Az afrikai résdobok ütővel megszólaltatott idiofon hangszerek. A szubszaharai Afrikában élő népek használják, legnagyobb számban az egyenlítő menti sávban, különösen a Kongó vidékén. Nagy formagazdagságuk mellett közös jellemzőjük, hogy egy darab fából faragják, felső részükön keskeny rés fut végig, azon keresztül mélyítik ki belső üregüket. A résdobnak nincs bőre, membránja, de a hosszanti rés két peremét, „ajkát” megütve két, vagy akár több eltérő magasságú hangot lehet rajta megszólaltatni, amit az üreg csatolt rezonátorként erősít fel. Az afrikai résdobokat zenére, tánc kíséretére, rituális céllal használják, a modern távközlési eszközök elterjedése előtt pedig „beszélő dobként”, üzenetek nagyobb távolságra való továbbítására szolgáltak.
Morfológia Az afrikai résdobok méreteikben, formájukban, felépítésükben nagyon sokfélék. Anyaguk szinte mindig fa, amit egy darabban, sokféle külső formára faraghatnak ki. Felső felületükön egy rés húzódik végig, ennek alakja is változatos lehet – ez alapján nevezzük e hangszereket résdobnak. A belsejükben tágas üreg van, amelyet a résen benyúlva, hosszú nyelű forgácsoló szerszámokkal mélyít ki a dobkészítő. Az afrikai résdobok különlegessége, hogy az üreg alján középen gyakran egy hosszanti kiemelkedő gerinc található, amit kele nyelvű elnevezése alapján a szakirodalom bokinininek hív.
Az afrikai résdobok morfológiáját három fő szempont szerint lehet vizsgálni: a hangszertest külső formája szerint, a rés formája szerint, illetve a belső üreg sajátosságai alapján. 2. § Jean-Sébastien Laurenty, a Tervureni Musée Royal de l’Afrique Centrale egykori organológusa Közép-Afrika résdobjait ezek alapján 14 csoportba sorolta. A kontinens etnikai-nyelvi sokfélesége miatt az afrikai résdobok típusait reménytelen dolog lenne „afrikai” nevükön megnevezni, szemléletesebb és egyértelműbb, ha inkább mértani alakzatokhoz vagy hétköznapi tárgyakhoz hasonlítva különböztetjük meg őket.
Henger alakú
A henger alakú (cilindrikus) résdob – ami legegyszerűbb változatában nem több, mint egy hosszanti résen keresztül kivájt farönk – Afrikában, de világszerte is a legelterjedtebb résdobtípus. Különböző helyi változataiban megtalálható a Földet az egyenlítő mentén körülölelő széles sávban az Új-Guineai Sepiktől haladva a Kongó vidékén át egészen az amazóniai Putumayóig.
Az afrikai henger alakú résdobok hosszúsága -től 2–3 méterig terjedhet. Valójában sokszor nem is hengeres, hanem enyhén csonkakúp-formájuk van, mivel készítésükkor megőrzik a fatörzs természetes, sudarlós alakját. 2. § A típuson belül hasznos megkülönböztetni a nagy és közepes méretű, valamint a kicsi, emberformájú altípusokat. Ezek nem csak méreteikben, hanem felépítésükben is eltérnek egymástól.
A nagy méretű henger alakú résdobok rendszerint -nél hosszabbak; átmérőjük ennek fele, harmada. Megmunkálásuk viszonylag nyers. A rés szinte mindig hosszúkás téglalap formájú. A belső üreget is nagyjából henger alakúra mélyítik, de az üreg alján több fatömeget hagynak meg, mint az ajkaknál. Előfordul, hogy a farönk közepét, „belét” a hangszer végeinél kifúrják, majd precízen bedugózzák. A nagy méretű henger alakú résdobok leginkább a Kongó-medence északi részén fordulnak elő. 1, 2. csoport
A közepes méretű henger alakú résdobok hosszúsága legtöbbször és közé esik, átmérőjük átlagosan ennek a fele. Igényesebb kidolgozásúak, kívül-belül sima felületűek, néha díszítettek is. Néhány esetben a hangszer két végén fogantyúszerű vagy kifúrt nyúlvány található. A rés összetett formájú: két egymás melletti szélesebb nyílás alkotja, melyeket egy keskeny vágat köt össze egymással. A szélesebb nyílások legtöbbször téglalap-alakúak, de lehetnek kör-, háromszög- vagy derékszögű ötszög alakúak is. A rés keskeny szakaszánál az ajkak befelé vastagabbra vannak meghagyva, máshol az üreg a külső formát követi. A közepes méretű henger alakú résdobok a Kongó-medence egész területén megtalálhatóak. 3, 5. csoport
A közepes méretű henger alakú résdoboknak van egy különösen kifinomult változata, amelynek jellemzője a még igényesebb felületi kidolgozás mellett, hogy az ütőfelületénél, az ajkak két oldalán két-két ráncszerű kidudorodás van; a farönk közepe, „bele” négyszögletes alakban el van távolítva, majd pontosan illeszkedő darabbal pótolva, gyantaszerű anyaggal beragasztva; a hangszer végeinél kis kilyukasztott nyúlványok vannak, melybe egy meghajlított farúd, „fül” illeszkedik, amely, ha a résdobot nyílásával felfelé a földre helyezik, vízszintes síkban van.
Ez a hangszerváltozat a Kongó-medence keleti részén fordul elő. 4. csoport
A (közepes méretű) henger alakú résdobok gyakori elnevezései: mondo, kyondo.
Ember alakú Az ember alakú (antropomorf) hengeres résdobokat érdemes a többi henger alakú résdobtól külön tárgyalni. Ezek a legkisebb henger alakú résdobok, legfeltűnőbb sajátosságuk, hogy emberi fejet formázó nyúlvány van az egyik, vagy néha mindkét végükön. Teljes hosszúságuk legtöbbször és közötti.
Az eszköz tulajdonképpeni résdob része szinte mindig henger alakú, és téglalap formájú rése van, ami olyan széles, hogy a hangszer keresztmetszete a résnél U betűre hasonlít. Az üreg oldalai, alja legtöbbször síkot képeznek, máskor a külső formát követik. A résdob nyúlványa, ami fogantyúként szolgál, egy gyakran eléggé hosszú nyakon ülő emberi fejet formáz; ez ugyanabból a darab fából van kifaragva, mint a résdob rész. Az emberalakú résdobokat egy kb. hosszú, gumifejű ütővel szólaltatják meg.
Különlegességéhez az is hozzátartozik, hogy ezt a résdobfélét nem zenei célokra használják, nem is üzenetek küldésére, hanem egyfajta „sámándobként” (az irodalomban gyakran „tamtam de féticheur”) használják a jövendőmondók, varázslók.
Elterjedési területe elsősorban a Kwango folyó vidéke, kisebb mértékben a Kongó alsó folyása. 6. csoport
Tégla alakú A jobb híján tégla alakúnak nevezhető résdobtípus már jelentősen eltér a fatörzs formájától. Teste oldalirányból erősen lapított, oldalnézetben nagyjából téglalap alakú vagy a rés irányába szélesedő trapéz formájú. Az alsó részén egy vagy több kitüremkedés és fülszerű fogantyú, felül a két végén nyélszerű fogantyúk lehetnek. Keresztmetszete álló, nyúlánk téglalap, az oldalai kifelé domborodnak. A rés felől nézve a hangszer körvonala és a rés is hosszúkás, keskeny téglalap alakú. Teljes hosszúságuk és , magasságuk és , szélességük és között van.
Ez a résdobtípus a Kongó-medence északi részén fordul elő. 7. csoport
Trapéz alakú right|thumb|180px|Trapéz alakú résdob A trapéz alakú résdob oldalnézetben a rés felé szélesedő trapéz formába illeszthető, keresztmetszetben pedig egy nyúlánk, ellenkező irányba szélesedő trapézt formáz. A rés felőli lapja hosszúkás téglalap alakú, mint ahogy maga a rés is. Ezt a résdobformát gyakran a balta fejéhez hasonlítják, és ez valóban jól kifejezi térbeli alakját: a baltához hasonlóan az oldallapok alakja olyan, mintha egy trapéz szárai kissé homorúak lennének, a rés a trapéz hosszabbik oldalán található, ahol a test úgy elvékonyodik, mintha a balta éle lenne. Az oldallapok síkok vagy finoman kidomborodnak, néhány esetben enyhén homorúak. A hangszertest alsó része lekerekített, legtöbbször egy kidudorodás van rajta, amihez a résdob felfüggesztésére szolgáló fonott szalag csatlakoztatható. Egy másik ilyen felfüggesztési pont a rés közelében, a hátlapon lehet. A hangszer hossza és között, magassága és között, legnagyobb szélessége és között van.
A felületek simára vannak kidolgozva, gyakran faragással, rovásmintával díszítettek. Oldallapjain festett minták is lehetnek, vagy domború fejű rézszögek sorakoznak rajtuk.
A rés keskeny, és közötti, ezen át vájják ki a belső üreget. A rés mindig téglalap alakú, de az ajkak belső kialakítása változatos lehet. A hangszerhez két verő is tartozik, hosszúságuk és közötti, egyik végükön gumival bevonva, néha a gumi rafiával van körbefonva.
A trapéz alakú résdobok a Kongó-medence nagy részén előfordulnak, különösen a középső területén. 8. csoport
Gyakori elnevezései: lukumbi, lukumvu, nkumvi.
Tulipán alakú A tulipán alakú résdobok oldalról lapított tulipán vagy kehely formájúak. Elölnézetben hosszúkás gyökérhagymára is emlékeztetnek: az oldallapjuk alul enyhén domborodik, míg felül, a rés közelében kissé visszahomorodik. Oldalnézetben kétoldalt a felső lap közelében egy-egy kis nyúlvány vagy szögletes formájú fül található. A hangszer hossza és , magassága és között van. A rés téglalap vagy orsó alakú, legnagyobb szélessége 3-.
A felületek simára vannak kidolgozva, külön díszítés csak ritkán fordul elő. Néha az oldallapok körvonala domború fejű rézszegekkel van kiverve. A fülekbe a felfüggesztésre szolgáló bőrszíj vagy kötelekből szőtt szalag erősíthető. A verők és közötti hosszúságúak, csupaszok vagy gumifejűek.
A félhold alakú résdobok a tulipán alakú résdobokhoz nagyon hasonló típust alkotnak. Oldalnézetben szabályos félkör formájuk van, az alsó részükön ebbe a formába foglalódik bele egy áttört, fogantyúszerű rész. A felső felületük és a rés is hosszúkás, keskeny téglalap vagy orsó alakú.
A tulipán alakú és a félhold alakú résdobok a Kongó-medence északkeleti részére, az Uele folyó térségére jellemzőek. 9, 10. csoport
A tulipán és félhold alakú résdobok egy afrikai elnevezése dundu.
Kifli alakú
A kifli alakú résdobok („en forme de croissant”) a legkisebb afrikai résdobok közé tartoznak. Nevük tökéletesen kifejezi formájukat, méretüket; a téglalap alakú rés a kifliforma homorú részén található. A teljes hosszúság legtöbbször és között van.
A díszítés fontos eleme ennek a hangszertípusnak. Gyakori a színezés, a rovásminta, a faragás, melyek főleg geometrikus motívumokat formáznak, de ember- és állatábrázolás is szerepet kaphat benne. A hangszer domború gerincén fűrészfogszerű alakzat fut végig; középen átfúrt fülecske található, ami a verőnek és a hangszernek egy zsineggel való összekötését teszi lehetővé. A kifli alakú résdobhoz egy verő tartozik, aminek hossza -.
A kifli alakú résdob a Kongó alsó folyásánál fordul elő. Gyakori elnevezése nkonzi, nkonko. 12. csoport
Állat alakú Az állat alakú (zoomorf) résdobok rendszerint antilopot vagy bivalyt ábrázolnak. Két eltérő csoportba sorolhatók: nagy méretű és kis méretű típusokat különböztethetünk meg. Ezek nem csak méretükben, de felépítésükben és elterjedési területükben is elkülönülnek egymástól.
A nagy méretű állat alakú résdobok másfél-két méter hosszúak, - magasak, - szélesek. A tulajdonképpeni résdobként szolgáló részük az állat törzsét ábrázolja, ehhez csatlakoznak a végtagok: a fej, a farok, a lábak. Az ábrázolás erősen stilizált, ugyanakkor nagyon expresszív. A résdob-test egy elnyújtott prizma, melynek ferde oldalai kifelé domborodnak. Ezek felülete simára kidolgozott, vagy geometrikus mintával díszített.
A rés mindig téglalap alakú. Az üreg alja mindig lapos. A hangszerekhez két gumifejű ütő tartozik, ezek hossza körül van.
A nyúlványok, végtagok ugyanabból a darabból vannak faragva, mint a test. Ábrázolásuk rendkívüli formagazdagságot mutat. Sok esetben a fej nagyon kifejező módon van megfaragva, máskor a fej és a farok egymástól megkülönböztethetetlen, szimmetrikus nyúlványai a hangszertestnek. A kettő vagy négy láb masszív, sokszor kifelé domborodó lapos formájú, nem próbál valósághű lenni.
A nagy méretű állat alakú résdobok előfordulási helye az Ubangi folyó vidéke. Gyakori elnevezésük monganze, mokoto. 13. csoport
A kis méretű állat alakú résdobok hosszúsága -, magassága -, szélessége -. Teste prizma formájú, kidomborodó oldallapokkal. Ez utóbbiak finoman, vékonyra vannak kidolgozva.
A rés néhány esetben egyszerű téglalap alakú, de legtöbbször csak erre a típusra jellemző formájú: olyan hosszúkás téglalap, melynek végei trapéz formában kiszélesednek. Az üreg alja lapos, és belső kiemelkedő gerinc, bokinini fut végig benne. A hangszer két verője - közötti, gyakran nagyon puha fa, néha puha fejjel ellátva.