Major Ervin (Budapest, 1901. január 26. – Budapest, 1967. október 10.) zenetörténész, zeneszerző. Major J. Gyula fia.
Életpályája Major Jakab Gyula (1858–1925) zongoraművész és Glücklich Ida gyermekeként született izraelita családban. A budapesti Zeneakadémián Weiner Leónál tanult és ezzel egy időben a budapesti tudományegyetemen 1924-ben bölcsészdoktorátust is szerzett.
1926-1928 között a Zenei Szemle című folyóiratot szerkesztette, 1919-1930 között a Muzsika című lap társszerkesztője. 1928-tól a Nemzeti Zenedében zeneszerzést, majd zenetörténetet tanított, közben az iskola könyvtárát is vezette. Itt találta meg 1933-ban azokat a Galánta-vidéki hangszeres dallamokat, amelyekből Kodály Zoltán a Budapesti Filharmóniai Társaság 80 éves jubileumára a Galántai táncok című zenekari művét írta.
1935-ben kinevezték a Zeneművészeti Főiskolára a magyar zenetörténet tanárának. 1941-ben Hóman Bálint követelésére el kellett bocsátani. Bár 1945-ben a Zeneművészeti Főiskola zenetörténeti tanszékén óradíjas tanár lett, nem ott folytatta pályáját, hanem 1948-tól a budapesti Zenei Gimnáziumban, 1954-től pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, ahol zeneszerzést tanított.
Magánélete 1931-ben házasságot kötött Budapesten Sárossy Emmával. A házasság 1935-ben felbontatott. Második felesége Radnai Sarolta volt, akivel 1938-tól haláláig együtt élt.
Munkássága Jelentős munkásságot fejtett ki a magyar zenetörténeti kutatás, főként a 18–19. századi magyar zenetörténet, valamint Beethoven, Haydn, Mozart, Brahms, Liszt és a többi magyar vonatkozásainak kutatásában. Zenekari műveket, kamaraműveket, szonátákat, dalokat, népdalfeldolgozásokat alkotott.
1955-ben tevékeny része volt a jubiláris Beethoven- és Bartók-kiállítás létrehozásában. 1961 szeptemberében előadást tartott a budapesti Liszt-Bartók konferencián. Munkatársa volt az 1931-ben és 1965-ben megjelent Zenei Lexikonnak.
Tanulmányainak legjavát 1968-ban Bónis Ferenc rendezte sajtó alá (Fejezetek a magyar zene történetéből, Szabolcsi Bence előszavával, Budapest, 1968).
Főbb munkái Szonáta gordonkára és zongorára (1932) Andante all'ungherese (zenekarra, 1934) Szonáta tárogatóra és zongorára (1936) Nyitány Rózsavölgyi Márk dallamai nyomán a Nemzeti Színház jubileumára (1937) Gömöri verbunk, dalok, népdalfeldolgozások, kamaraművek (1952)
Írásai Magyar táncdallamok Haydn feldolgozásában (1929, németül a Zeitschrift für Musikwissenschaftban) A Rákóczi-nóta és Rákóczi-induló (Budapesti Hírlap, 1929. dec. 25.) Erkel Ferenc műveinek jegyzéke (Zenei Szemle, 1947) Bach és Magyarország (1953) Mozart és Magyarország (1956) A martonvásári Beethoven-múzeum (Székesfehérvár, 1958) Mozart und die ungarische Musikgeschichte (1958) Csokonai és a magyar zene (1954) A galántai cigányok (Magyar Zene, 1960)
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon László Zsigmond: Major Ervin (Magyar Zene, 1967. 5. szám) Bónis Ferenc: Major Ervin halálára (Muzsika, 1967. 12. szám) Major Ervin a Jewish Virtual Library-ben
Kategória:Magyar zenetörténészek Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek Kategória:A Nemzeti Zenede oktatói Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek