A C³ Kulturális és Kommunikációs Központ, amely 1996-ban a Magyar Soros Alapítvány, a Silicon Graphics Magyarország és a MATÁV együttműködési programjaként jött létre, egy sikeres hároméves kísérleti időszak eredményeképpen 1999-ben C³ Alapítvány néven önállósult.

A kelet-közép-európai régióban egyedülálló központ megalapítás óta a hálózati társadalommal, illetve kultúrával kapcsolatos diskurzus és újítások mindenki számára nyitott platformjaként támogatja a technikai médiumok széles körű elterjedését, valamint innovatív művészeti alkalmazást. A program több ezer nonprofit szervezetnek és magánszemélynek nyújtott hozzáférést az ingyenes internet használathoz, számítógép- és internetfelhasználói tanfolyamokat szervezett, valamint internetműhelyt hozott létre, amelyet bárki szabadon használhatott.

A C³ több információtechnológiai szolgáltatás fejlesztésében is részt vett. A Központ nevéhez köthető az első magyarországi ingyenes levelezőrendszer, a Freemail elindítása, valamint a MATÁV PKI Távközlésfejlesztési Intézetével közös kutatás eredményeként megalkották a publikus Webterminál prototípusát, amelyet Budapest több pontján elhelyeztek, lehetőséget adva a szabad internet-hozzáféréshez. A C³ működésének fontos eleme a kiadványok készítése, értve ez alatt mind a nyomtatott, mind az online kiadványokat.

A technológia fejlődésével a C³ egy folyamatosan gyarapodó, mind szélesebb körben hozzáférhető médiaművészeti gyűjteményt hozott létre, amely a már meglévő hálózati munkák mellé az elektronikus médiumok széles spektrumát (videó-, internet- és számítógép-alapú művek stb.) tartalmazza. Mindez kiegészül olyan kulturális adatbázisokkal, amelyek lefedik a technikai médiumok alkalmazásának szinte minden területét.

2003 óta rendezi meg a C³ Alapítvány a < 19 Szabadfogású Számítógépversenyt, amely a 19 év alatti generációra fókuszáló, az informatikai kreativitást ösztönző és az eredményeket nyilvánosan bemutató verseny és szellemi műhely.

A C³ továbbá szoros kooperációban dolgozik a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékével.

C³ története

Soros Alapítvány Kortárs Művészeti Központ (SCCA) Az 1990-es évek addig nem látott gyorsasággal változó kommunikációs kihívásai új típusú intézmények megvalósulásához vezettek. A C³ Kelet-Közép-Európa első médiaintézete a hasonló karakterű európai intézmények (Ars Electronica Center – Linz, ZKM – Karlsruhe, V2 lab – Rotterdam) alapításával egyidőben jött létre.

A C³ megalapításnak előzményei ugyanakkor visszavezethetőek a rendszerváltoztatást megelőző évekig, amikor is az MTA-Soros Alapítvánnyal együttműködve a budapesti Műcsarnok 1985-ben elindította kortárs képzőművészeti programját, Soros Alapítvány Képzőművészeti Dokumentációs Központ néven.Nagy Kristóf: A Soros Alapítvány hatása az 1980-as évek magyar művészetére, Fordulat, 2013. 194-198. oldal. (A tanulmány a szerző szakdolgozatának átdolgozott változata: Nagy Kristóf (2013): A Soros Alapítvány hatása az 1980-as évek magyar művészetére. Szakdolgozat. ELTE BTK Művészettörténeti Intézet)

A Központ missziója elsősorban kortárs magyar képzőművészek átfogó dokumentációinak elkészítése valamint egy képzőművészeti adattár létrehozása volt. Mindemellett ösztöndíjakkal támogatta az akkori hivatalos kultúrpolitika által kirekesztett művészeket, valamint műtárgyvásárlásokon keresztül segítette számos múzeum gyűjtemény fejlesztését. A Központ 1991-től új néven, mint Soros Alapítvány Kortárs Művészeti Központ (SCCA), tevékenységi körét szélesítette, nemzetközi hálózatot épített, és a dokumentációk készítése mellett éves kiállításokat rendezett, kortárs magyar képzőművészek és művészeti intézmények részére támogatásokat nyújtott kiállítások megvalósítására, valamint kiállítási katalógusok elkészítéséhez. A hazai kortárs művészeti kiállítások helyszíne rendszerint az 1996-ig otthonunkul szolgáló Műcsarnok volt. A bemutatott művészeti ág évente változott, mivel ezek a kiállítások új ideák, művészeti formák, alkotók és elméletek bemutatásához kívántak teret adni.

A kiállítássorozat keretin belül valósult meg 1991-ben a SUB VOCE c. tárlat is, amely a hazai video, média- művészet első nagy nyilvános reprezentációja volt. Ebben az időben Magyarországon még kevésbé bevett gyakorlatként, nyilvános pályázati felhívás során egy 12 tagú zsűri döntött a bemutatásra került művekről, amelyek létrehozási költségét az SCCA támogatta.SUB VOCE - Kortárs Magyar Videóinstalláció = Kereszt - referencia: szerk.: Mészöly Suzanne, Műcsarnok – Budapest, 1991 http://catalog.c3.hu/mediatortenet/PDF/SVB_VOCE.pdf A tárlattal párhuzamosa volt látható az Imago, Fin de siecle in Dutch Contemporary Art c. vándorkiállítás, amely a holland video installációs művészet akkori tendenciáit igyekezett felvonultatni.

Ennek a folyamatnak a részeként valósult meg a Pillangó-hatás – A felfedezés előtti pillanat koordinátái c. magyar és nemzetközi médiaművészeti kiállítás, amely Magyarországon először kísérelt meg történeti kontextusban átfogó képet adni a jelen médiaművészetéről.Műcsarnok, Budapest; 1996. jan. 20. – febr. 25. Nemzetközi eseménysorozat a budapesti Soros Kortárs Képzőművészeti Központ rendezésében. Kurátorok: Suzanne Mészöly és Peternák Miklós A Média-Relikviák című rész a közép- és kelet-európai technológiai felfedezéseket és kísérleteket bemutató történeti egység, míg a Jelenkoordináták a magyar, valamint Közép- és Kelet-Európával kapcsolatban álló nemzetközi médiaművészeti alkotásokat felvonultató kortárs kiállítás volt. A teljes kiállításról CD–Rom jelent meg, website-ja pedig a bemutatott művek mellett a kiállításhoz kapcsolódó, A felfedezés előtti pillanat című nemzetközi szimpozion előadásainak anyagát is tartalmazza.

C³ Kulturális és Kommunikációs Központ és Alapítvány A C³ koncepciója tulajdonképpen egy jól időzített válasz volt a kilencvenes évek művészeti-kulturális tendenciáira. Alapítványok és üzleti cégek közös projektjeként a kutatás és produktivitás mellett kötelezte el magát, elsősorban a digitális médiumok területén. Hasonló együttműködés eredményeként jött létre 1996. június 26-án a magyarországi Soros Alapítvány, a Silicon Graphics Magyarország és a MATÁV támogatásával a C³ Kulturális és Kommunikációs Központ. A C³ eredetileg a Soros Alapítvány hároméves kísérleti programként indult. Az SCCA ezzel egyidőben elvesztette önállóságát, és a C³ keretein belül folytatta megújult tevékenységét.

Az 1996 és az 1999 közti időszak alatt, pályázati úton közel ezer nonprofit szervezet, több száz iskolai könyvtár, mintegy száz önfejlesztő iskola, 20 pedagógiai intézet, az Országos Közoktatási Intézet 26 szolgáltató pontja, számos közösségi iskola és városi könyvtár honalapját és E-mail fiókját készítette el bérmentve a C³.

A C³ megalapítása óta médiaelméleti, kritikai előadássorozatát és műhelytalálkozóit, rendszeresen nyílt napot tart, és bemutatja a régióban működő társintézményeket. Nagyszabású kiállítás- és rendezvénysorozatát folytatva 1996 óta több, mint 120 kiállítást, eseményt, bemutatót szervezett, melyek közül hat műcsarnoknyi méretű, komplex kiállítás és eseménysorozat volt, nemzetközi konferenciákkal, vetítésekkel, kiadványokkal (A pillangó-hatás www.c3.hu/scca/butterfly, Perspektíva www.c3.hu/perspektiva, Média Modell www.mediamodell.c3.hu, Látás vision.c3.hu, Kempelen kempelen.hu, Pillanatgépek pillanatgepek.c3.hu).

1996-ban a központ első igazgatójának az SCCA akkori vezetőjét Suzanna Mészölyt választották meg. Mindemellett a C3 rendelkezett egy önálló kuratóriumi bizottsággal, valamint az első évben nemzetközi tanácsadó testület segítette a program szakmai tevékenységét és külföldi partnerintézményekkel történő együttműködést.Nemzetközi tanácsadó testület (1996-1997): Marina Grzinic, Kathy Rae Huffmann, Richard Kriesche, Siegfried Zielinski

A C3 kuratórium tagjai: Bakonyi Éva (1999–2014), Belia Anna (1999-től), Halász Gábor (1996-tól) Maurer Dóra (1999-től); Néray Katalin (1996–2007), Pléh Csaba (2010-től) Pohárnok Mihály (1996–tól), Straub Elek (1996–2013), Váradi Júlia (2014-től) Waliczky Tamás (1996-1997) 1997-ben Mészőlyt a Soros Alapítvány felfüggesztette állásából. Utódja Peternák Miklós, a kuratórium addigi elnöke lett, aki mai napig igazgatja az intézményt.

A C³ országház utcai központjában könyvtárat és információs adattárat, valamint kiállítótermet működtettet, ahol multidiszciplináris események mellett, számos az Internettel és az új művészeti médiumokkal kapcsolatos oktató- és ösztöndíjprogram került megrendezésre. A Műhelyben a Silicon Graphics által biztosított számítógépekből, digitális berendezésekből összetevődő eszközparkja állt az érdeklődők, illetve az alkotók rendelkezésére. A hét minden napján nyitva tartó IntemetMűhelyben a látogatók ingyenesen barangolhattak az Interneten, előzetes bejelentkezés alapján.

1996. július 31-től kezdődően kerülte meghirdetésre a Soros Alapítvány C³ Műhelypályázata, amelynek célja olyan projektek támogatása volt, amelyek hozzájárulnak a kultúra és kommunikáció kérdéseinek jobb megértéséhez. Az 1996 decemberében elindított „Rroma Dub" program keretében az elektronikus zene eszközeivel kívánt különleges alkalmat adni roma fiatalok számára, hogy mind saját hagyományos, mind korosztályuk mai zenéjéből merítve kreatív módon tudják kifejezésre juttatni zenei identitásukat.http://www.c3.hu/~b2men/rromadub/ A kiállító teremben a Központ megnyitásakor A hálózat mint a felfedezés eszköze címmel magyar művészek munkái kerültek bemutatásra.

A C³ 1997-ben indítottal a Freemail levelezőrendszerét, amely Magyarország első ingyenes elektronikus levelezést lehetővé tevő szolgáltatásaként indult. Az időközben kialakult piaci szolgáltatói szféra és az infrastruktúra fejlődésének következtében a civilszervezet részvétele háttérbe került, ezért a Freemail 1999. június 30-án az Origo portálhoz került. 2003-ban az oldal üzemeltetését a Magyar Telekom Nyrt. vette át és integrálta saját portfóliójába, a rendszer fejlesztése ugyanakkor megmaradt C³ felügyelete alatt.Freemail

1998 decemberében jelentek meg az ország közterein (Déli pályaudvar pénztárcsarnok Országos Széchényi Könyvtár előcsarnoka, Budagyöngye bevásárlóközpont, Első kerületi polgármesteri hivatal ügyfélszolgálata) a C³ által fejlesztett és üzembe helyezett Webterminálok, amelyek segítségével bárki szabadon internetezhetett. Az első kísérleti prototípus a C³ 1998-as, az őszi fesztivál keretében megrendezett nyílt napon került bemutatásra.

A három évre tervezett C³ pilot program működését az alapítók sikeresnek értékelték, és így 1999 novemberében létrehozták az önálló jogi státussal rendelkező, közhasznú C³ Alapítványt. Mindezzel párhuzamosan az SCCA hálózat megszűnésével létrejön az i_CAN (International Contemporary Art Network – Nemzetközi Kortárs Művészeti Hálózat) Hollandiában bejegyzett nonprofit, közhasznú egyesület. A C³ közreműködésével létrejött egyesület egyik fő célkitűzésének a kortárs képzőművészet területén a különböző kultúrák közötti cserék és együttműködések elősegítését határozta meg, különös tekintettel a közép- és kelet-európai régió művészetére. A nemzetközi kapcsolatok kereséses, illetve a hálózati gondolkodás a C³ megalakulásától kezdve központi szerepet kapott. Alapító és aktív tagja az ENCART (European Network of Cyber Art) hálózatnak, részt vett továbbá az ECB (European Cultural Backbone) médiaművészeti intézményeket összetömörítő kollektívának, amely főként a kulturális és közösségi szférák bevonását célozta meg, a hálózati kommunikáció előnyeit felismerhetővé téve. Négy éven át aktív résztvevője volt az EMARE (European Media Artists in Residency Exchange) rezidenciaprogramnak, valamint tagja volt a ResArtis nemzetközi művészeti rezidenciaközpontok hálózatának. A rezidenciaprogramok során készült munkákat rangos nemzetközi, mint pl. Ostranenie Festival, Dessau; Werklitz és a ROOT Festival, Hull. A C³ is egy-egy kiállítás keretében mutatta be a C³-ban dolgozó művészeket és rezidencia során megvalósult új alkotásokat.