és a hiánypótolt anatómiai dimenziókra alapozott főkomponens analízis, valamint annak diszkriminancia kontrollja.
Publikációk jegyzékehttps://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=3217http://www.odrportal.hu/kereso/index.php?stype=author&q="Szathmáry+László& #x22;http://szathmarylaszlo.hu/szathmary-laszlo-antropologus-tudomanyos-publikaciok-jegyzeke/
Szathmáry L. (1976): A testmagasság rekonstrukciójának metodikai kérdései. Anthrop. Közl., 20: 145:163. Szathmáry L. (1976): A Hillebrand barlang neolitikus csontvázlelete. HOMÉ, l5: 323-339. Szathmáry L., Nemeskéri, J. (1976): A Debreceni Déri Múzeum neolit (eneolit) és rézkori csontvázleleteinek embertani vizsgálata. DMÉ 1975, 121-159. Szathmáry, L. (1976): Methodological aspects to the research of the metric features of historical populations. Acta Biol. Debrecina, 13: 239-299. Szathmáry L. (1976): Populációdinamikai megfigyelések a 6-9. századi népességek honfoglalás- és Árpád kori helybenmaradásának kérdéséhez. XI. Biol. Vándorgyűlés, Debrecen. Előadáskivonatok, 242. Szathmáry, L. (1977): Brachykephalisation und Heterosis. Acta Biol. Debrecina, 14: 291-295. Szathmáry L. (1977): Embertani megfigyelések a bükki kultúra népességének időrendjéhez. Arch. Ért., 104: 86-88. Szathmáry L. (1977): A posztkraniális vázelemek bilaterális szimmetriaviszonyai Kál 10. századi népességénél. Az Egri Múzeum Évkönyve 1977, 15: 63-72. Szathmáry, L. (1977): Brachycephalisation and Acceleration. First Congress of European Anthropologists, Zagreb, 83-84. Vörös I., Szathmáry L. (1977): A barabási (Szabolcs-Szatmár Megye) farkas (Canis lupus LINNÉ, 1758) osteometriai vizsgálatának eredményei. Acta Biol. Debrecina, 14: 159-163. Szathmáry, L. (1978): Reconstructed statures of historical populations in Hungary. Acta Biol. Debrecina, 15: 339-342. Szathmáry L. (1978): A femur és a tibia bilaterális szimmetriaviszonyairól. Anthrop. Közl., 22: 87-98. Szathmáry L. (1978): A fonyódi 13-16. századi népesség posztkraniális vázelemeinek bilaterális szimmetriaviszonyairól. Somogyi Múzeumok Közleményei, Kaposvár, 3: 155-160. Szathmáry L. (1978): A Déri Múzeum mezolitikus leleteiről. Múzeumi Kurír, Debrecen, 26/II-6: 3-6. Szathmáry L. (1978): Semmelweis Ignác termetének rekonstrukciója. Comm. Hist. Artis Medicinae, Budapest, 83-84: 221-224. Szathmáry L. (1978): Bilaterális aszimmetria-vizsgálatok az ártándi IX. századi népesség alsóvégtag-elemein. A Bihari Múzeum Évkönyve, 2: 45-50. Szathmáry L. (1978): Populációdinamikai szempontok honfoglalás- és Árpád-kori etnogenezisünk kérdéseihez. DMÉ 1977, 143-156. Szathmáry L. (1978): A szécsényi foramen magnum – trepanált koponya. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1978, 4: 227-233. Szathmáry, L. (1978): The importance of pre-auricular region in sex determination. First Congress of European Paleodemography, Sárospatak. (Rotaprint), 1-9. Szathmáry L. (1978): A tesmagasság rekonstrukciójának komplex eljárása. A XIII. Biol. Vándorgyűlés Előadásainak Ismertetése, Budapest, 48. Szathmáry, L. (1979): Bilateral asymmetry – Stature- Physique. Humanbiol. Budapest, 7: 9. Nemeskéri, J., Szathmáry, L. (1978): Methodics applied in the research of the Vlasac Mesolithic anthropological series. In: Vlasac II. Ed.: Garašanin, M. Serbian Academy, Beograd, 69-74. Nemeskéri, J., Szathmáry, L. (1978): Sex and sexualization (Vlasac). In: Vlasac II. Ed.: Garašanin, M. Serbian Academy, Beograd, 77-96. Nemeskéri, J., Szathmáry, L. (1978): Anthroposcopic and epigenetic variation. In: Vlasac II. Ed.: Garašanin, M. Serbian Academy, Beograd, 135-156. Nemeskéri, J., Szathmáry, L. (1978): Analysis of the variations of quantitative traits. In: Vlasac II. Ed.: Garašanin, M. Serbian Academy, Beograd, 157-175. Nemeskéri, J., Szathmáry, L. (1978): Taxonomical structure of Vlasac Mesolithic subpopulation. In: Vlasac II. Ed.: Garašanin, M. Serbian Academy, Beograd, 177-229. Nemeskéri, J., Szathmáry, L. (1978): Individual data of the Vlasac anthropological service. In: Vlasac II. Ed.: Garašanin, M. Serbian Academy, Beograd, 285-426. Szathmáry L. (1979): A tiszai kultúra csontvázleletei Szerencs-Taktaföldváron. HOMÉ, 17-18: 25-32. Szathmáry L. (1979): Koraneolitikus (AVK) csontvázleletek Berettyószentmárton-Morotva lelőhelyről. DMÉ 1978, 31-34. Szathmáry, L. (1980): Autochthonous and Immigrated Components in the Carpathian Basin Copper Age. J. Indo-European Studies, Los Angeles, 8: 231-244. Szathmáry L. (1980): A városiasodás népességtörténeti vonatkozásai a 14-15. századi Debrecenben. Múzeumi Kurír, Debrecen, 34/IV-4: 37-39. Szathmáry L. (1980): Rekonstrukciós vizsgálatok II. Rákóczi Ferenc csontvázmaradványain. Acta Acad. Paed. Nyíregyháziensis, 8/A: 11-16. Szathmáry L. (1980): A honfoglaló magyarság és a 9-10. századi idegen népek kapcsolatának kérdése egy szabolcsi feltárás előzetes eredményeinek tükrében. Acta Acad. Paed. Nyíregyháziensis, 8/A: 5-10. Szathmáry, L. (1980): The Neolithic skeleton from Zaránk. Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Gyöngyös, 5: 135-146. Szathmáry, L. (1980): An outline of the population history of Neolithic Carpathian Basin. IInd Congress of European Anthropologists, Brno, 29.